Megszereztük a Magyar Péter diákhiteles szerződéseiről szóló KEHI-jelentést
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
2008-ban Gyöngyösön épített volna gyárat az Apollo Tyres, ám akkor a helyi Fidesz népszavazást kezdeményezett ellene, a beruházás meghiúsult. 2014-ben az akkor már kormánypárt Fidesz bejelentette, hogy 29 milliárd forint állami támogatással Gyöngyöshalászon épít gyárat az indiai óriásvállalat. A beruházás hátterében több furcsa önkormányzati döntést, a nekik kínált kisajátítási árral elégedetlen földtulajdonosokat és a Market Zrt.-t találtuk.
Gyurcsány Ferenc 2008 januárjában írta alá Új-Delhiben azt a megállapodást, amelynek értelmében az indiai Apollo Tyres gumiabroncsgyártó vállalat Gyöngyösön hozta volna létre első kelet-európai gyáregységét. A gyöngyösi Fidesz azonban környezetvédelmi okokra hivatkozva népszavazást kezdeményezett a beruházás ellen, az Apollo pedig vélhetően részben emiatt, de a referendum eredményét meg sem várva, a lassú adminisztrációs eljárásokra hivatkozva lemondott a gyöngyösi gumigyár megépítéséről. Hiába jelentkeztek azonnal más magyar városok a beharangozott, legalább 900 új munkahelyet hozó beruházás helyszínéül, az indiai befektető Szlovákiában is nézelődni kezdett, majd bejelentette, hogy a gazdasági válság miatt elnapolja gyárépítési terveit.
Azokról egészen 2012-ig nem is lehetett hallani, akkor azonban azt nyilatkozta az Apollo, hogy 2-3 éven belül szeretnének egy európai gyárat létesíteni Lengyelországban vagy Magyarországon. 2014 februárjában felröppent a hír, hogy mégis Magyarországra jöhet az Apollo, majd szeptember elején meg is történt a bejelentés: az indiai gumigyár a korábbi tervezett helyszíntől néhány kilométerrel távolabb, Gyöngyöshalászon építi meg kelet-európai egységét. A Nemzetgazdasági Minisztérium ekkor azt is közölte, hogy az EU jóváhagyta a gumigyár állami támogatását, így a 146 milliárd forintos beruházáshoz a magyar kormány összesen mintegy 30 milliárd Ft állami támogatást nyújt, amiből 48,2 millió euró közvetlen támogatás, 2,8 millió euró foglalkoztatási támogatás és 44,7 millió euró adókedvezmény. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium akkori államtitkára közel két héttel később, szeptember közepén jelentette be hivatalosan a beruházást.
Formálisan tehát csak 2014 őszén derült ki, hogy az Apollo Tyres Gyöngyöshalászon építi fel a gyárat, és bár ezt már egy tavaszi kormányhatározat óta sejteni lehetett, az érintett önkormányzat valószínűleg még ennél is jóval korábban értesült a hozzájuk telepedő projektről, vagy legalábbis annak lehetőségéről, mert már 2012-ben tettek az indiai befektetésnek megágyazó lépéseket.
Nem, nem gumigyár, csak területrendezés
A beruházással érintett, az Apollo környezetvédelmi hatástanulmánya szerint nagyjából 72 hektárnyi földterületből mintegy 40 hektár magántulajdonban álló szántó (a többi 30 hektár a gyöngyöshalászi önkormányzat tulajdona), így ezek tulajdonjogát a beruházónak valamilyen úton meg kell szereznie, illetve a beruházáshoz a településrendezési övezeti besorolást, illetve magát az ingatlan jogi minőségét (az azzal járó terhek, köztük az összesen 300 milliós nagyságrendű földvédelmi járulék megfizetése mellett) is meg kell változtatni. Ezek körül a területrendezési döntés (az övezeti besorolás megváltoztatása) mindenképpen az önkormányzat jogköre, de minden mást elvileg egy projekttársaság vagy maga az Apollo is elvégezhette volna, ám mégis az önkormányzat vállalta magára a feladatok oroszlánrészét.
Gyöngyöshalász már 2012 júliusában a tettek mezejére lépett a gumigyár megvalósulása érdekében: először településszerkezeti tervének módosításával jó előre átsorolta az ingatlanokat az eddigi „általános mezőgazdasági terület” kategóriából „kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület”, illetve kisebb részükben „védelmi rendeltetésű erdőterület”, valamint „természetközeli terület nádas” kategóriába. Egyidejűleg az önkormányzat a helyi építési szabályzatot is módosította a beépíthetőség megteremtése érdekében, illetve ehhez kapcsolódóan elővételi jogot jegyeztetett be az ingatlanokra. Az azóta megindult kisajátítást ellenző, illetve a kisajátítási összeget vitató tulajdonosok egy része állítja: ők az eljárásról csak utólag, az elővásárlási jog földhivatali bejegyzéséből értesültek.
