Összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe az Átlátszó által bemutatott, félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A terebélyes hálózatban szerepel Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet is, amelynél sikkasztást gyanítva nyomoz a rendőrség, s a kapcsolatok között felbukkan egy régi ismerős: az Átlátszó által korábban bemutatott balatonakarattyai unióspénz-szivattyú gazdájának vállalkozása.
Rájöttünk arra is, az érintetteknek nem a vakszoftver volt az egyetlen fogyatékosügyi unióspénzes projektje: hozzájuk köthető a jelnyelvi tolmácskesztyű, amelyet a siketek – ahogyan a nekik készült szoftvert a látássérültek – „elhibázottnak” tartanak.
Az első ígéret tuti nem teljesült: „mintegy másfél hónapon belül” honlapjukon elérhetőnek ígérték a fejlesztők a vakok és gyengénlátók internetezését segíteni hivatott szoftvert – az ígéret egy szeptember 28-i sajtóértekezleten hangozott el, az eredmény azonban cikkünk november 23-i megírásakor még nem volt hozzáférhető.
Az oldalon egy újabb ígéret olvasható: e szerint a prototípus „általános, publikus szolgáltatásai a projekt hivatalos lezárását követően” lesznek elérhetők.
Az Átlátszó közölte elsőként, hogy az érintettek, a vakok és gyengénlátók fölöslegesnek tartják a sajtótájékoztatón bemutatott szoftvert, mondván, évtizedek óta interneteznek ingyesen hozzáférhető szoftverek segítségével.
Arra is rábukkantunk, hogy a projektgazda hogyan kötődik az ipari kémkedési ügyben korábban elítélt tudós-üzletemberhez, Harmat Sándorhoz, aki egy Putyin-közeli moszkvai biotechnikai cégnek árulta volt munkahelye bizalmas adatait.
Internetező szoftver vakoknak: félmilliárd forint uniós pénz a meleg vízért?
Tovább elemezve a kapcsolatrendszert, egy szerteágazó cégháló bontakozik ki, amelynek tagjai elsősorban – de koránt sem kizárólagosan – az infotechnológia-távközlés ágazatban tevékenykednek és föltűnően sikeresen pályáznak uniós forrásokra.
Már korábbi cikkünk megírásakor pedzgettük a vakszoftver projektgazdája, a Chemium Kft., illetve a budapesti eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. közötti kapcsolatot, mint ami jótékonyan hathatott a sikeres ügymenetre.
Az egykori GKI-s, időközben önállósult eNET otthonosan forog ismerői szerint az uniós pályázatok világában, megbízóiknak pályázatmenedzsmentet és projektmenedzsmentet is kínálnak. Utóbbi címen álltak szerződésben a Chemiummal is.
Az Átlátszó informátorai úgy emlékeztek, a Chemiumosok részéről az ipari kémügyben ismertté vált – a Chemiumban papíron nem tulajdonos – Harmat Sándor állt kapcsolatban Gál Andrással, az eNET társtulajdonosával.
Nem ez az egyetlen eset, hogy fogyatékkal élőknek készül közpénzből támogatott technikai segítség, méghozzá olyan, amiért azonban az érintettek nem maradéktalanul lelkesednek.
Az Euronet Zrt. és az MTA-Sztaki 2012-ben nyert 337,3 millió forint uniós támogatást jelnyelvi tolmácskesztyű kidolgozására siketek és nagyothallók számára. A Figyelőnek a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal honlapján elérhető írása szerint a kesztyű fejlesztője bizonyos Gál András volt.
Mivel az eNET-es Gál, állítólag igen zárkózott életvezetése okán, már első ízben sem reagált az Átlátszó megkeresésére – amit még korábbi cikkünk megírása előtt küldtünk – a nyilatkozást elvállaló munkatársát kérdeztük az esetleges azonosságról, de csak annyit tudtunk meg, Gál úr esetleges eNET-en kívüli munkájára vonatkozó kérdésre nem válaszolnak, „sem igennel sem nemmel”.
