![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
867 ezer 340 forint költség merült fel a Schmitt Pál köztársasági elnök „úgynevezett kisdoktori értekezését értékelő” Tényfeltáró Bizottság működésével összefüggésben a Semmelweis Egyetemen. Ezt a választ kaptuk pontosan két héttel azután, hogy megkerestük Kovács Esztert, a felsőoktatási intézmény sajtófőnökét azzal a közérdekű adatigénylésel, hogy mennyi adóforintba került hogy megtudhassuk, az azóta lemondani kényszerült államelnök kisdoktori disszertációja „szokatlanul nagy terjedelmű szöveg-azonos fordításon” alapult.
*****
Közérdekű adatigényléssel tudtuk meg, mennyibe került a plágiumon ért Schmitt Pál volt köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának vizsgálata, és emiatt mennyivel kevesebb pénz maradt a Semmelweis Egyetem kasszájában. Arra az intézmény szóvivője válaszában nem tért ki, hogy ezt a költséget honnan vonták el. A Tényfeltáró Bizottság március 27-én tette közzé, hogy az államfő dolgozata „szokatlanul nagy terjedelmű szöveg-azonos fordításon alapul”, a kisdoktori címet két nappal később elvette az egyetem szenátusa.
Megkérdeztük azt is, hogy nem tartják-e problémásnak, hogy a Tényfeltáró Bizottság vezetője nem sokkal a Tényfeltáró Bizottság élére történő kinevezését követően a Magyar Olimpiai Bizottságban alelnöki pozíciót kapott. Vagyis pont abban a szervezetben kapott kinevezést, melynek a plágiumügybe keveredett államelnök a tiszteletbeli elnöke, akinek dolgozata is pont az olimpiák témakörével foglalkozott. A sajtófőnök ezzel kapcsolatban két héttel ezelőtt küldött kérdésünkre pénteken azt válaszolta, hogy „Dr. Tóth Miklós dékán úr arra tekintettel látta el a Tényfeltáró Bizottság elnökének teendőit, hogy ő a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának a dékánja. Tájékoztatom továbbá, hogy az Ön által említett összeférhetetlenséget nem alapozza meg jogszabályi rendelkezés.”
Az egyetem egyelőre nem hozta nyilvánosságra a Tényfeltáró Bizottság januártól március végéig tartó munkája során keletkezett részletes, 1157 oldalas jelentését, csak egy háromoldalas összefoglalót tett közzé. A plágiumügyet kirobbantó hvg.hu, több más szerkesztőség, valamint az LMP a jelentés nyilvánosságra hozatalát követelik: érvelésük szerint a tudományos fokozatok, címek adományozása, valamint az ezekkel összefüggő tudományos minősítések és vizsgálatok tekintetében az erre jogosult felsőoktatási intézmények állami közfeladatot látnak el, így a jelentés a törvény szerint közérdekű adatnak minősül.
Szalay Dániel
(Fotó: innen.)
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.