Ezektől az önkormányzati döntésektől azonban még az ingatlanoknak sem a tulajdonosa, sem a jogi jellege nem változott meg, ráadásul átlagosnál jobb minőségű termőföldről lévén szó, ennek komoly törvényi korlátai is voltak: ezeket a területeket nem lehetett volna kivonni a művelés alól a termőföldtörvény alapján. Ezt a problémát aztán már a kormány hárította el azzal, hogy 2014 áprilisában, majd a helyrajzi számok pontosításával júliusában „a Gyöngyöshalász község külterületén fekvő, egyes ipari-gazdasági övezetbe tartozó földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról” adott ki határozatokat. Ennek egyetlen joghatása az, hogy a művelési ág ekkor a termőföldek értékétől függetlenül megváltoztatható.
Ugyanekkor született meg a Gyöngyöshalászon megvalósuló ipari telephely kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendelet is. Így Gyöngyöshalász már nemcsak hogy kezdeményezhette a művelésből való kivonás engedélyezését, hanem erre aztán 2014 augusztusának végén a földhivatal már gyorsított eljárásban adhatta ki az elvi hozzájárulást, összesen 317 millió forint földvédelmi járulék megfizetésének kötelezettségét megállapítva.
A település ezalatt úgy határozott, hogy meg is szerzi az érintett ingatlanok tulajdonjogát, ami a köztes helyzetre (az átsorolás már megtörtént, de a területek még termőföldnek minősülnek) tekintettel természetesen jogvitát is szült az eladni nem, de legalábbis biztosan nem az önkormányzat által felkínált négyzetméterenkénti 70 forintos vételáron akaró tulajdonosokkal. Megegyezés hiányában kisajátítási eljárás indult, ami jelenleg ott tart, hogy január közepén az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közbenső ítéletében az önkormányzatnak adott igazat a jogalap tekintetében, azaz úgy döntött, hogy ebből a célból jogszerűen megtörténhet ilyen előzmények mellett, az önkormányzat által, és általában ipari telephely (azaz nem a konkrét gumigyár) létesítése céljából is a kisajátítás.
A tizenöt érintett tulajdonos ezek után már csak abban reménykedhet, hogy sikerül az általuk elfogadhatatlanul alacsonynak tartott kisajátítási összeg emeléséről meggyőznie a bíróságot. A földtulajdonosok által sérelmezett másik furcsaság az alacsony kártalanítási összeg mellett az, hogy az évek óta tartó procedúra során a földszerzés célja az önkormányzat részéről hivatalosan soha nem az Apollo fogadása volt, hanem „terület- és településrendezés”, pedig közben megtörtént a kormányzati bejelentés is a gyár letelepedéséről.
Földszerzés négyzetméterenként 70 forintért
Az érintett földtulajdonosok egyikét, Szolnoki Andrást, aki öccsével közösen közel 14 hektáron gazdálkodik a területen, először 2008 szeptemberében kereste meg vételi ajánlattal az önkormányzat által kezdeményezett kisajátítási eljárásra hivatkozva a település akkori független polgármestere, Hegedűs Gyula. A négyzetméterenként kínált 150 Ft-os vételárat Szolnoki alacsonynak találta és visszautasította, ezért alaposan meglepődött, mikor 2012 júliusában kézhez kapta az új gyöngyöshalászi polgármester, Szabó Ferenc által szignált következő vételi ajánlatot, amelyben már csak 70 Ft/nm-ár szerepelt. Természetesen ezt sem fogadta el földjeiért cserébe, ám ennek ellenére 2013-ban és 2014-ben is ugyanekkora árat tartalmazó vételi ajánlatot kapott az önkormányzattól.
Szolnoki András valamennyi ajánlatot rendre visszautasította, mert az összeget több okból is rendkívül kevésnek tartja. Egyrészt elmondása szerint a korábban az M3-as autópálya miatt kisajátított környékbeli földjeiért is jóval magasabb összeget kapott, másrészt biztos benne, hogy egy ipari területnek nem ennyi a vételára, és szerinte az Apollo sem ekkora összeget szánt a gyár számára szükséges terület megszerzésére.
