Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.
Mintegy 237 millió forintos adótartozás és elmaradt járulékai miatt végrehajtási jogot jegyeztek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal javára a szolnoki Tisza Szállót tulajdonló Z.H.X.Y Investment Management Kft.-ben a tulajdoni lap alapján. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy – mint az Átlátszónak helyiek elmondták – a kínaiak megválnának a gyógyfürdővel rendelkező ingatlantól. A vevők nem kapkodnak érte, mert egymilliárd forintot kérnek a szállóért.
Az eladók ennél jóval olcsóbban, a 2010-es sajtóhírek alapján 400 millió forintért jutottak hozzá. Akkor bejelentették a szálló fejlesztését: például a homlokzat felújítását és egy látványos üveglift építését. Mindezek, bár növelték volna az ingatlan értékét, úgy tudjuk, elmaradtak. A neten is próbáltunk a megújult neobarokk épülettel kapcsolatos, vendégcsalogató hirdetéseket találni, de ilyesminek nem akadtunk a nyomára.
Mindazonáltal a tulajdonosok túl tudnának adni Szolnok központi ingatlanán, ha hajlandóak lennének a város vezetésével megegyezni. A város információink szerint ugyanis szívesen megvenné, akár befektető közreműködésével is a Tisza Szállót, és átvállalná annak működtetését. Az Átlátszónak háttérként elmondták, hogy a kínaiak által az önkormányzat felé felhalmozott jelentős építmény- és iparűzési adó tartozás miatt is gondolkodnak ezen, de cikkünk megjelenéséig Szalay Ferenc polgármesternek küldött megkeresésünkre nem érkezett válasz.
Mivel a szálló fejlesztése és renoválása már több mint két évtizede elmaradt, a Tisza-parti város lakói 2010-ben nagy reményeket fűztek a szálló új gazdáihoz, az sem számított, hogy egy kínai cégről van szó. Még azt sem hozták fel velük szemben, ami a sajtóban nyilvánosságot kapott, és nem vetett jó fényt a külföldi vevőre, hogy állítólag abból a pénzből tellett neki az impozáns épületre, amit az államtól kapott az itthon oly kedvelt Túró Rudi kínai piacra való bevezetésére.
Jó biznisz a magyar állam pénzéből?
Az ügyletről 2010-ben még a hvg.hu munkatársaként írt az Átlátszó szerzője. A szállót megszerző Z.H.X.Y Kft. ügyvezetői – az Opten céginformációs rendszer alapján – Qiao Huan Long, Peng Peng, Shen Jiazheng, Xu Huaisheng és Ren Jingyu. Ők egyben a tulajdonosai is a vállalkozásnak, amelynek a működése évről-évre veszteségesnek bizonyult.
Nem tudni, hogy a szálló gazdáit a NAV végrehajtási joga mennyire aggasztja, és valószínű, ez nem is fog kiderülni, mert amikor megpróbáltunk erről és az ingatlannal kapcsolatos tervekről érdeklődni, nem jártunk sikerrel. Az Átlátszó a tulajdonosok közül Peng Penghez, felvett magyar nevén Piroskához tudott mobilszámot szerezni, akit mindenki úgy kezel, mint a szálló ügyeinek legfőbb intézőjét. Amikor hívtuk, a telefont nem vette fel. Nemsokára egy másik hívószámról jött üzenet, nemes egyszerűséggel arról érdeklődve „ki vagy?”. Miután megírtuk a nőnek, miért keressük, nem reagált.
Pedig Peng Peng lett volna illetékes nyilatkozni a fentebb már említett Túró Rudi-ügyletről is. Az asszony és férje, a Z.H.X.Y. Kft.-ben szintén érdekelt Qiao Huan Long közösen tervezték a magyar túródesszert kínaiakkal való megkedveltetését. A kezdeményezést a magyar állam is támogatta, mégpedig az Eximbank Zrt. által 2007-ben nyújtott kölcsön révén.
A terméket Túró Kiittyy néven forgalmazta volna Qiao Huan Long kínai cége, a Zhongxing Agricultural and Farming Stock-holding Comp. Limited, amely megvette az EU-Milk Technologies Kft.-től a túródesszert előállításához szükséges technológiát és gyártósort. Ezt finanszírozta meg az Eximbank a 2,1 millió eurós hitellel. A tervek szerint a gyártáshoz az alapanyagot a kínai cég tejüzeme adta volna, a Túró Kiittyy-t pedig Peng és Long erre szakosodott másik vállalkozása, a Zhong Homeida dobta volna be a köztudatba. Erre úgy 623 ezer eurót fordítottak volna az eximbankos állami hitelből.
