Paks II környezetvédelmi engedélyét fenyegeti a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és a Duna melegedése

A környezetvédelmi engedély volt az első a „nagy” engedélyek sorában, amelyet Paks II megszerzett. Az eljárás során az illetékes zöldhatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal azt vizsgálta, hogy milyen hatással lesz a természeti környezetre a tervezett atomerőmű megépítése és működése. Az engedély kiadása óta eltelt nyolc évben azonban a körülmények olyan mértékben változtak meg, hogy már nem helytállóak az engedély alapjául szolgáló dokumentáció adatai, megállapításai. Az Átlátszó által megkérdezett műszaki és környezetjogi szakértők szerint ezért a szabályok értelmében felül kéne vizsgálni vagy vissza kellene vonni az engedélyt. A hatóság a jelek szerint nem készül ilyesmire.

A 2014-ben indult környezetvédelmi engedélyezési eljárás a 78-140/2016. számú környezetvédelmi engedély kiadásával zárult 2016-ban. Ennek az engedélynek a III.3. pontja szerint a környezetvédelmi hatóság visszavonja a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. A körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását az érdekelt, azaz a Paks II Zrt. köteles tizenöt napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, azaz a Baranya Megyei Kormányhivatalnak. A hatóság azonban hivatalból is vizsgálhatja a körülmények változását, és ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektől, akkor felülvizsgálatot rendel el.

Jelentős változásnak minősül a körülmények vagy a technológia olyan megváltoztatása, amely az engedélyezettnél nagyobb mértékű környezeti terhelést vagy igénybevételt eredményez. Paks II esetében ilyen jelentős változásnak tekinthető például, hogy 2022 decemberében az országgyűlés a Paksi Atomerőmű üzemidejének ismételt meghosszabbítása mellett döntött. Így még 2057-ben is üzemelhet a meglévő atomerőmű. Paks II környezeti hatásvizsgálata során azonban csak 2037-ig számoltak a Paksi Atomerőmű és Paks II együttes üzemelésével. Ennek többek között azért van nagy jelentősége, mert

így az eredeti hatástanulmány feltételezéseivel ellentétben nem csupán pár évig, hanem évtizedeken keresztül fog a Dunába ömleni a jelenlegi melegvíz-mennyiségnek több mint a kétszerese.

A Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet enged vissza a Dunába, ehhez jönne még hozzá Paks II felépülése esetén még 132 m3/sec melegvíz bevezetése. Ez egy nap alatt több mint 20 millió köbméter vizet jelent, amivel 8000 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni minden nap. A hűtővíz jelenlegi mennyisége is egyre nagyobb problémát okoz, mert a Duna átlaghőmérséklete a klímaváltozás miatt folyamatosan emelkedik.

A környezetvédelmi engedélyhez beadott dokumentáció valamelyest ugyan számolt a Duna melegedésével, a hatástanulmány helytállóságát azonban már akkor is többen vitatták, pl. az Energiaklub, a Greenpeace illetve Jávor Benedek (Párbeszéd). Azóta azonban már tényadatok is rendelkezésre állnak, amelyek alapján ki lehet jelenteni, hogy a hatásvizsgálatban feltételezett értékeket jócskán meghaladta az élet.

Például, a Baranya Megyei Kormányhivatal kérésére kis vízhozam (950 m³/s) és magas Duna vízhőmérséklet (25,61 °C) együttes feltételezésével is el kellett végezni a melegvíz elkeveredésére vonatkozó modellszámításokat. Azonban a vizsgálati anyag készítői kiemelték, hogy „ilyen vízhozam-vízhőmérséklet kombinációnak a kialakulása nagyon valószínűtlen (eddig még sohasem fordult elő, mint azt a mérési adatok is alátámasztják). Megközelítőleg 1:100 000 éves vagy attól nagyobb valószínűséggel, illetve kevesebb mint 0,1 nap/év tartóssággal jellemezhető.”

Azonban mindössze három évvel később, 2018. augusztus 22-24. között napokon keresztül fennállt a 950 m³/s-nál alacsonyabb vízállás és a 25,61 °C feletti vízhőmérsékletek kombinációja.

Ugyanez megismétlődött a 2022. augusztus 17-20. közötti időszakban is, azaz a hatásvizsgálat óta jelentős változás történt. Mindebből egyértelműen következik az is, hogy a vizsgálati anyagnak az a kijelentése is hamis, miszerint „a rendelkezésre álló dunai vízhozam és vízhőmérséklet-idősorok vizsgálata azt mutatja, hogy a 950 m³/ sec-os vízhozamhoz tartozó maximális vízhőmérséklet 20 °C”. Ezzel szemben a 2018. augusztus 22-24. közötti kisvizes időszakban 26°C és afeletti Duna-hőmérsékleteket mértek Pakson.

(A grafikonon a nyíllal lenyitható mezőben lehet választani az egyes évek és időszakok között.)

Elavultak a melegedés ütemére vonatkozó feltételezések is: a vizsgálati anyag ugyanis 2032-re maximum 26,38 °C-os Duna hőmérsékleteket feltételezett. A valóságban azonban már 2018-ban ezt meghaladó vízhőmérsékleteket mértek Paksnál több mint egy héten keresztül. 2022. júliusában szintén mértek ennél melegebbet a paksi mérőállomáson. A melegedés múltbeli üteme alapján 2032-re ennél magasabb Duna-hőmérsékletek valószínűek.

További probléma, hogy a hatásvizsgálati anyag csak 2032-re számolt a meglévő paksi atomerőmű és Paks II együttes hatásával (és egyébként megállapította, hogy várhatóan évi több napon sem lesz tartható a 30 fokos hőkorlát). Azonban a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítása szükségessé teszi az együttes modellezést a 2040-2050-es évekre is.

A hatóságot a jelek szerint nem igazán foglalkoztatja a kérdés

Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz, hogy megtudjuk, a környezetvédelmi engedély kiadása óta tett-e bejelentést a hivatalnál a Paks II Zrt. a fenti vagy bármilyen egyéb körülmény jelentős változása miatt. Megkérdeztük azt is, hogy a hatóság oldaláról történt-e kezdeményezés az engedély felülvizsgálatára, vagy az engedély visszavonására. A környezetvédelmi hatóság válasza alapján az engedélyezéskor fennállt körülmények jelentős változásáról – egy névváltozáson kívül – nem tett bejelentést az engedélyes, a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatára nem került sor.

E szerint tehát sem a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását, sem a klímaváltozás érzékelhető és tényadatokkal alátámasztható hatásait, sem az eredeti építési ütemterv jelentős változását (csúszását) nem értékelte jelentős változásnak sem a Paks II Zrt., sem pedig a környezetvédelmi hatóság. Műszaki és környezetjogi szakértők azonban az Átlátszónak úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt évek során bekövetkezett környezeti változások minimum a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát indokolják.

Folytatása következik.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: Átlátszó. Infografika: Szabó Krisztián