![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az E.ON földgáz-nagykereskedő társaságának és földgáztározóinak megvásárlása nagy vihart kavart az elmúlt hetekben: egyes pletykák szerint a vagyonértékelésben szereplő piaci ár többszöröséért készül az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) megvásárolni ezeket a társaságokat. Adatigényléseket indítottunk az ügyben, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő titkolja a részleteket, ezért perelni fogunk.
Az atlatszo.hu közérdekű adatigénylés formájában kikérte a kormánytól, az állami vagyonkezelőtől, az érintett minisztériumtól és az állami tulajdonú Magyar Villamos Művektől az E.ON cégeinek megvásárlásával kapcsolatos információkat. Hivatalos bejelentés eddig nem volt arról, hogy a magyar állam mennyiért akarja megvásárolni az érintett cégeket, de Mártha Imre volt MVM-vezér szerint akár 500 millió eurós, vagyis 145 milliárd forintos különbség is lehet a vételár és a vagyonértékelésben megállapított ár között.
Mivel a felröppent hírek szerinti 800 milliós vételár túlárazottnak tűnik, a Kimittud közadatigénylő portálon keresztül azt kértük a Miniszterelnökségtől, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől és a Magyar Villamos Művektől, hogy küldjék el az E.On Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. és az E.On Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. piaci értékének meghatározására irányuló valamennyi, a kezelésükben levő adatot, továbbá a 2012. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.On elnök-vezérigazgatója által aláírt szándéknyilatkozatot, annak minden esetleges mellékletével együtt.
Az MVM 2013. január 31-i közgyűlésén kapott felhatalmazást a menedzsment a szerződés aláírására. Mivel az MVM majdnem 100%-ban állami tulajdonban áll, ehhez a közgyűlési döntéshez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatósága adott ki mandátumot.
Szerettük volna megtudni, milyen mandátumot adott az MNV, ezt milyen megfontolások alapján tette – és különösen, alátámasztotta-e vagyonértékelés a jelentős, akár 350 milliárdos állami kiadást jelentő ügyletet. A Kimittud rendszeren ezért adatigényléssel fordultunk a Vagyonkezelőhöz, kérve a közgyűlésre szóló mandátumot tartalmazó előterjesztést és annak mellékleteit.
Az MNV megtagadta az adatigénylés teljesítését (PDF), mert szerinte ezek döntés megalapozását szolgáló, tíz évig nem nyilvános adatok. Mivel a közgyűlést már megtartották, vagyis a döntés már megszületett, szerintünk az MNV nem titkolhatja el, hogy milyen szempontok szerint hozott döntést 350 milliárd forintról. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében ezek az információk nem zárhatóak el a nyilvánosság elől, ezért bírósághoz fordulunk. Kíváncsiak vagyunk, mit titkol ennyire a Vagyonkezelő.
(Fotó: innen.)
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.