Két év alatt 15-ször ugrasztotta a kormány a KEHI-t, de hogy kire és miért, nem derült ki 

Tanácsadói tevékenységnek nevezte korábban a Magyar Péter kapcsán végzett vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI); perelnünk kellett, hogy megtudjuk, ezt hányszor tették még 2020 és 2022 között. A Norvég Alapnál 2014-ben már kiderült: Orbán Viktor utasította a civilek vegzálására a hivatalt. Az átláthatóságot követelő hatóság a perünkben a bíróság előtt azt állította: „a kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja”. De ez nem volt igaz.

„A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján tanácsadó tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában – írta hivatalos közleményében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A tanácsadó tevékenység eredményeként a Hivatal – összhangban a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásaival – véleményt készített, és a tanácsadói tevékenységet lezárta. Az ügyben ellenőrzési jelentés a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének megfelelően nem készült, a Hivatal a vélemény elkészítésével a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett” – ezt a meglehetősen fűrészporízű választ a KEHI adta arra, amikor bemutattuk a Diákhitel Központ még Magyar Péter alatt köttetett szerződéseiről szóló anyagot.

A KEHI kötelezettségről ír, a „megrendelőről” nem. Pedig lényeges, hogy ki, miért és hányszor készíttetett véleményt a KEHI-vel, amiből a Magyar Péterről szólót addig dugdosták a fiókban, amíg az egykori igazságügyi miniszter férje ellenzéki színre nem lépett. Cikkünk után Ujhelyi István EP képviselő arra utalt, „erősen feltételezhető, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak arra, hogy rendkívüli vizsgálatot tartsanak a Diákhitel Központban”.

A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont azt állította, hogy az ellenőrzés – pontosabban vélemény készítése – szokásos és tervszerű volt, „mivel a Kehi egy elfogadott, éves munkaterv alapján végzi a munkáját.”

Per a számokért

Az, hogy ad-hoc parancsra ellenőriztek, vagy tervszerűen – egyszerű kérdés, még ha a kormány másképp is látja. A KEHI-nek közérdekű adatigénylést küldtünk, hogy megtudjuk, 2019-2022 között hány esetben készült ún. Vélemény cégek/intézmények működésével, gazdálkodásával kapcsolatban. Kértük megnevezni az intézményt/céget, akinek a KEHI ilyet készített.

A hivatal válasz helyett azt írta, „hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által folytatott tanácsadó tevékenységekre vonatkozó adatok az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem nyilvánosak, ahogyan azt a Fővárosi Törvényszék a 15.P.21.031/2024/15. számú ítéletében is kifejtette”. Azt, hogy mit tartalmaz az ítélet, nem küldték meg, arról is hallgattak, hogy az nem volt jogerős az adatigénylés időpontjában. Ezért pereltünk.

A tárgyaláson a KEHI már nem a bírósági ítéletre hivatkozott. Azt állították,

a „kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja,

és ebben az esetben az adat megismerése az alperes mint közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.”

Ha a kért adat úgynevezett döntéselőkészítő anyag, akkor a KEHI-nek igazolnia is kell, hogy miről van szó. De ezt nem tette, hiába hívta fel erre a bíróság. Az ítélet szerint „Az alperes bírói kérdésre kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem kíván folyamatban levő, illetve jövőbeni eljárásra hivatkozni, nem kíván e körben tényelőadást tenni; illetve, hogy nem kíván tényelőadást tenni arra a kérdésre vonatkozóan sem, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése hogyan veszélyeztetné az alperes működését, milyen okból veszélyeztetné a törvényes működési rendjét, illetve az illetéktelen külső befolyástól mentes döntéshozatalt.”

Röviden: előző állításukkal hazudtak, időt húztak.

A jogerős döntés kimondta: a KEHI-nek ki kell adnia az adatokat. Ezt meglehetősen szabadon értelmezték, dátumokat küldtek, 15-öt, vagyis ennyiszer kérte a kormány, vagy annak egyik tagja a KEHI-t, hogy vizsgálódjon. Ezek nem a Gulyás Gergely által említett éves ellenőrzések, vagyis Gulyás sem mondott igazat.

Furkósbotként működtek 2014-ben is

„Lázár János füttyentett, a KEHI pedig ugrott: így kezdődött májusban a a Norvég Civil Alap 4 milliárd forintjának ellenőrzése. Arról jelenleg is zajlik a vita, hogy a KEHI-nek van-e jogköre ellenőrizni a Norvég Civil Alap pénzeit (Kormány: van, Norvégia: nincs, Átlátszó: nincs). Maga a vizsgálat példásan zajlott: iratok, pályázatok, belső levelezés és számítógépek lefoglalása, rendőri kiszállás és házkutatás, bőséges szivárogtatás a baráti sajtónak. Majd egy kis késéssel, de a KEHI leszállította az eredményt” – írtuk 2014-ben.

Hogy mégis ki kérte a civilek vegzálását, az is kiderült, a TASZ-nak köszönhetően. Kiperelték a megbízási iratot, mely szerint a Miniszterelnökség elárulta, hogy ki volt a „soron kívüli kormányzati ellenőrzés” valódi kezdeményezője. A dokumentumokból kiderül, hogy maga a miniszterelnök, Orbán Viktor adta ki ezt az utasítást.

A Norvég-alap csak akkor lett rossz, amikor nem a Fidesz kapta. Az akkori állambiztonsági hatóság – ma Szuverenitásvédelmi Hivatal – dokumentálta is az esetet.

Hogy az elmúlt években ki, vagy kik és mely szervezetekkel szemben kérték 15-ször a KEHI-t egy kis vizsgálatra, újabb adatigényléssel próbáljuk megtudni. Ugyanis ha több olyan anyag is készült, mint amit a Magyar Péter vezette Diákhitel Zrt.-ről készítettek, akkor azok valószínűleg a fiókban várják, hogy a megfelelő időben elő lehessen venni őket.

Ez pedig azt mutatja, a kormány az állami hivatallal tarthatja sakkban saját embereit.

Még egy adalék: a KEHI egy akkor folyamatban lévő perre hivatkozva tagadta meg a választ. Az a per másodfokon kimondta: a KEHI-nek adatokat kell szolgáltatnia. Miközben, ne felejtsük, a kormány újra a civilek átláthatóságáról beszél, ahogy 2014-ben is, eközben a hatalom gyakorlóiról újra igazoltan kiderül, hogy piszkos játszmát játszanak.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Gulyás Gergely a kormányinfón, Zubor Zalán illusztrációja