Visszaéléseket tárt fel az OLAF a magyar hulladékkezelési rendszer uniós forrásainak felhasználása terén, milliárdokat követelnek vissza

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak.

2019-ben az Átlátszó részletesen írt a királyszentistváni hulladéklerakóról, amely abban az évben háromszor is kigyulladt, sűrű fekete füsttel, korommal és pernyével borítva be Balatonfűzfő környékét. Emellett rendszeresen rothadó kukaszag áradt a környéken, az évek során lakossági panaszok százai, hivatalos levelek tucatjai születtek az ügyben, de érdemi előrelépés sokáig nem történt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A szeméttelepet Balatonfűzfő határában, Királyszentistvánon létesítették egy nagy uniós fejlesztési projekt keretében, kb. 26 millió eurós beruházási költséggel (akkori értéken kb. 7,3, mai értéken több mint 10 milliárd Ft).

Az átadás után már egy-két évvel bűzről kezdtek panaszkodni a környező településeken élő lakosok. A szakértői bejárások során egyértelmű megállapítást nyert, hogy a bűz forrása a királyszentistváni szeméttelep, elsődlegesen a depónia (az a terület, ahova véglegesen lerakják a hulladékot), a csurgalékvíz-tározó és a biológiai csarnok (ahol rakodják és kezelik a biológiai hulladékot). A szagok több alkalommal is 3-5 kilométeres távolságból is érezhetőek voltak.

A hulladéklerakó tulajdonosa az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás. A Társulás 158 önkormányzat összefogásával alakult meg 2005-ben, azzal a céllal, hogy együttesen kezeljék a régió hulladékát, és közösen fejlesszék és működtessék a hulladékgazdálkodási rendszert. Ezt alapvetően uniós forrásokból valósították meg, ennek a rendszernek a része a Királyszentistváni Hulladéklerakó is.

Viszont a szeméttelepet nem a tulajdonos üzemelteti, ezzel egy másik céget bízott meg a Társulás: az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t (ÉBH). Az ÉBH hat önkormányzati vállalat konzorciumaként jött létre. A telepen előállított másodlagos tüzelőanyag a 2016-ban létrehozott állami kukaholding (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt, NHKV) tulajdonának minősül, tehát ezt nekik kell elszállítaniuk a telepről. Az NHKV ugyanakkor nem feltétlenül a megfelelő ütemben szállítja el a bebálázott anyagot, és ennek olykor az a következménye, hogy meggyulladnak a bálák.

A tűz hol a biológiai kezelőcsarnokban, hol a szeméttelep udvarán, hol pedig a depónián ütött ki, ahol a bálákat tárolták. Az akkor megkérdezett szakértők szerint öngyulladás történt, ami általában arra utal, hogy magas a hulladék szervesanyag-tartalma. Egy 2018-ban elfogadott EU-s jogszabálycsomag rendelkezései szerint a lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni, vagy otthon komposztálni kell.

Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu

Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből

Cikkünkben azt is bemutattuk, hogy a kukaholdingos rendszer előtti években az ÉBH-nak sikerült évi 1 milliárd Ft körüli összegből ellátni a térség hulladékgazdálkodási feladatait (igaz, hogy általában némi veszteséggel). Az új rendszerben, 2016-tól viszont évente egyre drágább fenntartani ugyanazt a hulladékgyűjtési rendszert: ez 2018-ban már több mint 4 milliárd forintot emésztett fel. Az is látható, hogy a bevétel döntő része az NHKV-tól érkezett, vagyis a kukaholding meredeken emelkedő mértékben adott pénzt az ÉBH-nak (miközben a lakosságtól a rezsicsökkentés miatt elvileg nem szedhet be magasabb díjakat).

Ezzel párhuzamosan szembeötlő volt, hogy az alvállalkozóknak kifizetett pénzösszegek (közreműködői díjak ill. bérmunkadíj néven is fut a beszámolókban) mennyisége is hasonló meredekségben növekedett. A kukaholdingos rendszer előtti időkben ezek a költségek is stabilan évi 400-500 millió Ft körül alakultak, utána viszont meredeken emelkedni kezdtek: tavaly már 2,4 milliárd forintot fizettek ki alvállalkozóknak. Kilétükre sajnos nem sikerült fényt derítenünk.

Az OLAF most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak négy uniós támogatású regionális hulladékkezelési projekt vizsgálata során feltárt visszaélések miatt; az érintett projekteket a közleményben, és az Átlátszó érdeklődésére sem nevesítették.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: A királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz füstje száll fel 2019. augusztus 10-én. Közel ezer négyzetméteren ég a hulladék, az oltásán több mint nyolcvan tűzoltó dolgozik. MTI/Mátyus Tamás