Tény, hogy az akkori sajtóhírek szerint 2008-ban az Apollo magyarországi leányvállalata a Gyöngyösre tervezett gyáregység részére szükséges 45 hektáros területért nettó 673 millió forintot fizetett volna – vagyis négyzetméterenként közel 1500 Ft-ot, ami a 70 forintos ajánlatnak több mint huszonegyszerese.
Az önkormányzat azonban olyannyira ragaszkodik a 70 Ft-os árhoz, hogy a 2014 októberében tartott kisajátítási tárgyaláson a kormányhivatal által felkért ingatlanbecslő szakvéleményében megállapított 185 forintos négyzetméterenkénti kisajátítási árat sem hagyta jóvá, kitartott a 70 Ft mellett.
Szolnoki András sem fogadta el a 185 forintos árat sem, mert véleménye szerint még az is túl alacsony. Bár a kártalanítási összeget kötelező jelleggel átutalták, Szolnoki azt egy elkülönített ügyvédi számlán tartja, mert nem ért egyet a pénzösszeg nagyságával, az emiatti per még folyamatban van, a következő tárgyalás márciusban várható. Több érintett tulajdonossal együtt attól tart, hogy méltatlanul alacsony összeget kapnak a földjeikért, és azokért a reálisnak nevezhető, a piaci értéknek megfelelő vételárat az Apollo az önkormányzat által kezdeményezett kisajátítási eljárás miatt nem nekik, hanem a gyöngyöshalászi önkormányzat által különös körülmények között megbízott projektcégnek fogja kifizetni.
Furcsa pályázat, furcsa nyertes
Gyöngyöshalász 2013 októberében az önkormányzat kisebbségi és Guruz Gergő többségi tulajdonában lévő, 2011-ben létrehozott, megalakulása óta veszteséges Halász Invest Kft.-vel kötött szerződést „ipari célú telkek kialakítása” érdekében. A megállapodás értelmében a cég vállalta, hogy elővásárlási jogért cserében a földvásárlásokhoz, illetve a szükség esetén megindítandó kisajátítási eljárásokhoz elegendő pénzösszeggel nem rendelkező önkormányzat rendelkezésére bocsátja (kölcsönadja neki) a szükséges anyagi fedezetet.
Vagyis Gyöngyöshalász gyakorlatilag a nagyrészt magánkézben lévő Halász Invest pénzéből vette volna meg az ipartelepnek kiszemelt földeket, a kölcsönkapott összeget pedig a szerződés szerint legkésőbb az ingatlanterület(ek) beruházók részére történt továbbértékesítése során kapott vételárból fizette volna vissza a cégnek. A szerződés felvetheti a jogosulatlan pénzügyi tevékenység végzésének gyanúját, hisz annak értelmében a Halász Invest lényegében rendszeresen és ellenérték (elővásárlási jog) fejében kölcsönt ad az önkormányzatnak a földterületek megvásárláshoz/kisajátításához.
Ráadásul meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe került volna az önkormányzat a megállapodás értelmében, hisz a Halász Invest bármikor élhetett volna elővásárlási jogával, vagyis a település semmilyen ipari ingatlant nem tudott volna kialakítani a cég egyetértése nélkül.
A legkülönösebb azonban a szerződés záró rendelkezése, ami arról szól, hogy amennyiben az önkormányzat nem jegyezteti be az érintett földekre a Halász Invest elővásárlási jogát a földhivatalban, akkor a cégnek nemcsak az általa Gyöngyöshalász rendelkezésére bocsátott, az érintett ingatlan megszerzéséhez szükséges összeg, hanem még annak kétszerese jár vissza meghiúsulási kötbér jogcímén – vagyis 300%-át kapja vissza a pénzének, ami kissé uzsorajellegű szerződési feltételnek tűnik.
Valami azonban közbejöhetett, mert a gyöngyöshalászi önkormányzat 2014. július 25-én pályázatot írt ki „Munkahelyteremtő beruházás létrehozása” címmel, meglehetősen rapid határidőkkel. A nettó 2 millió Ft-ba kerülő pályázati felhívást augusztus 10-ig válthatták ki az érdeklődők, ám augusztus 12-ig már be is kellett nyújtani a pályázati anyagokat.
