Törvénymódosítással titkolja a kormány a külügyminiszter magánrepülőgépes utazásainak költségét

Nem maradtak következmények nélkül a Szijjártó Péter magánrepülőgépes hivatali útjaival foglalkozó írásaink. A kormány ugyanis tavaly év végén törvényt módosított, mellyel felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a polgári hírszerzési tevékenység felügyeletét ellátó miniszter (Rogán Antal) véleménye alapján korlátozhassa a védett személyek (mint például Szijjártó) külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerését. A jogszabály-módosítást a külügyminisztérium ellen egy éve húzódó közadatigénylési ügyünk kellős közepén vezették be.

Szijjártó az új szabályra való hivatkozással pedig már meg is tagadta a repülős útjait firtató egyik adatigénylésünk teljesítését. Ennek ellenére azonban az ügyben általunk kezdeményezett adatperben a Fővárosi Törvényszék úgy döntött első fokon, hogy az Átlátszó által igényelt közérdekű adatokat ki kell adnia a minisztériumnak.

Tavaly április közepe óta szeretnénk megtudni, hogy Szijjártó Péter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útjának mennyi volt a költsége.

A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.

Fotó van róla, mégis letagadták

A több adatigénylési fordulót és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát is megélt ügy jelenleg bírósági szakaszban van. Ugyanis a témában beadott első és második adatigénylésünket lepattintotta a külügyminisztérium azzal, hogy nem rendelkeznek a kért adatokkal, illetve hogy szerintük rosszul adtuk meg a miniszter által használt repülőgép lajstromjelét. Ezen visszajelzések alapján pontosított legutóbbi, 2024. december 2-i adatigénylésünkre pedig már nem válaszoltak semmit.

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a 2021. márciusi japán út felszállás előtti pillanatait az egyik olvasónk megörökítette, és a fotókat eljuttatta hozzánk. A képeken Szijjártó Péter autókonvoja épp megérkezik a ferihegyi repülőtéren várakozó magángéphez, majd a miniszter felmegy a repülőgép lépcsőjén.

Szijjártó Péter felszáll a 9H-VJW lajstromjelű repülőre 2021. március 7-én (fotó: Olvasónk)

A nyilvános útvonaladatok alapján aznap ez az egyetlen – a fotón is beazonosítható 9H-VJW lajstromjelű – magánrepülőgép repült Budapestről Oszakába, ahová Szijjártó Péter is utazott.

Az ultra nagy hatótávolságú, máltai lajstromjellel regisztrált luxusrepülőgépet az üzleti utakra és különjáratokra szakosodott VistaJet nevű társaság üzemelteti. A Bombardier Global 6000-es géptípus 14 utas szállítására alkalmas, és egy tankolással közel 11500 km távolságot tud megtenni, 850 km/h körüli utazósebességgel.

A luxus jet Ferihegyről egyenesen Oszakába, onnan Tokióba, majd Bakuba repült, végül pedig visszatért Budapestre. Mindezt pont ugyanakkor tette, amikor Szijjártó Péter is ezeken a helyszíneken járt, ahogy arról a közösségi oldalán is beszámolt. Olvasónk fotóján pedig a külügyminiszter ugyanazt a ruhát viseli ugyanazzal a sporttáskával, mint a hivatalos Facebook-oldalára kitett fényképen.

Bal oldalon Olvasónk fotója, jobb oldalon Szijjártó Facebook-képe

Ennek azért is van jelentősége, mert a külügyminisztérium az adatigényléseinkre azt válaszolta, hogy nem rendelkeznek adattal az utazás költségeiről, az ügyet vizsgáló NAIH-nak pedig azt nyilatkozták, hogy Szijjártó Péter nem az általunk megnevezett repülőgéppel repült a Budapest-Oszaka-Tokió-Baku útvonalon.

További érdekesség, hogy a NAIH nem tartotta bizonyító erejűnek az olvasónk által készített fotókat, mondván, nem tudni, hogy azok akkor készültek-e, illetve a hatóság szerint Szijjártó Péter személye sem beazonosítható rajtuk egyértelműen.

Adatszolgáltatás helyett törvénymódosítás

Mivel a japán úttal kapcsolatban beadott legutóbbi közadatigénylésünket a külügyminisztérium nem teljesítette a törvényi határidőn belül, pert indítottunk az adatokért.

A 2025. március 20-i tárgyalás alkalmával, a külügyminisztérium jogi álláspontjának ismertetéséből, illetve szóbeli ellenkeresetéből kiderült, hogy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A §. (1) bekezdés e) pontja alapján 2025. február 26-án külügyminiszteri döntés született, mely miszerint a perben megjelölt adatok megismerése iránti igény nem teljesíthető.

Ezt a döntését Szijjártó Péter a hivatkozott törvény alábbi bekezdéseire alapozta:

„(1) Ha… e) a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,
b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően dönt.”