A projektet jegyző Euronet ugyanakkor kötődik a most bemutatandó céghálóhoz (lásd ábránkat). Amúgy az Euronet is szépen muzsikál unióspénz-fronton: összesen 650 millió forint uniós pénzt nyertek el 2011 óta.
A siketszövetség nem tesztelt
A tolmácskesztyű-sztori mindenesetre eléggé hasonlatos a vakszoftverhez – amennyiben az Átlátszó érdeklődésére most a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége igazgatója, Ormódi Róbert mérsékelt lelkesedéssel nyilatkozott a projektről, amelynek kidolgozásában és tesztelésében, mint említette, képviselőik nem vettek készt.
„A Tolmácskesztyű alapkoncepcióját is elhibázottnak tartjuk, mivel a siket, illetve a jelnyelvet ismerő és alkalmazó nagyothalló személy esetében a tolmácsolás oda-vissza történő kommunikációs irányt jelent.
A Tolmácskesztyű – amennyire mi ismerjük – csak arra képes, hogy a hallássérült személy által eljelelteket – pontosabban lebetűzött, miközben a magyar jelnyelv nem egyenlő az úgynevezett ujjábécével – ülteti át a kommunikációban részt vevő másik fél számára érthető módon. Ugyanakkor arra már nem képes, hogy a másik fél által elmondottakat fordítsa a hallássérült személy számára. Így nem alakul ki párbeszéd, hanem csak monológ.”
Az eNET részéről Kis Gergely tulajdonostárs tájékoztatta az Átlátszót, méghozzá egy hosszabb háttérbeszélgetésen, illetve többfordulós levélváltás során. Utóbbi alapján rekonstruáljuk most az eNet álláspontját a nagy vihart kavart vakszoftver-esetről.
E szerint a vakszoftveres projektmenedzsmenten kívül még volt megbízásuk másik két K+F pályázat kidolgozására a Chemium számára, de ezek nem nyertek, „úgyhogy nem mondanám szorosnak az üzleti kapcsolatunkat” – fogalmazott Kis, aki nem tagadta, hogy a Chemiumban papíron nem érdekelt Harmattal is volt nexus, de mint mondta, bizonyos nem részletezendő okok miatt ez is megszakadt.
Gábort valahogyan megtalálták
Ennél azonban kicsit bonyolultabbnak tűnik a helyzet. Az Átlátszó például két olyan vállalkozást is talált (3C Kft., Kermann Kft.), amelyben a Chemiumban július óta egyedüli tulajdonos Baróthy Gábor, illetve Kis, a szintén eNET-tulajdonos Koplányi Krisztián és/vagy az eNET is felbukkant; a 3C-ben ráadásul egy időben: Baróthy ügyvezetőként, Koplányi, Kis és maga az eNET is tulajdonosként 2014-2015-ben.
Amikor ezt felvetettük Kisnek, ő úgy reagált: a Kermann az ő (mármint Kis) feleslegessé vált, oktatási célú evá-s cége volt, amit eladásra kínált „széles ismeretségi körben”, egy jelentkező akadt, történetesen az akkor, 2012-ben még messze nem chemiumos Baróthy Gábor.
Csakhogy a vevő nem ő volt a cégadatok szerint, hanem a Baróthy Gábornál csaknem harminc évvel idősebb Baróthy Gyula László (Baróthy Gábor a Kermann ügyvezetője lett). Az idősebb Baróthy idén júliusig vitte a Kermannt, ami jelenleg egy Eucis Partners nevű cégé – amiben történetesen tavalyig érdekelt volt a chemiumos háttérember Hatmat is, s amely ráadásul szintén az eNET megbízója projektmenedzsment munkára.
Az Eucis Partners amúgy kötődik egy az Átlátszó által korábban bemutatott, szintén uniós pályázati pénzek furcsa elosztásáról szóló históriához. Az Eucis és az eNET-es Koplányi érdekeltsége az a DD.Net Kft., amelyben az idén néhány hónapig (júniustól szeptember végéig) közvetett tulajdonos volt Jaksa Tamás.