Nyilván a 2014 áprilisában hozott kormányhatározatból és vélhetően más forrásokból is sejthetően közelgő gumigyár-beruházás indokolta a sietséget, így nem is húzta az időt feleslegesen Gyöngyöshalász: 2014. augusztus 18-án már meg is kötötték a „Beruházási együttműködési megállapodás és vételi jogot alapító előszerződés” nevet viselő megállapodást a pályázatra jelentkező, és azt megnyerő Artemis Invest Kft.-vel. Az Átlátszó birtokába került szerződés értelmében a cég kiépíti az infrastruktúrát az ipari telephelyen, és bruttó 444 millió forint opciós díjat fizet az önkormányzatnak, ami ebből az összegből fedezi a kisajátítási eljárások költségeit, beleértve a földekért a tulajdonosoknak fizetendő vételárat, és az átsorolás miatt fizetendő 317 milliós földvédelmi járulékot – az infrastrukturális beruházásért és a pénzért cserébe pedig az Artemis vételi jogot kapott a teljes iparterületre.
A vételi joggal kapcsolatban azt rögzíti a szerződés, hogy a kisajátítási eljárások lezárulta, és a földvédelmi járulék befizetése után – amennyiben az állam nem kíván élni elővásárlási jogával – az Artemis nettó 412 millió forintért megvásárolja a teljes szóbanforgó iparterületet, de az összegből természetesen levonásra kerül a cég által korábban megfizetett opciós díj.
A vételár a megállapodás szerint az önkormányzat által megbízott értékbecslő, a Gyöngykomplex Kft. szakértői véleménye alapján került meghatározásra: a szakvélemény szerint a létrehozni kívánt (ill. elkezdett) iparterület minimális forgalmi értéke nettó 410 millió forint, ennél alacsonyabb ajánlatot az önkormányzat nem fogadott el a pályázóktól, akik közül a nyertes Artemis ajánlotta a legnagyobb árat, az értékbecslésben meghatározottnál 2 millióval magasabb összeget. A 72 hektáros területért megállapított 412 milliós vételár azt jelenti, hogy az Artemis négyzetméterenként 572 Ft-ot fizet a földekért, amiket nyilvánvalóan ennél magasabb összegért fog továbbértékesíteni a tényleges beruházó Apollo-nak.
2014 őszén, mikor Szabó Ferenc, Gyöngyöshalász akkori, jobbikos támogatással megválasztott független polgármestere bejelentette az Artemis Kft.-vel kötött szerződést, három akkori ellenzéki képviselő, Magos János (jelenleg az önkormányzat szociális bizottságának elnöke), Pásztor János (jelenleg polgármester), és Salamon Péter (jelenleg alpolgármester) közös nyilatkozatot adott ki, melyben felhívták a helyiek figyelmét az ügylettel kapcsolatos furcsaságokra. Például arra, hogy a máskor hasonló ügyekben döntő 5 fős bizottság (melynek a jegyző is tagja) helyett a Szabó Ferenc és két képviselőtársa által alkotott háromfős bizottság nyilvánította az iparterülettel kapcsolatban kiírt pályázat nyertesének a 2014 májusában alakult Artemist, amely a nyilatkozó ellenzékiek szerint csak azért jött létre, hogy indulhasson a tenderen, és annak nyerteseként busás haszonra tegyen szert az ingatlanoknak az indiai beruházó részére történő továbbértékesítéséből.
Az Artemis Invest Kft. két magánszemély tulajdonában áll:
Skultéti tehát egészen jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, és Papp Lászlóval közös cégének a gyöngyöshalászi gigaberuházással kapcsolatos sikerességében talán az is szerepet játszott, hogy Papp másik lányának élettársa információink szerint Bíró Márk fideszes országgyűlési képviselő, a 2010-2014 közötti ciklusban 5 legkevesebbszer felszólaló parlamenti politikus egyike.
Szabó Ferenc, Gyöngyöshalász korábbi polgármestere a fentebb idézett ellenzéki vádakra tavaly októberben egy lakossági fórumon azt válaszolta, hogy az önkormányzat igenis jó üzletet kötött az Artemis Kft.-vel, hisz csak a telekrendezésből 75 millió forint bevételre számíthat a település. Az önkormányzat jogi képviselője pedig arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a pályázati felhívást három cég váltotta ki, de közülük csak egy nyújtott be érvényes ajánlatot.
Kérdéseinkkel telefonon, majd írásban is megkerestük Gyöngyöshalász jelenlegi polgármesterét, Pásztor Jánost:
– Tavaly Ön Magos Jánossal és Salamon Tamással közösen nyilatkozatot adott ki, miszerint több furcsa körülmény volt az üggyel kapcsolatban, például, hogy Szabó Ferenc korábbi polgármester két képviselőtársával közösen bírálta el a pályázatot, holott hasonló esetekben egy ötfős bizottság szokott dönteni, melynek a jegyző is tagja. Szeretném kérdezni, hogy ezt az állítását fenntartja-e még most is, illetve említett egy felettes szervtől kért és kapott állásfoglalást, ezt kérem, küldje át.
