Mérték médiaelemzés: Mecénások kérték

A korábbi évek gyakorlatával ígért leszámolást a Médiatanács új film- és műsortámogatási rendszere, a Magyar Média Mecenatúra program eddigi teljesítménye alapján azonban mintha csak a cégér változott volna. A Mérték Médiaelemző Műhely a Médiatanács pályáztatási gyakorlatát vizsgálva összeférhetetlenségrekre bukkant.

*******

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

“A Magyar Média Mecenatúra program esetében minimum-elvárásunk a közpénzek átlátható és számon kérhető felhasználása” – írta idén júniusban a Médiatanács blogján Tanácsnok néven posztoló szerző, aki egyben azt ígérte, hogy a kormányváltás után kiépített film- és műsortámogatási rendszer szakít a korábbi évekre jellemző kusza gyakorlattal. “Sajnos a múlt terhes öröksége nem kíméli a filmszakmát sem. Sok filmes került nehéz helyzetbe amiatt, hogy a régi, átláthatatlan rendszerben az írott szabályokon túli és sajnos sokszor azokat felülíró rendezőelvek teljes szakmai, anyagi és morális csődbe sodorták a Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA), így a filmes támogatási rendszer működésképtelenné vált, és sok esetben az elnyert támogatások sem kerültek kifizetésre” – folytatta a bejegyzésben a médiatanács bloggere, aki valós problémákra mutatott rá.

Az MMKA gyakorlatát számos bírálat érte:  mint a kormányváltás után lefolytatott auditból kiderült, éveken keresztül pontatlan elszámolással, kis túlzással “kockás papíron” döntöttek állami milliárdok sorsáról, a nyilvánosság nem tudta pontosan nyomon követni pénzosztás folyamatát, és az is többször előfordult, hogy olyanok jutottak támogatáshoz, akik közvetlenül vagy közvetve maguk is részesei voltak a döntéseknek. Az MMKA mellett az egykori médiahatóság, az ORTT is működtetett egy támogatási rendszert a korábbi médiatörvény alapján, Műsorszolgáltatási Alap néven, amely filmekre, televíziós produkciókra adott pénzt és amelyet az évek során ugyancsak kritikák sora ért, hasonló okokból, mint az MMKA-t. A Médiatanács azt vállalta tehát, hogy – a saját területén legalábbis – új korszakot nyit a támogatások rendszerében.

Átfestett cégér?

A Magyar Média Mecenatúra program két nagyobb egységből áll: a médiaszolgáltatók rezsiköltségeit és a műsorgyártást támogató pályázatokból, illetve a filmkészítés, azaz ismeretterjesztő, dokumentum-, animációs film, tévéjáték és forgatókönyvírás támogatásából. A Mérték Médiaelemző Műhely az eddig lebonyolított pályázatok közül ez utóbbiakat vizsgálta át – a rezsiköltség-pályázokról korábban már jelent meg írásunk -, azokat tehát, amelyeket konkrét filmes produkciók, sorozatok, műsorok megvalósítására írtak ki. A cél az volt, hogy kiderítsük, mennyiben sikerült teljesíteni a fent idézett vállalásokat.

Az eredmények röviden: a pályázati rendszer és főként annak eredményei a közvélemény számára továbbra sem átláthatóak. Számos kérdést felvet azoknak a cégeknek a listája, amelyek a támogatásokban részesültek, és az is, hogy kik döntenek az állami százmilliók sorsáról. A Műsorszolgáltatási Alap nevet ugyan hangzatosabb névre váltották, de az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, leginkább csak a cégért festették át.

Először is az átláthatóságról. A pályázati kiírások, a szabályok, a bírálóbizottság tagjainak névsora és az eredmények ugyan felkerülnek az internetre, az oldal azonban finoman szólva sem támogatja a pályázati rendszer átláthatóságát: a különböző dokumentumok, adatok, formanyomtatványok változatos fájlformátumban (pdf, docx, txt) kerülnek fel az oldalra, ami megnehezíti a keresést, az összehasonlítást, így a számonkérhetőséget. Ami viszont sokkal nagyobb gond, hogy semmilyen összesített kimutatás nem segíti a nagyközönség, szélesebb értelemben az adófizetők dolgát. Így nem tudhatjuk meg az oldalról, hogy mely cégek hány pályázaton nyerték el a legtöbb állami forintot, hogy mely alkotók voltak a legsikeresebbek, és azt sem, hogy kik voltak azok a zsűritagok, akik a legtöbbször dönthettek a pénz sorsáról. Az összesítések elkészítését tovább nehezíti, hogy az egyes pályázati eredményekről publikált adatokat szövegformátumban teszik fel az oldalra.