A reményteli kezdetek után nagy bukás
A tervek megvalósítása szépen haladt: 2008 októberében átadták a fengningi gyárat, utána viszont akadozni kezdett a Túró Kiittyy előállítása. A magyar cég szerint a gond az volt, hogy a Zhongxing nem gondoskodott a túrótermék szabványosításáról. Az engedély beszerzésével együtt az édességet népszerűsítő médiakampány is elmaradt, az erre átutalt pénz felhasználásáról pedig értesüléseink szerint semmilyen elszámolás nem készült. Az Eximbank a hitelből eddig csak a kamatokat, mintegy 160 ezer eurót látott viszont. A Zhongxingnak 2009. november 23-án rendeznie kellett volna az első törlesztő részletet, de ennek sem ekkor, sem később nem tett eleget.
Az Eximbank csak futott a pénze után, de nem járt sikerrel, ezért feljelentést tett. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozása során Peng Penget és Qiao Huan Longot különösen jelentős értékre elkövetett csalással gyanúsították meg. Az eljárás a Fővárosi Főügyészégen folytatódott. Ám ott 2016. február 12-én megszüntették az eljárást. Az Átlátszó birtokában lévő határozatban a vádhatóság azzal indokolta a döntését, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, és a nyomozás folytatásától sem várható eredmény.
A vizsgálódás során megállapították azt is, hogy az Eximbank a szerződés megkötését igencsak elkapkodta, és nem gondoskodott megfelelően a hitel visszafizetésének a biztosítékairól. Ebben szerepet játszhatott az – áll a határozatban –, hogy bank szeretett volna megfelelni a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítését meghirdető kormányzati szándéknak. Emiatt az Eximbank csak a hitel második, 300 ezer eurós részleténél kapott észbe: a kért ingatlanfedezetet megkapta, de azt nem az EU-Milk, hanem egy hozzá közeli kft nyújtotta.
Eszük ágában sem volt visszafizetni a hitelt
Az ügyészség a határozatában részletezte azt is, hogy a bank és a neki biztosítást nyújtó Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. munkatársai 2010 nyarán kiutaztak Kínába, hogy utánajárjanak annak, mi is a helyzet, és tárgyaljanak a Z.H.X.Y. illetékeseivel. Ugyanakkor a szerződés egyik aláírója, Sun Ximin azt állította, hogy fogalma sem volt a hitel felvételéről, illetve a gépek és a berendezések átvételét igazoló jegyzőkönyvön található aláírás nem az övé. Azt is elmondta még, hogy nem adott a hitel felvételére meghatalmazást Qiao Huan Longnak, ezért azt nem is fizeti vissza.
Ezek után az Eximbank a King&Wood ügyvédi irodához fordult. Kiderült, hogy a Zhongxing Kínában nem kérte meg a hitelügylethez a devizahatósági engedélyt. A kínai és a magyar társaság közötti személyi összefonódások miatt az Eximbank arra jutott, hogy átverték: a kínaiak valótlan tartalmú okiratokat használtak fel a hitel megszerzéséhez, amit nem is akartak visszafizetni. A bank feljelentése után nem sokkal az EU-Milk is a hatóságokhoz fordult, szintén amiatt, hogy a kínai üzletfelek átverték – papírokat is meghamisítva – és a szerződésben megállapodott összeget nem kapta meg. Az előbbi 600 millió forintra, az utóbbi pedig 330 millió forintra taksálta pórul járásának összegét.
Az ügyészség szerint felmerülhet ugyanakkor az is, hogy a kínai és a magyar cég „a hitel megszerzése érdekében összehangolt tevékenységet folytatott”, és a hitelnyújtás akadályát jelentő engedély hiányát eltitkolták. A hatóság kételkedett – többek között az önerő igazolása és a vámpapírok alapján –, a megfinanszírozott vételár összegében is. A kiszállított gépek értékét ugyan 700 ezer euróra tették, ám a hitel összege ennél jóval több, 1,8 millió euró volt. Ez alapján tehát felmerült, hogy a valós finanszírozási igény tekintetében megtévesztették a bankot – állította a vádhatóság.
A nyomozás során az ügy még bonyolultabbá vált, mert a kínai vállalkozás részéről azt közölték, hogy a Z.H.X.Y. üzletrészeinek 30 százalékát megszerezte az EU-Milk Kft., így vegyesvállalatként működtek. Igen ám, de az EU-Milk azt állította, hogy minderről nem is tudott. A kínai Magyar Nagykövetség közbenjárása által vált világossá, hogy ez csak fél évig volt így, utána a cég ismét teljesen kínai lett. Az átmeneti időszak arra lehetett jó, hogy a Z.H.X.Y. kedvezményekben részesüljön, így 5 millió dollárhoz jusson a kínai kormánytól, illetve vámmentességet kapjon.