– Kérem, szíveskedjen átküldeni a pályázati döntéssel kapcsolatos iratanyagot, amiből kiderülnek a pályázaton indult további cégek adatai, és az, hogy miért az Artemis Invest Kft. lett a pályázat nyertese.
– Tavalyi nyilatkozatában két társával együtt sérelmezte azt is, hogy a pályázaton nyertes Artemis Invest Kft. 2014 májusában alakult, véleményük szerint csak azért, hogy indulhasson a gyöngyöshalászi önkormányzat pályázatán. Ezt a véleményét még ma is fenntartja?
– Számon kérték továbbá az akkor még Szabó Ferenc által vezetett önkormányzaton, hogy miért nem tartotta meg magának a milliárdos üzletet, miért adták át a lehetőséget egy külső üzleti vállalkozásnak, hisz az önkormányzat tulajdonában lévő és kisajátítási eljárás útján az önkormányzat tulajdonába kerülő termőföldeket nagyon olcsón, mindössze 700.000 forintos hektáronkénti áron adják el az Artemis Invest Kft.-nek, amely jelentős üzleti haszonnal adhatja tovább a földeket a beruházóknak. Szeretném kérni ezzel kapcsolatos jelenlegi álláspontját.
– Kérem továbbá, hogy szíveskedjen átküldeni az Artemis Invest Kft.-vel kötött szerződést, és szíveskedjen tájékoztatni, hogy jelenleg hol tart a beruházás.
Két héttel később, a polgármester többszöri telefonos ígérete után meg is érkezett a válasz:
„Tisztelt Erdélyi Katalin,
megtisztelő kérdéseire az alábbi válaszokat tudom adni:
1., Az Önkormányzat korábban állásfoglalást (október hónapban) kért a Heves Megyei Kormányhivataltól. A Kormányhivatal a pályázat elbírálásának körülményeit szabályosnak találta, erről az önkormányzatot írásban is értesítette. Ennek kapcsán mentünk tovább a gumigyár megvalósítása felé.
Miután ezt a levelet a Heves Megyei Kormányhivatal írta, nem pedig én, nem látok lehetőséget arra, hogy azt saját hatáskörömben Önnek elküldjem. Ilyen irányú kérésével a Kormányhivatalhoz fordulhat.
2., A polgármesteri tisztség átadásakor részemre átadott iratok tanúsága szerint egyedül az Artemis Invest Kft. nyújtott be pályázatot. Hogy a pályázati kiírást megvásárló másik két cég végül miért nem pályázott, azt nem tudom. Mellékelem a pályázati eljárásról készült közjegyzői jegyzőkönyv másolatát, valamint a hozzá tartozó tanúsítvány másolatát.
3., A pályázati eljárás nyitott volt, arra bármely természetes vagy jogi személy jelentkezhetett, a pályázat egy országos napilapban (Magyar Nemzet), az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján is közzétételre került.
4., Az új összetételű képviselő testület is abban teljesen egyetértett, hogy településünk számára fontos egy ipari park kialakítása, és különösen kecsegtető, ha oda egy vagy több cég valóban be is települ. Korábbi nyilatkozataimban sem az ilyen beruházás ellen érveltem, hanem annak nyilvánossága és szabályossága mellett, továbbá azért, hogy a megvalósítás az önkormányzat és a településen lakók számára kedvező legyen.
A település polgármestereként tudomásul kell vennem, hogy az önkormányzat – a képviselő testület összetételétől független – önálló jogalany, akit kötnek az előző testület döntései, függetlenül attól, hogy mi azokat utóbb jónak vagy elhibázottnak tartjuk. Nekünk ősszel abba a munkába kellett beleállnunk, amit mások előttünk a nyáron megkezdtek.
5., A szerződés másolatát kérem, hogy megfelelő eljárásban szíveskedjék bekérni a Polgármesteri Hivatalból, mint az ügyiratok kezelőjétől. A beruházás jelenleg folyamatban van, az ipari telephely kialakítása gyakorlatilag megtörtént.
Remélem, hogy a lehetőségeimhez mérten segíteni tudtam munkáját és a sajtó nyilvánosságát.”
