CÖF, tarifareform, Láncziék, mézüzem, Audi: a legnépszerűbb idei közadatos cikkeink

Az Átlátszó nem egy sima hírportál, nem csak megírjuk a történéseket, hanem meg is szerezzük a nyilvánosságra tartozó információkat. Ehhez legtöbbször elég egy-egy adatigénylést beadnunk az illetékeseknek, néha viszont ez nem segít, és akkor NAIH-panaszt teszünk vagy bírósági pert indítunk a közérdekű adatokért. Mindez megéri a fáradozást: sok fontos dologra derítettünk már így fényt, és olvasóink is szeretik az ilyen cikkeinket. Mutatjuk, melyek voltak idén a legolvasottabb közadatos anyagaink.

Ahogy a borsó meg a héja, úgy tartozik össze a Fidesz a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű kormánypárti szervezettel, így érthető módon egy CÖF-ös sztori is felkerült az idei toplistára. De ott van(nak) még Lázár János tarifareformja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal besúgási megállapodásai, a titkos győri Audi-szerződés és a dunavarsányi mézüzem uniós milliói is.

87%

Év végéig még

13 776 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem csak működtetjük és reklámozzuk, hanem aktívan használjuk is a szerkesztőségben a KiMitTud közadatigénylő portált, amin bárki könnyedén, pár kattintással tud kikérni közérdekű adatokat.

A folyamat elvben pofonegyszerű: az adatgazda (egy állami vagy önkormányzati szerv) a hatályos jogszabályok szerint köteles 15 napon e-mailben válaszolni a KiMitTud-on keresztül e-mailben kapott adatigénylésre. Ezt a határidőt indokolt esetben (pl. nagyon sok adatot kért az igénylő) egy alkalommal +15 nappal meghosszabbíthatja, utána viszont nincs kecmec, ki kell adnia az adatokat.

1, A CÖF eltitkolt állami támogatása

Néha azonban a gyakorlatban másként megy ez, és egy ilyen esetről szóló cikkünk lett az idei legolvasottabb közadatos anyagunk. A történet lényege röviden annyi, hogy tavasszal közadatigénylést adtunk be az állam 100%-os tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek (BGA), amitől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyi közpénzt adott a kormánypárti Civil Összefogás Fórumnak (CÖF) 2019 óta.

Az állami cég nem küldte meg a kért adatokat, hanem azt mondta, hogy megnézhetjük őket egy személyes iratbetekintésen. Egy előre egyeztetett időpontban ezért elmentünk a BGA székhelyére, ahol az elénk rakott papírokból kiderült, hogy az állami cég korábban elhallgatott egy CÖF-nek adott támogatást. 2022-ben a BGA ugyanis azt közölte az akkori adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak, most viszont két darab 2021-es CÖF-ös támogatás iratait mutatták meg.

2, Lázár János tarifareformja

Olyan is rendszeresen előfordul, hogy egy-egy adatgazda törvényi kötelezettségeire fittyet hányva nem adja ki a kért közérdekű adatokat. Ilyenkor vagy panaszt teszünk ellene a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vagy pert indítunk az adatokért. Az utóbbi történt a márciusban bevezetett tarifareform esetében, ugyanis az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta a vonatkozó hatástanulmányt.

A per hatására viszont végül kiadták a dokumentumot, amiből kiderült, hogy a 14 év alattiak „ingyenes” utazása mintegy 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a MÁV-nak és a Volánnak, míg a prémium jegyekből félmilliárdos pluszbevétellel terveztek. Összességében viszont 25 milliárd forintba került az adófizetőknek az új tarifarendszer – csak az idén.

3, A titkosított Audi-szerződés

Az idei harmadik legolvasottabb közadatos cikkünk egy novemberi győri anyagunk volt, aminek jelentőségét jól mutatja, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen magasra jutott a ranglistán.

A sztori lényege az, hogy a győri önkormányzat Borkai Zsolt vezetése alatt, 2010-ben kötött az Audival egy azóta is titkosított szerződést. A júniusban megválasztott új városvezető, Pintér Bence viszont fel akarja oldani a titkosítást. A független Pintér és elődje, a fideszes Dézsi Csaba András is úgy véli, hogy a szerződés hátrányosan érinti Győrt. A szerződést aláíró Borkai viszont a megkeresésünkre azt közölte, hogy a titkosítás feloldása sem Dézsinek, sem Pintérnek nem érdeke, mert akkor már „nem lehetne használni politikai célokra” a szerinte Győrnek is előnyös megállapodást.

4, Láncziék besúgási megállapodásai

Szintén pereskednünk kellett az évi 6 milliárd forint közpénzből működő Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) más szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiért.

Az ügy előzménye: május közepén került nyilvánosságra, hogy a Lánczi Tamás vezette hivatal az ügyvédi kamara asszisztálását kérte ahhoz, hogy besúgóhálózatot építhessen ügyvédekből (de nem járt sikerrel). Ezt követően közadatigénylésben kértük ki az SZH-tól a már megkötött megállapodásait, a hivatal azonban megtagadta azok kiadását, ezért a bírósághoz fordultunk. A pert első fokon megnyertük (ez a cikk lett az idei negyedik legolvasottabb közadatos anyagunk), így megkaptuk a papírokat, amelyekből kiderült, hogy Láncziék magánszemélyek bankszámláiról is információkat kértek.

5, A mézüzem milliárdos EU-támogatása

Ugyancsak perelnünk kellett a dunavarsányi mézüzem uniós támogatása ügyében, ugyanis hiába kértük ki adatigénylésben, nem volt hajlandó megmondani az Államkincstár, hogy pontosan mire utaltak ki a cégnek közel 1 milliárd forint EU-s pénzt. A „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projekt ugyanis 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából, de a támogatás konkrét céljáról nincsenek információk a kormányzati honlapon.

Az Államkincstár szerint az általunk kikért támogatási iratok „nem nyilvános” adatok, ezért pert indítottunk értük. A bíróság első fokon kimondta, hogy „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek” (ez a cikkünk lett az ötödik a toplistán), és hiába fellebbezett a Kincstár, másodfokon is nyertünk. A jogerős ítélet szerint „a támogatás igénybe vevőjének számolnia kell a közpénz felhasználása során a nyilvánosság ellenőrzésével”.

Az Átlátszó indulása óta foglalkozunk közérdekű adatokkal – jövőre is fogunk, hiszen a közpénz elköltése és a közhatalmi döntések a nyilvánosságra tartoznak. Valószínűleg az adatgazdák sem változnak meg varázsütésre január 1-től, és ugyanúgy lesznek közülük olyanok, akik nem adják majd ki az adatokat könnyedén egy-egy adatigénylésünkre. De sebaj, akkor 2025-ben is NAIH-panaszt írunk vagy a bíróságra megyünk. Addig is szavazz az idei kedvenc közadatos sztoridra!

Ha pedig te is szeretnél közadatigénylést beadni, vagy csak tudni akarod, hogy egyáltalán mik azok a közérdekű adatok és hogyan lehet kikérni őket, olvasd el ezt a cikkünket. Van benne két rövid videó is, amelyekben villámgyorsan és pofonegyszerűen magyarázzuk el a legfontosabb tudnivalókat.