15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával. Köpeczi-Bócz közel másfél évtizedes államigazgatási karrierje során a kezdetektől az uniós források elosztása körül tevékenykedett – sokan szerint részben ennek köszönhető, hogy öt kormányváltást is háborítatlanul átvészelt. Menesztésében feltehetően szerepet játszott a Farkas Flórián vezette ORÖ botrányprojektjeivel kapcsolatos korrupciógyanú.
Bár a Lungo Drom székháza előtt várakozó újságírókat sikerült az OLAF oda érkező vizsgálóinak átverni, letagadva, hogy Farkas Flóriánt jöttek kihallgatni, a látszólagos csend ellenére halad a nyomozás az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányprojektje, a Híd a munka világába ügyében (TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001 „Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába”).
Ez az a projekt, amelyet a projektmenedzsment a Tabán oldalában vett irodaházból irányított, a helyszíneket pedig havi 300 ezer forintért bérelt Opel Corsákkal látogatta. A botrány 2015 nyarán robbant, a minisztérium több hónapi vizsgálódás után felmondta a támogatási szerződést, arra hivatkozva, hogy a kedvezményezett, az ORÖ
„a vállalt szakmai tevékenységek lényegi elemeit igazolhatóan sem megvalósítani, sem működtetni, sem fenntartani nem képes. Az elállás jogkövetkezményeként kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket”
A projektmenedzsmentet elküldték, Farkas Flórián a töretlen kormányzati támogatás fedezékébe vonult, az ORÖ pedig csak azért nem ment csődbe, mert az év végi pénzszórásban lényegében megkapták azt az összeget, amit a projektben eltapsoltak.
A projekt másik főszereplőjéről, a konzorciumi partner Türr István Képző és Kutató Központról (TKKI) azonban szinte nem is esik szó. Pedig a TKKI is százmilliókba kerülő projektelemekért felel: ők szervezeték és bonyolították a „munkavégzésre felkészítő tanfolyamokat”, egyéni és társas kompetenciák fejlesztettek, pszichoszociális támogatást nyújtottak, egészen addig, míg az EMMI le nem állította a projektet.
Információink szerint az EMMI-n belül működő irányító hatóság munkatársai közül többen többször jelezték, hogy súlyos visszaélések gyanúja áll fenn, néhányan fel is mondtak – a TKKI viszont rendületlenül menetelt a projektgazda ORÖ-vel.
Farkas Flórián rendíthetetlen partnere
Az együttműködés a két szervezet között nem ezzel a projekttel kezdődött: 2012-ben indult hasonló felállásban a másfél milliárd összköltségű Támop-5.3.1-B-2-es pályázati konstrukció („Nő az esély”), a TÁMOP-5.3.6-11 (Komplex telepprogram), melyben az ORÖ és a TKKI kötelező konzorciumi partnerek voltak – összességében mintegy 10 milliárd forintnyi projektben dolgozott együtt a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért a TKKI és az ORÖ.
A TKKI felelősségét egyetlen ügyben sem vizsgálták, miközben a projektekben közreműködők egy része rendszeresen szörnyülködött a TKKI által nyújtott szolgáltatások díjain – legyen szó telepprogramról, vagy más, humánerőforrás-fejlesztő programról. A TKKI nemcsak drágán szolgáltat, de drágán is vásárol, ahogy azt egy tavalyi cikkünkben bemutattuk.
A TKKI által elszámolt költségekkel kapcsolatban egyetlen alkalommal kerekedett botrány: a Hetek 2012 májusában megírta, hogy a TKKI egyes tevékenységekért elképesztő összegű számlákat nyújt be a komplex telepprogramban nyertes pályázóknak: alkalmanként 600 ezer forintért tart kiégés elleni tréningeket, 1,2 millióért szervez családi napot, 6 millióért készít „szolgáltatási térképet”, ami egy két oldalas Word-dokumentum.
A TKKI főigazgatója ebben az időszakban Köpeczi-Bócz Tamás volt. 2016-ban viszont, mikor az ORÖ botrány kirobbant, Köpeczi-Bócz már az EMMI államtitkáraként felügyelte az uniós fejlesztéseket. Így amikor a Híd-projekt ügyében megindított nyomozásban eljáró NAV az egyes kifizetések ügyében szakvéleményért megkereste a felügyelő minisztériumot, Köpeczi-Bócz már államtitkárként irányította a területet.
A pénzügyi nyomozók megkeresésére a minisztérium – az ügyészségi határozat szerint – úgy nyilatkozott, hogy
„a jogszerűen, szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban az érvényes és nyertes ajánlati ár alapján az eredményes eljárásban megajánlott ellenérték tekinthető a piaci árnak.”
