2016. október 26-a reggelén a regionális Kisalföld arról számolt be, hogy a Győr melletti Bőny községben egy rendőrt egy AMD típusú gépkarabéllyal agyonlőttek, a gyanúsított pedig a magyar szélsőjobboldal és neonáci szubkultúra egyik emblematikus figurája, Győrkös István. Győrkös bőnyi házához a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) illegális fegyverbirtoklás gyanúja miatt vonult ki, az akció során maga Győrkös is megsérült, a hátába fúródó golyó a hasán át távozott.
A súlyos sérülését túlélő Győrkös tagadta, hogy ő lőtte volna fejbe a rendőrt, jelenleg előzetes letartóztatásban van. Azonban a máig le nem zárult, ellentmondásos nyomozás az Index által feldolgozott iratai szerint Győrkös bőnyi „kiképzésein” és „gyakorlatain” rendszeresen megfordultak az orosz katonai hírszerzés, a GRU, valamint az orosz diplomácia emberei, ezekről pedig a magyar titkosszolgálatok már korábban is tudtak. Ahogy arról is, hogy 2009-ben ugyanilyen „gyakorlatokon” még német neonácik vettek részt Győrkös bőnyi házánál, bár ezt Győrkös szintén tagadta.
A most hetvenhat éves Győrkös a nyolcvanas évek vége óta a magyarországi neonáci és hungarista mozgalom egyik meghatározó arca. 1989-ben alapította meg a később neonáci eszmék terjesztéséért perbe fogott Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportot, melyet 1992-ben Magyar Nemzeti Arcvonalra (MNA) keresztelt át.
Ugyanez a szervezet, illetve ifjabb Győrkös István 2012. október 19-én indította el a Hídfő.net weboldalt, amelyet az amerikai Go Daddy domainszolgáltatónál regisztráltak. Egészen 2014 augusztusáig nem nagyon tűnt fel senkinek a szájt, amikor az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Magyarországot, hogy T72-es tankokat szállít Ukrajnának és ehhez a Hídfő.netről vett „olvasói” fotókat is mellékeltek.
A fotókon egy vasútállomáson parkoló vonat volt látható, amely T72-es tankokat és egyéb páncélosokat szállított tovább állítólag a záhonyi határátkelő felé, az állítás szerint pedig a kép az ukrán határhoz legközelebb fekvő nagyobb város, Nyíregyháza vasútállomásán készült. Később a Honvédelmi Minisztérium azt nyilatkozta, hogy hogy a magyar hadsereg régi tankjait a cseh Excalibur Defense nevű cég vette meg és a vonat Csehországba szállítja őket.
A honlap a Whois domainkereső szerint legkésőbb 2015. április 22-én átkerült a Hídfő.ru orosz domain alá, ekkor már alighanem az oldal teljesen az orosz titkosszolgálat irányítása alatt állhatott és az aktív intézkedések egyik fontos forrásának volt tekinthető. Az említett cikk világos figyelmeztetés volt az orosz fél részéről, hogy Magyarország meg se próbáljon beavatkozni az ukrán konfliktusba Ukrajna oldalán.
Miközben Nyugat-Európa az elmúlt egy évben kezdett el ismerkedni a Kreml-párti propaganda jelenségével és hatásával, addig Magyarországon a 2014 év eleje óta, az akkor aláírt, a paksi atomerőmű orosz kölcsönből megvalósuló bővítéséről szóló egyezményt felvezető és követő kommunikációs kampány mellékszálaként biztosan jelen van.
A Kreml és a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak, különösen a Jobbik közeledésére a Political Capital kutatócég már 2009 év végén felhívta a figyelmet, amely kapcsolat a Jobbikra kellemetlen végkifejlettel a párt uniós képviselőjének, Kovács Bélának orosz kémmúltjában csúcsosodott ki, akit azzal vádolnak, hogy 2014 óta belső információkat szolgáltat Oroszországnak az Európai Unió intézményeiről és azok működéséről.