A nagy nyertesek

A Mérték az elemzés elkészítéséhez hét pályázatot vizsgált meg: közülük öt különböző típusú filmek gyártásának támogatására szólt (az Animáció 2011 és a Macskássy Gyula 2012 animációs, az Ismeret 2011 ismeretterjesztő, a Dokfim 2011-et dokumentumfilmekre, a Fehér György 2012 pedig tévéfilmek, tévésorozatokra), kettőt pedig (TV Filmterv 2011, Egri Lajos 2012) tévés forgatókönyvírás, televíziófilmterv-fejlesztésre írtak ki. Az összes megítélt támogatás 964 millió forintot tett ki.

Mint a linkben látható táblázatból kiderül az összes támogatás majdnem felét (42 százalékát) három vállalkozás nyerte el, különösen, ha a toplista élén szereplő Szupermodern Kft. adataihoz (164 millió forint) hozzáadjuk a vele egy címre bejegyzett, egyébként egy ciprusi cégben végződő Service Film Positive Kft. (4,5 millió forint) számait. A hét pályázaton is befutó Szupermodernről filmes forrásaink azt mondták, hogy “profi vállalkozás”, de hozzátették, hogy “már az előző érában is jól forogtak a támogatások megszerzésében”.

A lista második helyezettjéről, a két pályázaton (ez lényegében egy filmet, a Pillangó című tévéfilmet jelenti) nyertes Mega Filmről (122 millió forint) azt kell tudni, hogy tulajdonosa Kálomista Gábor producer, akit a kormányváltás után, 2010 őszén a Mecenatúra-program gazdája, a Médiatanács a Duna TV, majd a Magyar Televízió vezérigazgatójának is jelölt. Egyik posztra sem választották meg, de a felesége, Kálomista Zsuzsanna 2011 márciusa óta az MTVA Archívum és Filmbeszerzési igazgatója. A harmadik Budapest Film Produkciós Kft. (két pályázat, 120 millió forint) pedig arról is ismert, hogy 2006 és 2010 között vezetője és egyik tulajdonosa is volt Fodor Gergely, aki a kormányváltás után a médiahatóság vezetőjének, Szalai Annamáriának elnöki kabinetigazgatója lett.

Összeférhetőség kérdőjelekkel

Az MMKA és az ORTT korábbi pályáztatási gyakorlatát éppen amiatt bírálták többször, hogy a különböző bírálóbizottságok tagjai, kölcsönösség alapján, egymás terveit részesítették támogatásban, vagy éppen barátok, korábbi üzletfelek részesültek az állami pénzből. A cikk elején intézett blogbejegyzésben a Médiatanács ígéretet tett ugyan arra, hogy leszámol a korábbi évekre jellemző gyakorlattal, amelyben összeférhetetlenség gyanús esetek is előfordultak, a vizsgált pályázatok azonban nem mentesek ilyen “érdekességektől”. Az egyik, kisebb összeget elnyert vállalkozás a Stúdió Baestarts Kft., amelynek korábbi vezetője és tulajdonosa Erkel András. A filmproducer, egyben az MTVA tartalomfejlesztésért felelős vezetője, részt vett két, animációs filmekre kiírt pályázat bírálóbizottságában. (Cikkünk megjelenését követően Erkel András azt jelezte, hogy „már nem vagyok az MTVA tartalomfejlesztési igazgatója, az MTVA-val a kapcsolatom augusztus 31-én megszűnt. A korábban általam vezetett Studio Baestarts, a forgatókönyvfejlesztési pályázaton nyert el 1 millió forintot egy sorozatterv kidolgozására, majd amikor kiderült, hogy a gyártási pályázathoz több forgatókönyvet kell beadni mint aminek a fejlesztésére támogatást kapott a cég, nem tudott oda pályázni, s ezért a kapott fejlesztési pénzt vissza kellett fizetnie.” – a szerk.)

Hasonlóképpen támogatásban részesült még a Titánia Master Pro Kft. is, amelynek egyik korábbi vezetője és 2012 márciusáig tulajdonosa volt Török Gábor producer, ugyancsak az egyik bírálóbizottság tagja. Ugyanígy összesen 122 millió forintos szubvenciót kapott a Vitézy László filmrendező nevével fémjelzett Kálomista-produkció, a Pillangó, miközben Vitézy négy másik bírálóbizottságban benne volt. Ezzel egyébként rekorder a zsűritagok között. Az érdekes esetek sorába illik, hogy 14 millió forintos támogatást kapott Koltay Gábor filmrendező ismeretterjesztő filmterve. Koltay fia, Koltay András a Médiatanács tagja. A pályázatokon legsikeresebb alkotók toplistája, az elnyert összeggel itt olvasható.

Mong Attila (Mérték Médiaelemző Műhely)

(Címlapkép: innen.)