Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.
Előzmények
Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült?
Az Átlátszónak ajánlotta fel fizetése egy részét a vs.hu-tól távozó újságíró
Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól
Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből
Az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak
103 millió forintot kapott az egyik MNB-alapítványtól az Eiffel Palace-t felújító cég
Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött
Amicus Curiae az Alkotmánybírósághoz az MNB-törvény módosítása ügyében
Most az MNB alapítványainak adatait titkosítanák törvénnyel
Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze
A KDB-hez hat jogorvoslati kérelem érkezett, az eljárások kezdeményezői minden esetben maguk a jegybanki alapítványok voltak. A vizsgálatok azért indultak meg, mert az alapítványok egyike sem gondolta azt korábban, hogy ők közpénzt kezelnének, ezért nem jelentkeztek be a Közbeszerzési Hatóságnál arra a listára, ahol a közbeszerzésre kötelezett ún. klasszikus ajánlatkérők listáját vezetik, tehát azokét, akiknek a törvény alapján főszabály szerint kötelező közbeszerzni.
Vagyis ebben a hat, most lezárult ügyben azt kellett eldöntenie a Döntőbizottságnak, hogy az MNB alapítványok a közbeszerzési törvény alapján kötelesek-e közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, ha a pénzü(n)ket költik, és egyébként nincs törvényes indokuk a konkrét ügylet kapcsán a közbeszerzés eljárás nélküli vásárlásra. Konkrét beszerzések vizsgálatáról tehát nem szólt ez a 46 oldalas döntés.
Kissé fájdalmas elolvasni az alapítványok álláspontját arról, hogy miért is gondolták azt, hogy nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ehhez ugyanis összesen három feltételnek kell megfelelni:
a) közérdekű célra kell létrejönni, ami nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;
b) jogi személyiséggel kell rendelkezni;
c) többségében állami intézmény kell, hogy finanszírozza a jogi személyt, vagy döntéshozó testületét közintézménynek kell kineveznie.
Amint azt mi is megírtuk már az Alkotmánybíróságnak címzett márciusi beadványunkban, a Jegybank alapítványt a rá vonatkozó törvény alapján csak közérdekű célra hozhatott eleve létre; jogi személyisége az alapítványoknak nyilván van; az érintett alapítványok pedig a pénzüket a Jegybanktól kapták, ami mégsem egy privát társaság, ráadásul a döntéshozó testületüket (kuratórium) a Jegybank választja meg és hívja, ahogy a kuratóriumok elnökét is. Így minden feltétele fennáll annak, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzanak.
Nos, a 46 oldalas döntőbizottsági határozatban ezt olvashatja el részletesen mindenki, akinek van kedve hozzá.
Fontos tehát megérteni, hogy az ismertetett döntésében a KDB kizárólag egy adminisztratív mulasztás miatt bírságolt, azért, mert az alapítványok nem jelentkeztek be egy listára. Ezért a kétszázezer forintos bírság egyáltalán nem kirívóan alacsony.
Ugyanakkor az alapítványok nem csak egy nyilvántartásba felejtettek el bejelentkezni, hanem elmulasztottak közbeszerzéseket is lefolytatni a pénzköltéseik során. Ez már sokkal nagyobb baj, várhatóan komolyabb következményekkel. Különösen azért, mert van még egy csavar a történetben.
A határozat 45. oldalán szereplő kitétel szerint az alapítványok szerepelnek egy olyan nyilvántartásban, amelyben azok vannak, akik önként vállalják a beszerzéseik során a közbeszerzési törvény alkalmazását. Vagyis az alapítványok annak ellenére nem folytattak le közbeszerzéseket, hogy maguk azt önként vállalták – akkor még azon az alapon, hogy ez nekik nem kötelező.
A határozat 29 szerződést sorol fel, amelyek kapcsán a Döntőbizottság meg is indította a vizsgálatot a közbeszerzés mellőzésének gyanúja miatt, de azóta újabb eljárások is indultak. A KDB honlapja szerint (a kérelmező sorba kell beírni a Pallas Athéné szavakat) a mai napon 37 eljárás van folyamatban az alapítványok közbeszerzéseinek mellőzése miatt. Mi lehet a következménye annak, ha azt állapítja meg a Döntőbizottság, hogy a szerződéseket nem lehetett volna megkötni közbeszerzés nélkül?
1. Ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni. A bírság összege a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. Jelenleg több százmillió forint összértékű szerződéseket vizsgálnak, így a potenciális bírság több tízmilliós lehet.
2. Ennél sokkal súlyosabb következmény, hogy a közbeszerzési törvény 137. § (1) a) pontja alapján semmis a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg.
Sőt, ha a Döntőbizottság a közbeszerzés mellőzésének jogsértését állapít meg, akkor köteles pert indítani a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
A szerződés semmiségének következményeit a Polgári Törvénykönyv XIX. fejezete rendezi, fő szabály szerint érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Jelenleg itt tartunk. Olyannak tűnik ez a sztori, mint a Soho party elmúlt hetekben sokat énekelt számában az éjjel: soha nem érhet véget.
M. Tóth Balázs
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
A Transparency International kiperelte a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintos állami támogatásának iratanyagát, vannak benne gyöngyszemek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!