Szintén a Political Capital 2015 áprilisában pedig hosszú tanulmányt közölt többek között a magyar szélsőjobboldali, szubkulturális média oroszbarát fordulatáról, a szélsőbaloldali szájtok oroszbarátságáról, és a propaganda felszivárgásáról a kormánypárti médiába.
A teljesen nyilvánvalóan Kreml-párti, putyinista propagandát terjesztő Hídfő csak a legismertebb a hasonló szájtok közül. A Vs.hu gyűjtése szerint 2016 kora tavaszán közel kilencven olyan magyar nyelvű honlap és blog működhetett, amelyeken rendszeresen jelentek meg az orosz külpolitikai és gazdasági törekvéseket támogató cikkek, sok esetben álhírek (Facebook-oldalakat nem vizsgáltak).
Számuk 2015-ben nőtt meg ugrásszerűen. Ezek az oldalak általában három témát érintettek: a paksi atomerőmű bővítését, az orosz-ukrán háborút, illetve a menekültkérdést. Az oldalak többsége klasszikus lájkvadász oldal, a szenzációt ígérő bulvártartalmak és összeesküvéselméletek mellett kínálnak főként a menekültekről szóló álhíreket vagy csúsztatásokat. Azonban vannak közöttük olyan szájtok is, amely a Hídfő.ru mellett szintén a magyar szélsőjobboldali mozgalmakhoz köthetők.
Köztük a Közel-Kelettel foglalkozó, de Putyin-barát cikkeket is megjelentető Orientalista.hu nevű blog, amelyet a szír-magyar állampolgárságú Kassab Adonis Habib István regisztrált. Az Átlátszó portréja szerint a most harminchat éves Kassab Adonis a 2006-os választások után lépett be a szélsőjobboldali Jobbikba, és egy ideig a párt félkatonai szervezetében, a Magyar Gárdában is tag volt. A párt tagjaként ferencvárosi kerületi képviselőségig vitte, továbbá tagja volt a párt külpolitikai kabinetjének is.
A pártból való 2012-es kilépése után az Orientalista.hu-t 2013. szeptember 18-án jegyezte be Budapesten a Docler szolgáltatón keresztül, de az Átlátszónak tagadta, hogy az oldal alapítója lenne és azt állította, hogy az oldal tartalmát többen állítják elő „társadalmi munkában”. Az Orientalista.hu szervezte Vlagyimir Putyin 2015. február 17.-i budapesti látogatása alkalmából a Megmozdulás a magyar-orosz barátság mellett/Anti-Maidan Budapest nevű eseményt, amely végül elmaradt.
Szintén Jobbik-tag volt a Netceleb, Netextra és Civil Kontroll honlapokat létrehozó Navratil Attila is, az 2010 nyaráig a párt nemzetbiztonsági kabinetjének volt az elnöke, kilépését pedig „egzisztenciális kifáradtsággal” indokolta akkor. Oldalain a menekültellenes tartalmakon kívül megjelennek a klasszikus „magyar fajvédelem sorskérdései” ugyanúgy, mint a neonáci okkultizmus és az összeesküvéselméletek legszebb példái.
Érdekes azonban, hogy akár Győrkös neonáci mozgalmát, akár Kassab Putyin-pártiságát nézzük, mindkét esetben találunk a szélsőbaloldalhoz is szálakat. A Magyar Nemzeti Arcvonal és annak elnöke, a Hídfőt annak idején regisztráló ifjabb Győrkös István 2012. október 31-én együtt tüntetett egy kilakoltatási ügyben a Magyar Kommunista Munkáspárttal és annak elnökével, a rendszerváltás óta oroszpártinak megmaradt Thürmer Gyulával.
