Lázár János minisztériuma letagadott egy 5 milliárdos szerződést, de a rendőrség szerint ez nem baj

„Az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető adatkezelő szervnek” – ezt közölte Lázár János minisztériuma, amikor az M5-ös autópálya kunszállási lehajtójával kapcsolatos szerződést kértük tőle. Végül máshonnan megkaptuk a közel 5 milliárd forintos beruházásról szóló megállapodást, amelyet maga Lázár János írt alá. Mivel korábban a tárca tagadta, hogy adatkezelő lenne, feljelentést tettünk ellene közérdekű adattal való visszaélés miatt. A rendőrség szerint viszont minden oké, nem csinált semmi rosszat Lázár minisztériuma.

A kormányközeli Baon.hu tavaly október végén írta meg, hogy meglesz az évek óta ígért lehajtó az M5-ös autópályáról a Bács-Kiskun megyei Kunszállásnál. Arról azonban szemérmesen hallgattak, hogy mennyiért is épül a lehajtó az 1700 lakosú falunál.

„Megkezdődött az M5-ös autópálya kunszállási lehajtójának építése. A munkaterületet kedden átadták a kivitelezőnek, a beruházás műszaki átadása a jövő év decemberében lesz – jelentette be Lezsák Sándor, Bács-Kiskun vármegye 4. számú választókerületének országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke kedden, a kunszállási polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatón” – írta október végén a baon.hu.

A kormányközeli megyei napilap cikkből az is kiderült, hogy „A közelmúltban aláírásra került a Magyar Állam és a koncessziós jog tulajdonosa, az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. közötti szerződés, ami rögzíti a megvalósítási, a fenntartási és a működési feltételeket”.

A minisztérium szerint ők nem adatkezelők az ügyben

A település polgármestere, Almási Roland Márk közösségi oldalán ezt írta: „Mindent összegezve óriási eredménynek tartom, hogy ezekben a gazdasági szempontból nehéz, kihívásokkal teli időkben sikerült egy ilyen kaliberű beruházást létrehozni. Emiatt a döntés jelentőségét nehéz szavakba foglalni, hisz az itt élők számára több évtizedes álom megvalósulásáról van szó. Ha elkészül, az Kunszállás számára korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket rejt majd. Mi pedig ezekkel a lehetőségekkel élni fogunk.”

Hogy mégis mennyibe kerül a lehajtó, arról nem írt a kormányközeli portál, így a részletekért a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) fordultunk közadatigénylésekkel. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe kerül a beruházás, és mi indokolja, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza közé, az M5-ös 19 kilométeres szakaszára lehajtó épüljön.

Azt kértük, küldjék meg nekünk a kunszállási lehajtó kivitelezésére kötött szerződést és a kapcsolódó hatástanulmányt.

Azért az ÉKM-től kértünk adatokat, mert Lázár János „az építési és közlekedési miniszter a Kormány állami beruházásokért felelős tagja”. A minisztérium viszont azt válaszolta mindkét kérdésünkre, hogy „az adatigénylése vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő szervnek”.

Vagyis nekik nincs meg, vagy nem náluk van a kért szerződés és hatástanulmány. Legalábbis elvileg ezt jelenti, ha egy állami/önkormányzati szerv azt írja, hogy nem adatkezelő egy kérdésben.

Pedig Lázár János írta alá a szerződést az ÉKM nevében

Az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-nek (AKA) is küldtünk közadatigénylést, ha már a Baon cikke szerint az állam velük írt alá szerződést a kunszállási lehajtóval kapcsolatban. Az osztrák Strabag leányvállalata által tulajdonolt AKA egyből megküldte az általunk kért iratokat.

A szerződés fedlapja szerint: „megállapodás az M5 autópálya Kunszállási csomópontjának megvalósítását érintő kérdésekben, mely létrejött Magyarország, képviseli az Építési és Közlekedési Minisztérium és az Aka Alföld Koncessziós Autópálya Zártkörűen Működő Részvénytársaság között”.

Vagyis nevesítve van benne Lázár János minisztériuma, ami korábban azt állította az adatigénylésünkre, hogy ők nem adatkezelők az ügyben. Pedig egyértelműen azok, ami abból is jól látszik, hogy az ÉKM nevében maga Lázár írta alá a megállapodást 2024. szeptember 7-én.

A megállapodás szerint a beruházást egy azóta megszűnt állami cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) indította el 2021-ben. A dokumentumban az áll, hogy

az állam nettó 4,6 milliárd forintot költ a csomópont megépítésére,

majd további évi nettó 23 milliót a fenntartására.

A kunszállási lehajtó szerződése Lázár János aláírásával

4,6 milliárd forint, de mire?

