Cenzúrázott tudomány: Miskolczi Ferenc elhallgatott klímaelmélete

Miután a HVG LMP-közeli cégnek aposztrofálta az atlatszo.hu-t, a Mandiner egyes kommentelői szerint pedig egyenesen a párt fedőszerve volnánk, úgy érezzük hogy eljött az idő egy kevéssé ökopárt-kompatibilis téma kibontására. Ez pedig egy magyar tudós nagy vitákat kavart klímaelmélete, amelyet tudományos elemzés helyett a szőnyeg alá söpört a fősodratú klímatudomány. Miskolczi Ferenc legfrissebb szakcikkének kéziratát, és annak bírálatait kiszivárogtatásként adjuk közre, miután közlését két pozitív és egy negatív bírálat ellenére visszautasította az International Journal of Environmental Research and Public Health című szakfolyóirat. Ez az eljárás egyesek szerint ellentétes a tudományos peer review játékszabályaival, mások szerint lehet hogy szabályos volt, mindenesetre elég gyakran ismétlődik Miskolczival ahhoz, hogy elnémított szerzőről lehessen beszélni.

A globális felmelegedésről ma már mindenki hallott, és azt is tudni véljük hogy az emberi tevékenység által felszabaduló üvegházhatású gázok okozzák az utóbbi évtizedek éghajlati változásait. Az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére globális erőfeszítés zajlik,  dollármilliárdok mozdultak meg a cél érdekében és új iparágak jöttek létre, mert ha nem tudunk gátat szabni a légkörben zajló káros folyamatoknak, az évszázad végére elsivatagosodhat a mérsékelt égöv, sokkal gyakoribbá válhatnak a pusztító természeti katasztrófák és akár méterekkel is megemelkedhet a tengerszint, sokmilliós metropoliszokat és teljes országokat radírozva le a világ jelenleg ismert térképéről. A következmények tehát beláthatatlanok.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

De biztosan így van ez? A tudományos közvélemény konszenzusa és az ENSZ által életre hívott Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint igen, de akadnak szkeptikusok. Néhányan ideológiai alapon nem tudják elfogadni a megjósolt katasztrófát, mások szerint rontják az üzletet a szén-dioxid kibocsátásra kivetett karbonadók. Tudományos ellenérvről viszont ritkán hallani – a klímakutatók többsége legfeljebb a következmények mértékén és bekövetkeztének időpontján vitatkozik. Ebbe a konszenzusba robbant be néhány éve egy magyar fizikus gyorsan eretneknek minősített és marginalizált elmélete, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a globális felmelegedés kiváltó okait. Miskolczi Ferenc a NASA-nál folytatott kutatásai során, empirikus adatokra támaszkodva arra az eredményre jutott, hogy a tudományos konszenzus jelentősen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében.

Mi következne Miskolczi elméletéből? Egyrészt az, hogy tévúton jár a fősodratú klímakutatás, amire a világon évente több milliárd dollárt költenek. Azt önmagában nehéz volna beismerni, hogy rossz alapokra építették a világ szuperszámítógép-kapacitásainak jelentős részét lekötő szofisztikált klímamodelleket. És a klímaváltozásnak ma már nem csak tudománya, de politikája, sőt gazdasága is van, amely a klímakutatásra fordított csillagászati összegek sokszorosát mozgatja azokban az új iparágakban, amelyeket kizárólag a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a karbonkvóta legitimál. Miskolczi tehát gyorsvonat elé vetette magát az elméletével, ami át is gázolt rajta, akár hibásak a számításai, akár helyesek. A NASA nem engedte publikálni az eredményeit. Tudományos körökben diszkreditálták, például „matematikai önkielégítésnek” minősítve új üvegházegyenletét. Tisztességes szakmai megmérettetésre nem kapott lehetőséget azóta sem.

Kicsoda Miskolczi Ferenc? A renegát fizikus kalandos utat tett meg az amerikai űrhivatalig. Pályáját 1971-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében kezdte, és már itt kiváló eredményeket ért el az infravörös sugárzásátvitel területén. A modenai Európai Elméleti Fizikai Kutatóközpont munkatársaként a 80-as évek végén dolgozta ki a Hartcode elnevezésű modelljét, amely a világ egyik legjobbjának számít: benne van abban a néhány sugárzásátviteli modellben, amellyel az újonnan pályára állított műholdak sugárzásmérő berendezéseit tesztelik. Innen már egyenes út vezetett a NASA-hoz, ahol 2001 és 2006 között a Langley Research Center tudományos főmunkatársaként dolgozott. Mivel a jelenleg elfogadott üvegházhatás-elméletet cáfoló eredményeit a NASA nem engedte közölni, felmondott. Azóta újabb számításokkal támasztotta alá, és Magyarországon publikálta is szőnyeg alá söpört klímaelméletét.

A MTA GGKI 2011. januárjában csendben, a nyilvánosság kizárásával projektet indított Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálatára. A cenzúrázott IJERP-kézirat, a bírálatok és az MTA projektindító memorandumának közreadásával az atlatszo.hu nem kíván, nem is tudna állást foglalni a Miskolczi és elmélete körül zajló tudományos és politikai vitákban, csupán a feladatát végzi: a nyilvánosság elé tár és vitára bocsát meggyőződésünk szerint a közvéleményre tartozó információkat.

(Miskolczi Ferenc életéről és munkásságáról dokumentumfilm is készül, a független produkciót Cs. Nagy Sándor jegyzi, szerkesztő-riportere Bodoky Tamás. A dokumentumfilm elkészítéséhez támogatókat keresünk, az érdeklődők keressék Miskolczi Szonját – szonjamiskolczi [kukac] yahoo [pont] com)

>>> Emlékeztető a MTA GGKI 2011. január 17-i projektindító munkaértekezletéről (PDF)

>>> Ferenc Miskolczi: Greenhouse effect and the IR Radiative Structure of the Earth’s Atmosphere (visszautasított kézirat, PDF)

>>> Első bírálat (PDF)

>>> Második bírálat (PDF)

>>> Harmadik bírálat (PDF)