A Moszkvában külkapcsolatokat tanult, hatvanhárom éves Thürmer az állampárti időkben 1980 és 1982 között a moszkvai nagykövetségen dolgozott, majd a Központi Bizottság Külpolitikai Osztályán dolgozott. Thürmer a kilencvenes évek közepe óta nyíltan NATO-, Amerika-, és EU-ellenes, többször fogalmazott már meg közös közleményt az egykori szélsőjobboldali MIÉP-tag, Szilvásy György vezette, Honfoglalás 2000 egyesülettel közösen az orosz-embargó, az Európai Unió és Angela Merkel kancellár ellen is.
Thürmer mindkét gyereke a Putyin-párti és migránsellenes álhíreket Facebookján gyakran megosztó Széles Gábor üzletember tulajdonában lévő, kormánypárti Magyar Hírlap újságírója. Máté T(hürmer) Gyula a lap külpolitikai publicistája, mostanában Trump-párti véleménycikkekkel jelentkezik, de korábban bírálta az EU- és Merkel bevándorláspolitikáját és többször szólalt fel Oroszország ügyében.
Lánya, a huszonkilenc éves Őry (Thürmer) Mariann a lap külpolitikai rovatvezetője, általában az euroszkeptikus szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártokról, illetve Putyinról közöl szimpatizáns cikkeket, menekültkérdésben a Russia Today magyarországi szakértője volt, továbbá előadott a tavaly október 29-én Linzben megrendezett Europa Forum nevű, az osztrák és német Kreml-barát szélsőjobboldali pártoknak és csoportoknak rendezett kongresszuson is.
A Kassab-féle Anti-Maidan tüntetést az akkor még csak WordPress alá bejegyzett szélsőbaloldali-kommunista Bal-Rad is terjesztette. A Bal-Rad adománygyűjtő személyének egy Molnár Erzsébet nevű törteli lakos van megadva, az oldal jellemzője pedig, hogy szélsőségesen Putyin-párti, a jelenlegi, Porosenko-féle ukrán kormányt „terroristának”, tömeggyilkosnak”, „háborús bűnösnek” tartja, ugyanakkor számos kormányellenes saját tartalmat és máshonnan átvett cikket is megoszt. Érdekes, hogy Bal-Radot a Munkáspárthoz közel álló Kommunista.net fasisztának tartja.
Ahogy a fentebbi példákból lászik, nehéz közös nevezőre hozni a Kreml-párti tartalmakat, sok esetben álhíreket is közlő oldalakat. Az egymással sokszor együttműködő, de számos kérdésben rivalizáló csoportok és a hozzájuk köthető szájtok aligha dolgoznak központi irányítás alatt. Az egyetlen, ami összeköti őket, az a kritikátlan Putyin-rajongás és EU-ellenesség, amely különösen a „nemzeti szuverenitás” jegyében gyakran felszólaló fajvédő/neonáci/nemzeti radikális, vagy akár kormánypárti honlapok esetében ellentmondásos, hiszen a Hídfő.ru oldal orosz titkosszolgálati szál egyben nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet.
Az látszik, hogy az egyes újonnan megjelenő szájtok az orosz propaganda aktuális agendájához igazodva jelentek meg. Bár az orosz elnökért való rajongás nem az utóbbi pár év terméke, és 2010 előtt különösen a (szélső)baloldali szájtokra volt jellemző, a hatalmas orosz kölcsönből finanszírozott paksi atomerőműbővítéskor megjelentek az astroturfing és lobbista oldalak.
Köztük az Atomenergiainfo.hu teljesen nyíltan népszerűsítette tágabb értelemben véve a nukleáris energiát és az orosz atomfejlesztéseket, konkrétan pedig a Gazprom és a Roszatom érdekeit. Az oldal egyik tulajdonosa Szitár-Csanádi György, akinek apja, Szitár-Csanádi Attila a Roszatom tulajdonában lévő Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó ügyvezetője volt.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor az egyik fontos, kéretlenül is hírlevelet küldő Rapidpress.info volt az egyik legjellemzőbb vállalkozás, amely az ukrán-válság csillapodásával, 2016 decemberében be is szüntette a tevékenységét. Alapító nyilatkozatukban az állt, hogy szerintük a magyar fősodratú média riasztóan egyoldalúan számol be az Ukrajnában zajló eseményekről.