Az előzményekről azt írják a szerződés részeként, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás. Azt is írják, hogy „Kunszállás község jelenleg az M5 Budapest-Röszke autópályáról a kecskeméti vagy a kisújszállási lehajtók igénybevételével, jelentős kerülővel közelíthető csak meg. A település környezetében az M5 autópálya alulról keresztezi az 5401 j. Városföld-Kunszállás összekötő utat, azonban a műtárgyhoz kapcsolódóan az autópályához csatlakozó összekötő ágak nem találhatók”.

A jelentős kerülő minimum túlzás, mert az AKA Zrt. honlapja szerint is megvan a kiskunfélegyházi lehajtó, és a Google térképe szerint onnan 7 kilométer az út. Ha ez „jelentős kerülő” lenne, akkor az ország többi települése igazán szomorú lehet.

A Google szerint most 7 percre van a meglévő lehajtó

A beruházás miértjére nincs válasz a dokumentumban. A közúti adatbázis szerint a kiskunfélegyházi lehajtótól Kunszállás felé naponta 2574 járműegység közlekedik. Az pedig erősen kérdéses, hogy ez a forgalom indokol-e egy közel nettó 5 milliárdos kiadást, amivel 7 perc helyett 2 alatt érnek a településre az autósok.

A kunszállási lehajtó ügye egyébként nagyon régóta húzódik: már a 20 évvel ezelőtti sajtóhírek is közel 20 éves késlekedésről írnak. A Petőfi Népe című lap 2005. március 9-i száma szerint „a csomópont kialakítását Makány Ferenc polgármester kezdeményezte a ’90-es évek első felében, az autópálya Kiskunfélegyházáig terjedő szakaszának építésekor”. Azonban nem járt sikerrel, ahogy utódai sem.

A kunszállási lehajtó ügye 2005-ben a parlamentben (forrás: Arcanum/Petőfi Népe)

A helyiek viszont azóta is szorgalmazzák a lehajtót, főleg mióta 2005-ben a település szélén épült meg a Júlia Malom. A lakosok szerint az autópálya mellett épült malom nagy teherforgalmat generál, és a kamionok lehajtó híján a falun járnak keresztül. 2017-ben végre meghallgatták az igényeiket, és a most elkezdett beruházás zöld utat kapott a Fidesz-kormánytól, de csak 2021-ben lett meg az építési engedélye.

A Júlia Malom Kunszállás határában, előtérben az M5-ös autópálya (fotó: Facebook)

A rendőrség szerint nem hazudott Lázár minisztériuma

Mivel a kapott iratok alapján a Lázár János vezette minisztérium kezelője a szerződésnek – hiszen maga Lázár írta alá a minisztériuma nevében –, feljelentést tettünk eltitkolással megvalósuló közérdekű adattal visszaélés vétségének gyanúja miatt a tárca ellen.

A rendőrség gyorsan döntött, nem nyomoznak az ügyben. Ezt írták:

„A közérdekű adat eltitkolása az adatigénylő előli letagadását, eltagadását jelenti, amely vonatkozhat mind a közérdekű adatra magára, illetve annak tartalmára is, illetve annak birtoklására. Az ÉKM válaszában nem tagadta, hogy a kért adattal nem rendelkezne. A válasz tartalma arra vonatkozik, miszerint az ÉKM jogi álláspontja szerint vitatja, hogy a közérdekű adatigénylés tárgyában adatkezelőnek minősül-e, ezért az adatszolgáltatást megtagadta. Az ÉKM az adatszolgáltatás megtagadásával egyben felhívta a kérelmező figyelmét arra, hogy mely hatóságnál, vagy bíróságnál élhet jogorvoslati jogával, amennyiben a rendelkezésre bocsátott jogi érveléssel nem ért egyet.”

Vagyis a rendőrség szerint az ÉKM érvelése nem letagadás, és különben is, perelhetünk, ha nem értünk egyet a minisztériummal.

„Fentiek alapján az ÉKM válasza nem a közérdekű adat letagadására irányult, hanem azt a jogi álláspontjukat rögzítették, a tárgykörben nem minősülnek adatkezelőnek, amely nem alapozza meg az eltitkolással elkövetett közérdekű adattal visszaélés bűncselekmény megállapítását.” – írta a rendőrség.

Összefoglalva: a magyar állam nevében, az ÉKM-et képviselve Lázár János aláír egy szerződést, amiről az ÉKM két hónappal később azt állítja, hogy ő azt nem kezeli. A rendőrség szerint pedig ez teljesen rendben van, de ha nem tetszik, perelhetjük is a minisztériumot.

Segesvári Csaba

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart a hivatalában Közlekedésinfo címmel 2025. január 8-án. (fotó: MTI/Illyés Tibor)