Megbolygatta a kedélyeket Aszófőn egy zöldhulladék-feldolgozó üzem terve, melynek kapcsán parázs hangulatú lakossági fórumra is sor került. A Balaton-felvidéki, világörökség-várományos község határában, Natura 2000-es terület szomszédságában már egy betonüzem, egy húsfeldolgozó, sőt még egy sittlerakó is belerondít a tájba, ezért tiltakozás indult az újabb, zavaró hatásúnak ítélt beruházás ellen. Az aszófői civilek legújabb híre szerint a helyi képviselő-testület leszavazta a faapríték-feldolgozó üzem létesítéséhez szükséges HÉSZ-módosítást – úgy tűnik, hogy nem valósul meg a beruházás.
Aszófő közel 500 lakosú település a Tihanyi-félsziget tövében. A községben az elmúlt években olyan ipari beruházások létesültek, melyeket a helyiek közül sokan megdöbbenéssel fogadtak.
A legújabb terv szerint egy zöldhulladék-feldolgozó létesülne a falu határában. Az ellenzők szerint az elnevezés megtévesztő, valójában egy faaprító üzemről van szó, ami további forgalom-növekedéssel, zajjal és porral sújtaná a Balaton-közeli települést. Az aszófői civilek legújabb híre szerint a helyi képviselő-testület a november 14-ei ülésen 3-2 arányban leszavazta a faapríték-feldolgozó üzem létesítéséhez szükséges HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat)-módosítást. Kerestük a polgármestert az ügyben, amennyiben válaszol, frissítjük a cikket. A lakosokat váratlanul érő hírről a Szabad Európa is beszámolt.
Ez lett volna a negyedik ipari létesítmény a faluban. Az Aszófőről Pécsely felé vezető út mellé először egy betonüzemet húztak fel, majd a mellette lévő telken egy sittlerakó kezdett magasodni. Majd egy húsfeldolgozó üzem építése kezdődött meg, bár ez a beruházás a koronavírus-járvány miatt egyelőre félbemaradt.
A szaporodó ipari tevékenységek láttán tavaly ősszel helyi lakosokból egy Aszófő Hangja nevű civil mozgalom és Facebook-csoport szerveződött. Tagjai a falu épített és természeti értékeinek megóvásáért aktívan kívánnak fellépni; szerintük a települést élhetetlenné teszi az egyre több odatelepült ipari üzem.
Natura 2000 terület mellett megvalósult és tervezett ipari beruházások (forrás: OKIR / Átlátszó szerkesztés)
A zöldhulladék-feldolgozó ellen tiltakozó lakosok szerint a polgármester, Keller Vendel (független) úgy hozott határozatot a pandémia alatt a beruházás elfogadásáról, hogy előtte sem a lakosokkal, sem a képviselőkkel nem egyeztetett. Emiatt viszont a terület mezőgazdasági besorolását meg kellene változtatni, hogy annak 10 százaléka beépíthető legyen. Ehhez pedig a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) is módosítani kell, amihez pedig szükséges a testület hozzájárulása.
Keller Vendel, Aszófő polgármestere moderálta a lakossági fórumot. (fotó: Balogh Dénes)
A civilek már szeptemberben elkezdték akadályozni a folyamatokat. Az aszófői önkormányzat a szeptemberi testületi ülésen tárgyalta volna a HÉSZ-módosításhoz készült véleményezési dokumentáció elfogadását; az ülésen viszont két képviselő a civilek javaslatára népszavazási kezdeményezést nyújtott be az ügyben.
A helyi civil mozgalom egyik tagja, Schmidt Attila az Átlátszónak elmondta: az újabb zajos ipari létesítmény az aszófői lakóövezettől csupán 50-100 méterre épülne. És ahogy a közelben lévő betonüzem és sittlerakó, úgy
ez a beruházás is a Natura 2000-es, fokozottan védett terület és az aszófői vízbázis közvetlen szomszédságában jönne létre.
Az üzem ellen tiltakozó lakosok szerint a falu jövőjét nem az szolgálja, ha újabb és újabb, környezetet terhelő, vízbázist veszélyeztető ipari tevékenységek települnek a községbe. „Fejlesszük a turizmust, használjuk ki Aszófő különleges adottságait Tihany és Balatonfüred vonzáskörzetében. Nem kell, hogy azok ipari parkja legyünk, akik Füreden már nem fértek el!” – olvasható a Aszófő Hangja Civil Mozgalom kiadványában.
A lakosok következő akciója egy lakossági fórum előkészítése volt. A népszavazási kezdeményezést követően ugyanis a polgármester november 7-ére egy lakossági fórumot hirdetett meg. Ezen Kiss Dávid vállalkozó – aki nem mellesleg Tihanyban önkormányzati képviselő – ismertette a hulladékfeldolgozó terveit.
Az eseményt a polgármester moderálta, aki szerint a beruházás nagyon hasznos lesz a helyieknek: a telepre ugyanis az aszófőiek is ingyen beszállíthatják majd a zöldhulladékot. A fórumon viszont kiderült, hogy ezen a helyszínen komposztálás nem lesz, a lombhulladékot ugyanis máshová fogják szállítani; az üzemben a környékbeli településekről érkező faanyagot dolgozzák majd fel. A vállalkozó szerint a faaprító gép csak hetente, kéthetente fog működni, ami szerinte nem fogja zavarni a lakosokat. Az üzem működését érintő konkrét kérdésekre azonban – milyen volumenű lesz a beruházás, milyen kapacitású gépekkel kíván dolgozni, van-e pontos üzleti terve – a képviselő-vállalkozó nem tudott válaszolni.