A 2015-ös menekülthullám volt azonban az globális eseménysorozat, amely nyomán megsokasodtak a Kreml-párti tartalmakat is terjesztő honlapok és Facebook-oldalak. Ezek jelentős többsége klasszikus clickbait-oldal. A Vs.hu tavaly alapvetően három csoportot azonosított, a legtöbbször egymásra hivatkozó, a Facebookon összekötött oldalak mögött azonos e-mailcímmel, álnéven („Pálfalvi István”, „Horváth Tomi”), valamely amerikai vagy cseh szolgáltatónál regisztráló álhírvállalkozók állnak.
Róluk feltételezhető, hogy ahogy a montenegrói és macedón álhírkeltetők az amerikai választások alatt, úgy náluk is kizárólag anyagi megfontolás számított az oldalak elindításakor. Az általuk indított, 2015 év végén kifejezetten nagy népszerűségnek örvendő, az erőforrásaikhoz mérhetően jelentős mennyiségű tartalmat szóró honlapok és blogok többsége a menekültválság enyhülésével párhuzamosan elhalt vagy megszűnt.
Két személyt mégis sikerült beazonosítania a Vs.hu kutatásának. Az egyik Raska „Metalman” Gábor volt, akinek neve felbukkant a hírhedt ColdFusion warez-bűnszervezet utáni nyomozásokban. A ColdFusion warezcsoport illegális tartalmaknak biztosított tárhelyet, illetve eltüntette a regisztrálók nevét, anonimitást biztosított nekik. Raska a Vs.hu megkeresésére akkor csak annyit reagált, hogy e-mailben nem fog válaszolni, személyes találkozót nem vállalt, majd a cikk megjelenése után perrel fenyegetőzött. A másik – három oldalt is regisztráló – Raffai Gábor után kutatva pedig a Vs.hu rátalált az orosz systema katonai harcművészetet népszerűsítő Systema.blog.hu bloggereként.
A Kreml-párti propagandaoldalak elhalásának nem csupán az agendák megszűnése az oka. Bár néhány még tartja magát, köztük legerősebben a Napimigráns.hu, ezeknek a tartalmaknak és álhíreknek a terjesztését fokozatosan átvették a magyar, hivatalosan is bejegyzett kormánypárti médiumok, illetve bulvároldalak.
A nyolcvanas években nagyon jó orosz kapcsolatokat kiépítő Széles Gábor üzletember Magyar Hírlapját már említettük, ugyanakkor az orosz propaganda terjesztéséből kiveszi a részét a nyíltan kormánypárti Magyar Idők, a 888.hu, továbbá a közmédia, és az olyan bulvároldalak is, mint a Ripost vagy a Ringier-Axel Springer által kiadott Blikk.
A dezinformáció felszivárgása a hivatalos médiába alighanem inkább szerkesztői hiba, mint tudatos manipulációk eredménye, ugyanakkor az orosz külpolitikai érdekek és birodalmi törekvések teljesen egyoldalúan jelennek meg a kormánypárti médiában, a meghívott, akár nemzetközi szakértők pedig saját hazájukban is ismert Kreml-párti ideológusnak vagy politológusoknak számítanak.
Szöveg: Bátorfy Attila
Szerkesztés, szakértői segítség, fordítás: Győri Lóránt és Szicherle Patrik (Political Capital)
A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek az elmúlt években kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesültek, ami már egyfajta öncenzúrába,...
Az állami tulajdonú és monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek Zrt. gigantikus reklámbüdzséjéből az elmúlt két évben főként kormányközeli cégek és...