Azt is az EU-Milk Kft. számlájára írta az ügyészség, hogy a bank által kért önerőt, 80 millió forintot az EU-Milk Kft. a vevőhitel szerződéshez kezességet adó céggel közösen adta kölcsön a Zhongxing Ltd.-nek. A vádhatóság ezt úgy vette, hogy így akarták az Eximbank elől eltitkolni, hogy az ltd. nem rendelkezik a hitel felvételéhez és visszafizetéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel. Sőt, erről – mint a bank illetékeseinek a fejében is megfordult – az EU-Milk akár tudhatott is. Ezt támasztotta alá szerintük az is, hogy két törlesztő részletet a magyar kft. fizetett ki az ltd. helyett.
Az EU-Milk Kft. viszont úgy látta, ha nem fizeti ki a két kamatrészletet, akkor végképp semmi esélye nem lesz arra, hogy a kínai üzlettárstól viszontlássa a pénzét.
Hiányosságok és mulasztások sorozata
A bank mulasztásai miatt – például Qiao Huan Longnak nem volt hitelesített aláírás mintája, az export tárgyát képező termékek nem voltak teljesen beazonosíthatóak, illetve amikor az önerőt kellett a kínai cégnek igazolnia, a bank nem foglalkozott vele, hogy az összeg nem Kínából érkezett – azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. Főleg, ha hozzávesszük azt is, hogy a meggyanúsított kínai cégvezetők milyen védekezést adtak elő a hatóságoknak.
Így éppen Long volt az, aki eleve vitatta hiteltörlesztési kötelezettségét, és arra hivatkozott, hogy a bankkal a tárgyalásokat az EU-Milk Kft. folytatta. A férfi szerint éppen a magyar cég nem tartotta be a kötelezettségeit, ráadásul az általa érkezett gépek nem voltak teljesen jók; éppen ezért nem tudták még a pekingi olimpia előtt piacra dobni a Túró Kiittyyt. Qiao Huan Long kifogásolta az EU-Milk fizetését is; azt állította, hogy 820 ezer euró helyett csak 515 ezret kaptak meg. Ezzel együtt nejére, Peng Pengre vonatkozóan azt mondta még el a hatóságoknak, hogy a nő sem a Z.H.X.Y. Ltd.-vel, sem vele nem állt munkakapcsolatban, a köztük lévő rokoni viszonyról pedig nem nyilatkozott.
A hatóságok az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja segítségével szerették volna megtudni a kínai társszervektől többek között azt, hogy a Z.H.X.Y. Kft.-nek kellett volna-e devizahatósági engedéllyel rendelkeznie. Ezt a kérdést ugyanis annak ellenére nem érezték tisztázottnak a rendőrség és az ügyészség részéről, hogy a kínai cég még a bank felszólítására sem mutatta be az iratot, továbbá a Z.H.X.Y. jogi ügyeinek intézője, a Kunping Ügyvédi Iroda illetékese is úgy nyilatkozott az ügyletben segíteni próbáló Kínai Magyar Nagykövetség munkatársának, hogy nem kérték meg ezt az engedélyt. A megkeresésben a magyar nyomozók érdeklődtek az ltd. pénzforgalmáról is, de sem erre, sem más kérdésekre nem kaptak válaszokat.
A kínai társszervek együttműködésének hiánya mellett az iratok sikertelen beszerzése, illetve a csak közvetett bizonyítékok rendelkezésre állása nehezítette az ügyészség számára annak eldöntését, hogy kinek az oldalán van az igazság. De azt sem lehetett tisztázni – jegyezték meg az ügyészségi határozatban –, hogy a termelés be nem indulásának valódi okai mi voltak, így a Fővárosi Főügyészség úgy vélte, kétséget kizáróan nem tisztázható, hogy mi történt, és hogy az Eximbank, valamint az EU-Milk sérelmére valóban csalást követtek-e el.
Az ügyészség tehát megszüntette az eljárást, amelynek irataiból egyébként nem derül ki, hogy abban valamilyen módon vizsgálták-e a Tisza Szállónak az Eximbank által nyújtott állami hitelből való megszerzését, és ha igen, megállapítottak-e arra vonatkozóan bármit is.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Októbertől a fideszes Győrfiné Dr. Hajdú Szilvia vezeti Aszódot, de a helyi lap októberi számában még az elődje szerepelt felelős kiadóként, és ez Győrfiné szerint nem volt jogszerű.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!