Bár a polgármester kérésre sem közölte, az Átlátszó időközben más forrásból megtudta, melyik volt az a két cég, amely az Artemis Kft.-hez hasonlóan kiváltotta nettó 2 millió forintért a felhívást, azonban végül mégsem adtak be pályázatot, így az Artemis egyedüli indulóként nyerte a tendert.
Még a Market Zrt. sem volt elég figyelmes
A gyöngyöshalászi önkormányzat által tavaly július végén kiírt pályázat iránt egyik komoly érdeklődő az OK BAU Kft. volt, amely kiváltotta a dokumentációt nettó 2 millió forintért, de mégsem adtak be pályázatot, mert – mint azt az Átlátszó megkeresésére közölték – a nyilvános hirdetményből nem, csak a megvásárolt részletes információból derült ki számukra, hogy ez a pályázat még nem a gumigyár konkrét kivitelezésére vonatkozik.
A gyöngyöshalászi önkormányzat által kiírt tender pályázati dokumentációját kiváltó harmadik cég a Garancsi István résztulajdonában lévő Market Zrt. volt, amely az Átlátszó megkeresésére az OK BAU Kft.-től kapotthoz nagyon hasonló választ adott arra a kérdésre, hogy miért nem adtak be végül pályázatot annak ellenére, hogy a dokumentációt megvették 2 millió forintért, tehát vélhetően komolyan érdeklődtek a tender iránt:
„A pályázati felhívást kiváltottuk, helytelenül, mert azt gondoltuk, hogy ez az akkoriban hírből ismert Apolló gumigyár építési tender első üteme. Miután láttuk, hogy ez nem az, nem dolgoztunk az ajánlaton.”
A két válasz már csak azért is furcsa, mert a gyöngyöshalászi önkormányzat honlapján a mai napig elérhető pályázati hirdetményben egyértelműen, laikusok számára is érthető módon szerepel, hogy a kiírás a beruházási célú terület infrastruktúrájának kialakítása miatt született.
„a Pályázati Felhívás 3. számú mellékletét képező Szerződés Mintában rögzített ütemterv alapján az ott meghatározott műszaki tartalom szerint az infrastruktúra kiépítése, illetve az infrastruktúra kiépítése céljából a szükséges megállapodások megkötése”
Az OK BAU Kft. és a Market Zrt. gyakorlatilag azonos tévedésének megértéséhez fontos információ lehet, hogy az OK BAU többségi tulajdonosa nem más, mint a Market Zrt., tehát a cég lényegében egyik leányvállalatával együtt 2-2 millió forintért megvásárolta a gyöngyöshalászi iparterület elővételi jogára és infrastrukturális kivitelezésére kiírt tender pályázati dokumentációját, majd végül mégsem pályáztak, így egyedüli indulóként nyerhetett a kormányzati körökkel kapcsolatba hozható Artemis Kft.
Ám ha szerencséje van, a Market Zrt. is jól járhat a gyöngyöshalászi gumigyárral: a cég megerősítette információinkat, miszerint indultak az Apollo által kiírt gyárépítési tenderen, amelyen az előzetes tájékoztatás szerint február végén hirdetnek eredményt.
„Az Apolló gumigyár decemberben meghívásos tenderre kiírta a gyárépítés első ütemét – ezzel kevertük össze az előző kiírást – a telken belüli földmunkákat. Ezen indulunk még kb. 10 céggel párhuzamosan. ”
A beruházás tehát gőzerővel elindult. Bár a földtulajdonosokkal még nem sikerült megegyezni a kisajátítási árról, a területen már zajlanak az előkészítő munkálatok, megkezdődött a humuszréteg elhordása, és már tavaly nyár óta megvan az a cég, amely az ipari telephelyet eladja majd az Apollonak, ami már meg is kezdte a munkaerő-toborzást a talán Market Zrt. által felépítésre kerülő gyárba.
A gyöngyöshalászi önkormányzat honlapján pedig február 27-én megjelent a hír, hogy február 24-én az önkormányzat, az Artemis és az Apollo aláírta azt a háromoldalú szerződést, amelynek alapján a gumigyárhoz szükséges földterület az Apollo tulajdonába került. A megállapodást már kikértük, amint megkapjuk, közzétesszük a tartalmát, amiből minden bizonnyal kiderül, hogy mekkora haszna származik az ügyletből a településnek, és mekkora a magánkézben lévő Artemis Invest-nek.
Erdélyi Katalin
Közreműködött Sepsi Tibor. A cégadatokat az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásEgy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!