Jaksa a központi figurája a Régiók Fejlesztéséért Egyesület körüli zöld-projekthálózatnak, amely több mint 600 millió forint uniós forrást nyert részben legalábbis ködös vállalásokra.
Ha lehet, még bonyolultabb a helyzet a 3C-vel. Kis válasza szerint a helyzet így fest:
„Baróthy Gábor kollégával természetesen ismerjük egymást, de szorosan nem dolgozunk együtt. A 3C-ben egy kényszerhelyzet miatt kerültünk egy fedél alá. Pénzügyi segítséget kellett nyújtanunk közös érdekek miatt ebbe a cégbe, amikor ő lett az egyik ügyvezető. A közös projektünk a 3C-vel e nélkül bedőlt volna, így technikailag bevásároltuk magunkat a cégbe. Egy év alatt sikerült gatyába rázni a 3C-t (ezt végezte Gábor, aki lényegében válságmenedzser, a Chemiumba is így került), a likviditásuk rendbe jött, így a tulajdonrészünket egy év múlva vissza is vásárolták. Hozzáteszem, ezen az üzleten mi egy fillért nem kerestünk.”
A válaszban van egy érdekesség, miszerint az uniós pénzzel tömött, vakszoftvergazda Chemium válságmenedzserre szorult, erről azonban nem sikerült többet megtudni, Kis csak annyit mondott, Baróthyt nem ők delegálták, „nekünk semmi közünk a Chemiumhoz a hamarosan kifutó szerződéses viszonyunkon túlmenően. Gábort valahogy megtalálták, fogalmam sincs, hogy miként”.
Áttekinthetetlen működés, igazolhatatlan tőkehelyzet, önhitelezés?
A 3C nem ismeretlen a gazdasági szaksajtó olvasói előtt. A Napi.hu akkor említette meg a távközlési kft-t, amikor a csődközelbe került Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet ügyeit elemezte.
A 3C-t ekkor az ekkor már jegybanki felügyeleti biztos gyámkodása alatt álló (azóta felszámolás alá került) takarékszövetkezet igazgatósági tagjai, az egyéb vállalkozásokban is együtt mozgó Török Péter, Habozy László és Barkóczi István egyéb céges érdekeltségei között nevezeték meg.
A Napi – a felügyeleti vizsgálatra hivatkozva – súlyos és azóta sem cáfolt állításokat közölt a takarékszövetkezetről, így például, hogy áttekinthetetlen a működése, igazolhatatlan a tőkehelyzet valódisága, s hogy jelentős mértékben a tulajdonosokhoz köthető cégeket hitelez, méghozzá úgy, hogy a kölcsönök fedezete további kölcsön és így tovább.
A Privát kopó bűnügyi magazin tudomása szerint a siketeknek szóló jelnyelvi tolmácskesztyű kidolgozását (az MTA-Sztakival) felvállaló Euronet – amely, emlékezzünk, vagy az eNET-es Gált foglalkoztatta fejlesztőként vagy egy névrokont – szintén szövetkezeti részjegy-tulajdonos volt a Körmend és Vidékében.
Mivel Törökék mellett a kegyvesztetté vált jobboldali bankár, Töröcskei István is a tulajdonosok között volt, legalábbis ekként jegyzett egy Törökkel közös közleményt, amelyben az MNB-intézkedésekre reagált a szövetkezet, a Körmend és Vidéke elleni MNB-akció hátterében akár a fidesz-közeli oligarcha-háború újabb csatáját is sejteni lehetett.
Ráadásul a takarékszövetkezeti piacot ismerő forrásaink emlékeztetnek, Törökék érkezését megelőzte egy eldurvult bekebelezési akció, amelyet egy másik dunántúli konkurens pénzintézet indított a Körmend és Vidéke ellen, így lehetett szükség az eddig jobbára telekommunikációban és info-technológiában utazó csapat erősítésére.
Törököt, Barkóczit és Habozyt hetekkel ezelőtt kerestük, de egyelőre nem reagáltak.
Most mindenesetre nyomozás folyik a takarékszövetkezet ügyei miatt, hat személyt gyanúsítanak hűtlen kezeléssel – közölte szeptemberben a police.hu.