A miniszteri döntés alapjául szolgáló törvény ügyünkre vonatkozó részei nagyon frissek: egy 2024. december végi törvénymódosítással emelték be őket a jogszabályba. Méghozzá a szokásos trükkös módon elrejtve: a kiegészítéseket a „Magyarország 2025-ös központi költségvetésének megalapozásáról” címet viselő salátatörvény részeként szavazták meg a fideszes képviselők a parlamentben. Nem sokkal az általunk az ügyben indított harmadik, és egyben utolsó olyan közadatigénylést követően, amelyben Szijjártó 2021-es magánrepülős japán körútjának költségeit firtattuk.

A miniszteri döntés (melyet Szijjártó helyettese, Magyar Levente írt alá) indoklásában az szerepel, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázzák, hogy az adatok (pl. helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.

A külügyminiszteri döntés az általunk kért adatok megtagadásáról

Ez azonban esetünkben nem helytálló, hiszen a magángépbérlés költsége nem tartozik ebbe az adattípusba, a kockázatosnak tartott adatokat pedig nem mi, hanem a külügyminiszter kommunikációs csapata állítja elő és hozza nyilvánosságra. Szijjártó külföldi látogatásairól ugyanis minden esetben részletes képes beszámolókat tesznek közzé a miniszter hivatalos közösségi oldalain, ráadásul a történéshez közeli időpontban, a helyszín megadásával.

Az pedig teljesen nonszensz, hogy biztonsági kockázatot jelentene a védett személyre nézve, ha az adófizetők megismernék az utazásához bérelt magánrepülőgép költségeit.

Első fokon megnyertük a pert

Hiába volt azonban a külügy törvényi trükközése, mert az ügyben indított adatpert első fokon megnyertük: a Fővárosi Törvényszék 2025. március 20-án kelt ítéletében a közérdekű adatok kiadására szólította fel Szijjártó tárcáját.

A bíróság átlátott a szitán, és közölte, hogy a védett személyek biztonságára vonatkozó decemberi törvénymódosítás „csak a jelen perben merült fel, mintegy utólagos magyarázatként”, és később is keletkezett, mint a tárgyban tavaly tavasszal beadott első adatigénylésünk.

Azt és a következő igénylésünket azonban teljesen más indokkal (nincs adatuk az útról) tagadta meg a külügyminisztérium, de az sem elfogadható a Törvényszék szerint, hiszen a tárca nyilvánvalóan „rendelkezett, rendelkeznie kellett” a miniszter hivatalos útjára vonatkozó adatokkal.

A törvénymódosítással kapcsolatban pedig azt állapította meg a bíróság, hogy

a külügyminiszter és a külügyminisztérium nem tartozik a jogszabály hatálya alá,

tehát Szijjártó külföldi útjainak adatainak kiadását nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy azok „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti”.

Vicces módon az alábbi mondat is szerepel a Törvényszék ítéletében: „Megjegyzi a bíróság, hogy a törvény idézett szövege nyelvhelyességi hibák miatt nem teljesen egyértelmű, de következtetni lehet a jogalkotó szándékára.”

A külügyminisztérium 30 napon belül fellebbezhet az elsőfokú bírósági döntés ellen, sőt, a későbbiekben akár egészen a Kúriáig is eljuthat az ügy. A jogi eljárás így 1-1,5 évig, vagyis akár a 2026-os országgyűlési választás utánig is elhúzódhat.

Azóta egy repülős adatigénylésre sem válaszolnak

A fentiek alapján egyértelműen kimondható, hogy a külügyminiszter magángépes hivatali útjaival összefüggő költségadatok – korábban rendben zajló – kiadása kapcsán radikálisan megváltozott a kormányzati hozzáállás.

Erre utal a tavaly decemberi törvénymódosítás, illetve az is, hogy a költségekre vonatkozó közérdekű adatigényléseinket azóta már több esetben is válasz nélkül hagyta a külügyminisztérium.

Legutóbb 2025. március 13-án adtunk be közadatigénylést, melyben Szijjártó újabb három magángépes hivatali útjának költségei után érdeklődtünk, de hiába. Az adatigénylésre az Info törvényben előírt 15 napos törvényi határidő lejártával sem válaszoltak.

Ebből arra következtetünk, hogy a külügyminisztérium az adatper tárgyalása során is hivatkozott, decemberi törvénymódosítást úgy értelmezi, hogy annak alapján Szijjártó Péternek mint külgazdaságért felelős miniszternek jogában áll megtiltania a saját utazásaival kapcsolatos költségadatok kiadását – a nemzetbiztonságra való hivatkozással.

Brassai Kornél

Címlapkép: Szijjártó Péter indul Japánba a ferihegyi repülőtérről 2021. március 7-én (fotó: Szijjártó/Facebook)