Vagyis minden kifizetés jogszerű volt, és a projekt céljait szolgálta.
A szakvélemény a határozat szerint az EMMI Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságtól származik. Ilyen szervezeti egység ugyan nincs, de van ilyen helyettes államtitkár, Garai Péternek hívják. Garai 2014-es kinevezése előtt egy évig a minisztérium felzárkózási államtitkárságán volt helyettes államtitkár, 2011 és 2013 között pedig a TKKI pécsi igazgatóságát vezette – ebben az időszakban a szervezet főigazgatója Köpeczi-Bócz Tamás volt.
Vagyis a helyettes államtitkár egy olyan büntetőügy kapcsán kellett, hogy nyilatkozzon, amely felvetette az akkori – egyben mostani – közvetlen főnöke felelősségét. A nyomozást ezen nyilatkozat alapján, bűncselekmény hiányában lezárták.
A társadalmi felzárkóztatás nélkülözhetetlen szakembere
Köpeczi-Bócz államigazgatási karrierje 2003-ban indult meg igazán, de már korábban is fontos pozíciót töltött be, 1993-tól a Nemzeti Szakképzési Intézetben dolgozott, előbb megbízott, majd teljes jogkörű főigazgatóként. A 2002-es kormányváltás után is maradt a pozíciójában, 2003-tól a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium Alapkezelőjének főigazgatója.
Forrásaink szerint koalíciós alku eredményeként került az éppen csak felálló, káderhiánnyal küzdő uniós forráselosztási rendszerbe, konkrétan a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának (HEP IH) élére Köpeczi-Bócz. A HEP IH már az előcsatlakozási szakaszban is jelentős uniós forrásokhoz jutott, de a 2004-es csatlakozás után hatalmas összegek felett diszponált a Köpeczi-Bócz vezette HEP/HEFOP IH, 2008-től kezdődően pedig ezer milliárd forintot meghaladó forrás elköltésére volt döntő ráhatása a szervezetnek.
Forrásaink szerint a főigazgató már ekkor is megközelíthetetlen volt: a szűk vezetői teamen kívül nem tartott kapcsolatot senkivel, sem a szervezeten belül, sem a partnerszervezetekben. A szakmai tanácskozásokon is csak a kötelező minimumig vett részt, inkább küldött valakit maga helyett.
Talán ez is közrejátszott abban, hogy a környeztében Köpeczi-Bóczról elég kedvezőtlen kép alakult ki: sokan afféle táskás embernek tartották, aki nem zárkózik el a politikai megrendelésektől. A HEP IH-ban Köpeczi-Bócz idején dolgozó forrásaink szerint a pályázati források kezelésének ez a gyakorlata akkora stresszt jelentett a munkatársaknak, hogy a büntetőjogi következményektől félve sorra hagyták ott a szervezetet.
Forrásaink szerint ez volt az a másfél-két éves időszak, amikor Sági Zsolt, Köpeczi-Bócz állandó helyettese, aki az HEP IH-ban igazgató volt, szintén otthagyta a szervezetet. Sági 2010 után tért vissza korábbi főnökéhez: a TKKI-ban főigazgató-helyettes, majd a minisztériumban főosztályvezető, végül helyettes államtitkár. Úgy tűnik, Sági karrierje is megszenvedi főnöke bukását: idén januárban Balog javaslatára őt is felmentették.
Érinthetetlen vezető
Dacára annak, hogy a róla terjedő pletykák, és a nevéhez tapadó epitheton ornans is ezt sugallja, Köpeczi-Bócz ellen egyszer sem indult eljárás korrupciós bűncselekmények gyanújával. Korábbi érinthetetlenségét forrásaink azzal magyarázzák, hogy mindkét oldal a lekötelezettje – a NER korai időszaka tekintetében Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi vezetőjét, illetve Pokorni Zoltánt emlegetik, mint Köpeczi-Bócz pártfogóit.
A 2010-es nagy tisztogatást is átvészelte, előbb főosztályvezető a Balog Zoltán vezette felzárkózási államtitkárságon – mivel Balog és közte a hierarchiában nincs senki, ezért ezen a területen de facto Balog helyettese, nyilvánosan ebben a minőségben, helyettes államtitkárként nyilatkozik.
A 2010-es év októberében azonban megjelenik egy cikk a Hírszerzőn, amely szerint „Több súlyos szabálytalanságot, esetenként tudatos jogszabálysértésre utaló jeleket talált egy belső ellenőrzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) tartozó Humán Erőforrás Operatív Program Irányító Hatóságánál (HEP IH).”