S mindennek lehet-e köze a vakszoftveres céghálóhoz?
Kis közlése szerint „A 3C-nek mindenesetre annyi köze volt ehhez a takarékszövetkezethez, hogy az egyik nagy távközlési projektjüket innen hitelezték – mivel a takarékszövetkezet kiesett, az önerős részeket pótolni kellett, így lettünk annó tulajdonosok (mármint a 3C-ben – a szerző megjegyzése). Ennek hiányában bedőlt volna a projekt, és ez az eNET-nek is üzleti kár lett volna.”
Uniós pénzcunami
A Körmend és Vidéke egyike a most bemutatott cégháló hat olyan tagjának, amely – húsz támogatott projekten keresztül – összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást kapott 2011 óta a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint. Nem számolva az Euronet több mint félmilliárdját – amit a követhetőség kedvéért nem kalkuláltunk ide.
*az eredeti nyertes a Sysform Kft.
Forrás: palyazat.gov.hu
A Körmend és Vidéke történetesen abban az évben (2013) nyert, amikor az MNB már felügyeleti biztost jelölt a céghez.
A menet a következő volt: 2013. március 28.-án született a döntés 14,9 millió forint odaítéléséről, amelyet a takarékszövetkezet a munka és a magánélet összehangolását elősegítő dolgozó kezdeményezésekre kapott (lásd táblázatunkat), az év július 17.-én meg is kaptak 3,7 milliót előleg címén.
Több kifizetést nem ír a kormányzati honlap, azt viszont igen, hogy a szövetkezet 2014. január 14.-én benyújtotta az időszakos beszámolóját, amit az illetékesek el is fogadtak. A jegybank 2013. november 4-én közölte, hogy felügyeleti biztost jelöl.
Táblázatunkból kitűnik, hogy ezen a címen (munka és a magánélet összehangolása) két másik cég (az egyik történetesen maga az eNET) is nyert pénzt, ráadásul egyéb hasonlóságokra is bukkanni.
Az átfedéseket tartalmazó szerződéseket, mellékletükkel, köztük a pályázatokkal együtt elkértük a Miniszterelnökségtől, ahol csaknem egy hétig tartott kideríteni, hogy az adatgazda szerintük az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahonnan egyelőre várjuk a választ.
Mivel biztosak vagyunk benne, hogy a közpénzes szerződések nyilvánosak, az Átlátszó KiMitTud oldalán még a sajtóosztályokhoz intézett kérdéseknél is „hivatalosabb” közérdekű adatigénylést is benyújtottunk. Csak így deríthető ki kétséget kizáróan, hogy csak a címekben vagy netán a tartalomban is akadnak-e átfedések.
A bemutatott cégcsoport működését belülről ismerő forrásunk emlékeztetett:
„A csoport cégei által előnyben részesített K+F (kutatás-fejlesztés) projektek egyik jellemzője, hogy, szemben más támogatott munkával, nem feltétlenül kell (lehet) eredményt felmutatni.”
Ezt Kiss sem rejti véka alá: „Ami eredménytermékként külsős személynek látható, jó eséllyel csak a jéghegyek egyik csúcsa. Az érdekes az, hogy miként jutottak el odáig, milyen zsákutcákat találtak stb. mert ez kutatási folyamat – és ennek dokumentálása – kerül támogatásra az uniós finanszírozású projekt során”, ráadásul tapasztalata szerint „az OLAF kiemelten figyeli a K+F projekteket, úgyhogy ha valamelyikkel probléma van, azt Brüsszel árgus szemei követi, és nem engedik elszámolni”.
Rádi Antónia
A cégadatokat az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. Címlapkép: Visual Investigative Scenarios.
Frissítés (2015. december 1.): Az MTA SZTAKI az alábbiak közlését kérte tőlünk a cikkel kapcsolatban:
„Tisztelt Átlátszó, Kedves Szerkesztők!
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Az Európai Bizottságnak több kifogása is volt: közbeszerzési szabályok megsértése, el nem számolható kiadások, meg nem valósított tevékenységek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!