Kiss Dávid a tihanyi önkormányzati lapban (forrás: Tihanyi Visszhang 2019. októberi szám)
Vannak ellentmondások a HÉSZ-módosításhoz készült környezeti értékelésben is. Bár az önkormányzat és Kiss Dávid megbízásából készült dokumentum úgy összegez, hogy a beruházásnak várhatóan nem lesznek negatív hatásai, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájának véleménye ennek ellentmond: eszerint a beépítettség növekedése kedvezőtlen hatást és többletterhelést fog jelenteni a község számára, s emiatt ez a hatóság környezeti vizsgálatot javasol.
A helyszínen készült videóriportunk itt található:
A faaprító üzemhez készült dokumentum egyik legfurcsább megállapítása, hogy a beruházás környezeti hatásai azért sem lesznek zavaróak, mert van már a közelben egy sittlerakó és egy betonüzem. Azok teherforgalma, és az abból adódó környezetterhelés pedig „jelentősen nagyobb”.
Csakhogy a helyiek szerint éppen az a baj, hogy a meglévő, környezetszennyező beruházások – a betongyártó és a sittlerakó – láthatóan vonzzák az újabbakat. „A szemét szemetet vonz” – állítják.
A teherjárművek már most szinte élhetetlenné teszik a falut (fotó: Balogh Dénes)
A Molnárbeton Betongyártó Kft. aszófői telephelye 2018 óta működik. A cég nagyágyú az építőiparban és az Opten adatbázisa szerint egyre jobban hasít: 2019-es 9,6 milliárd forintos forgalmát 2020-ban sikerült 11 milliárd forintra, majd 2021-ben közel 13 milliárdra növelnie. Igaz, a nyereség az előző két évi 1,3-1,4 milliárdhoz képest tavaly „csak” 832 millió forint volt.
A cégtulajdonos Molnár György István jó kapcsolatokat ápol kormányközeli vállalkozókkal: a Molnárbeton Kft. 2016-ban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoport egyik tagjával, a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel alapított közös céget MCM Beton Kft. néven. A kormány sem hagyta magára a céget: a 24.hu egy egy korábbi összesítése szerint a Molnárbeton Kft. 2018-19-ben 546 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.
Hektáronként vásárolják fel a Balaton környékét NER-lovagok és kormányközeli vállalkozók | atlatszo.hu
Nemcsak a Mészáros-családot érdekli a Balaton. Szintén egy kifüggesztett adásvételi szerződés árulkodik arról, hogy az ábrahámhegyi Kvarc-Ásvány Bányászati Kft. megválik a Salföld 077/12 helyrajzi számon található bánya és erdő megnevezésű, valamint a Salföld hrsz. 077/16 erdő megnevezésű ingatlanától, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik.
A cég neve felmerült egy két évvel ezelőtti, nagy port felvert építkezés kapcsán is. A 2020-ban még a Molnárbeton Kft. tulajdonában álló Azúr Szórakoztatóközpont Kft. apartmanházat és egy szállót építhetett az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának tőszomszédságába, akadályozva ezzel a mérések lebonyolítását. Az építkezést a széles körű szakmai és civil tiltakozás ellenére sem lehetett megakadályozni, írta meg az esetet többek közt a magyarnarancs.hu.
A cégnek számos telephelye van országszerte. Az általunk megkérdezett helyi lakosok keserűen jegyezték meg, hogy talán Aszófőn van a Molnárbeton Kft. legszebb panorámájú – a Balatonra és a tihanyi apátságra néző – telepe; a forgalma is nagy, gyakran napi 50-100 kamion és betonkeverő is áthalad a falun vagy a telephez vezető, faluszéli murvás úton.
A betonkeverő cég melletti telken pedig egy sittlerakó is létesült. Erről ugyan nem tudni, hogy ki működteti, viszont ez is jelentős forgalommal terheli, porral és zajjal szennyezi a szűk falusi utcákat.
A sittlerakó Aszófőn (fotó: Balogh Dénes)
A sittlerakó szomszédságában néhány félkész épület is áll: a telkeken egy hús- és egy élelmiszer-feldolgozó üzem épül, ezek viszont évek óta befejezetlenek.
A félbemaradt húsfeldolgozó egyik épülete (fotó: Balogh Dénes)
A hulladékfeldolgozó ügye eljutott a parlamentig is. Dr. Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő szeptember 27-én az alábbi kérdést nyújtotta be az Országgyűlés elnökének: „Épülhet zöldhulladék feldolgozó üzem Aszófő szélére, 50-100 méterre a lakó övezettől és a falu lakott határától?” Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára Lázár János miniszter megbízásból úgy válaszolt, hogy a beruházás ügyében „a helyi közösség kezében van a döntés”. Az államtitkár szerint a területrendezési előírások jelenleg nem engedik meg környezetszennyező üzem létrehozását, ugyanakkor hozzáteszi, hogy az engedély kiadásához szükséges építési és környezetvédelmi paraméterekről nincs információja.
A kamionok egy része ezen a keskeny utcán közlekedik Aszófőn (fotó: Balogh Dénes)
Szöveg: Bodnár Zsuzsa, videó: Balogh Dénes
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Betonüzem, húsfeldolgozó, sőt még egy sittlerakó is belerondít a Balaton-felvidéki tájba. Átlátszó montázs / Balogh Dénes
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
A rendőrséget is érdekli, hogy épülhet fel engedély nélkül egy társasház. Úgy tudjuk, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Százhalombattán.
Három közmunkás évekig csak a bére felét kapta meg, de dolgozniuk sem kellett. A hivatalban maradó pénzt állítólag a polgármester használta fel.
Hiába a milliós bírságok, ahelyett, hogy csökkenne a szemétkupac, 10 év alatt ezer tonnáról négyezerre hízott.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!