A Hírszerző birtokába került „Előzetes Jogi Vélemény” szerint az IH-nál esetenként kijátszották a közbeszerzési előírásokat, gyanús megbízási szerződéseket kötöttek, esetenként vezető tisztviselőkkel is. A Hírszerző cikke hivatkozik egy 2010 júniusi uniós auditra is, amely súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel, a vizsgálat alapján tízmilliárd forintnyi támogatással kapcsolatban találtak szabálytalansági eljárás megindítására okot adó mulasztást.
Az írás nevesíti Köpeczi-Bóczot, és felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tisztségviselőjeként épp annak a területnek az ellenőrzését/átvilágítását felügyeli, amelyiknek a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt az irányítója volt.
A KIM reagált, de a cáfolat elég sajátosra sikeredett: Köpeczi-Bóczot, és vele az NFÜ-t nagyon megvédték. Az ügy ezzel el is tűnt a nyilvánosság elől, és az ezzel kapcsolatos eljárások – Köpeczi-Bócz töretlen karrieríve alapján – a volt főigazgató számára kedvezően zárultak le.
A játszma vége
Az államtitkár felmentését 2016. július 19-én kezdeményezte Balog Zoltán miniszter, a hivatalos indoklás szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok szakpolitikai koordinálásának hiányosságai miatt.
Bár a mondat tele van fontosnak tűnő szavakkal, valójában nem jelent szinte semmit. Különösen annak fényében, hogy a szakpolitikai koordinálásra leginkább jóval korábban, a program tervezésekor volt szükség: Balog 2012. május 21-én nevezte ki Köpeczi-Bóczot miniszteri biztosnak, a feladata éppen a 2014-20-as humánerőforrás-fejlesztési operatív program előkészítése volt.
2013 januárjában már kész volt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1.0-ás változata, egy évvel később már a végleges dokumentumot hagyta jóvá az EMMI szakmai vezetői értekezlete, az év végén pedig lezajlott a Brüsszelbe küldendő végleges változat „társadalmi vitája” is.
Ennek a folyamatnak kétségkívül Köpeczi-Bócz volt az első számú felelőse, ő volt az EMMI vezetői kapcsolattartója – csakhogy az elvégzett a munkájával kapcsolatban semmilyen nyilvános bírálat nem fogalmazódott meg, és forrásaink nem tudnak a minisztériumon belüli komolyabb kritikáról sem.
Tegyük hozzá, ez az időszak Köpeczi-Bócz karrierjének tetőpontja: 2014-ben még a Türr István Képző és Kutató Intézet főigazgatója, néhány hónappal később már államtitkári rangban irányítja a területet a minisztériumban, ahol két régi volt beosztottja, Garai Péter és Sági Zsolt dolgozik alatta helyettesként. Eközben olyan kisebb súlyú pozíciókat is megtarthat, mint az unió számára a szakképzés helyzetéről éves országjelentést író szakmai szervezet vezetése.
Vagyis 2016 nyarán, Köpeczi-Bócz felmentésekor nem látszik semmilyen olyan közvetlen ok, ami indokolná az államtitkár felmentését. Ez persze nem jelenti azt, hogy az államtitkár működésében ne lettek volna problémák: forrásaink szerint mindenképp felróható Köpeczi-Bócznak a TÁMOP-os programokon mutatkozó forrásvesztés, illetve az új EFOP-pályázatok körüli súlyos anomáliák.
Forrásaink szerint az államigazgatás normál üzemmódjában ezek valóban elégségesek lennének a felmentéshez. Viszont a NER működésének hatodik évében merőben szokatlan, hogy egy államtitkárt, akinek a kisujjában van a fejlesztéspolitika intézményrendszere, ráadásul megmagyarázhatatlan módon átvészelte a 2010-es nagy tisztogatást, viszont hat éve töretlen hűséggel szolgálja a rendszert, szakmai hiányosságokra hivatkozva felmentsenek.
Nem közös megegyezéssel távozik, nem áthelyezik, hanem kirúgják. Ehhez valami súlyosabb oknak kellett lennie a háttérben.
Akárhogy is történt, ha a teljes immunitást élvező Farkas Flórián előre tudta, hogy a projektgazda ORÖ súlyos visszaélései kapcsán induló büntetőeljárásokat előbb-utóbb megszüntetik, a visszafizetendő támogatást pedig átvállalja a kormány, akkor nehéz azt hinni, hogy a felzárkózási pénzek lenyúlásának következményeiről ne politikai megfontolások döntenének. Viszont továbbra is kérdés, miért bukott bele az ügybe a terület szürke eminenciása.
Becker András
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!