Nem illik a tájba, egyelőre nem épülhet a tihanyi lakókomplexum

Nagy felháborodást váltott ki Tihanyban, hogy három épületből álló lakókomplexumot akarnak építeni a Kenderföldeken, ami országos jelentőségű védett természeti terület. Meglepetésre azonban a zöldhatóság nem adta ki az engedélyt a beruházáshoz. A kormányhivatal szerint az építkezésnek tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása lesz, emiatt hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Hogy mit szól ehhez a beruházó cég, egyelőre nem tudni, az viszont kiderült, hogy az érintett ingatlanokra 200 millió forintos jelzálogjogot jegyeztetett be bizonyos Urbánné Szegedi Andrea. A cégadatbázis szerint Urbánné és férje, Urbán Tibor budakalászi illetőségű vállalkozók. A nevüket viselő gyár az egyik legnagyobb magyar tulajdonú édesipari cég, ami több állami támogatásban is részesült. 

Múlt héten írtuk meg, hogy Tihanyban akcióba lendültek a civilek, hogy megállítsák a rév melletti Kenderföldekre tervezett három épületből álló háromszintes lakókomplexum és szálloda felépítését. Helyiek száznál is több tiltakozó levelet küldtek a kormányhivatalhoz, amiben a beruházással kapcsolatos aggályaikat sorolták fel. Az Építészfórum május végén szúrta ki a terveket.

A beruházó által fizetett előzetes vizsgálati dokumentációban arra jutottak, hogy az építkezésnek jelentős környezeti vagy tájképi zavaró hatása nem lesz. Azt azonban kritikusan megjegyezték, hogy

mivel a Kenderföldeken több telek beépítését tervezik, így azokat nem külön-külön, hanem egyben kellene vizsgálni.

A Veszprém Megyei Kormányhivatalnak 45 napja volt arra, hogy megállapítsa, a beruházásnak van-e jelentős környezeti hatása. A nagyszámú beérkezett észrevétel miatt azonban a határidőt 35 nappal meghosszabbították, így augusztus elején született meg a döntés. A határozatot a tiltakozók juttatták el a lapunkhoz.

„Elkaszálta a hivatal az előzetes vizsgálati dokumentációt, és hatásvizsgálatot írt elő, ez nem várt, de örvendetes fejlemény” – kommentálta egy tihanyi lakos a döntést.

Tihanyi lakókomplexum: száz tiltakozó levél landolt a kormányhivatalnál | atlatszo.hu

A tihanyiak akcióba lendültek, hogy megállítsák a rév melletti Kenderföldekre tervezett háromszintes lakókomplexum felépítését: több mint 100 érintett küldött be észrevételeket a kormányhivatalhoz. A tiltakozók azt akarják elérni, hogy a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal ne engedélyezze a jelenlegi tervek megvalósulását az országos jelentőségű védett természeti területen. Értesüléseink szerint a kormányhivatal nem adott ügyféljogot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és Magyar Természetvédők Szövetségének sem. Utóbbi szervezet nem hagyja annyiban a dolgot, és bírósághoz fordult.

Budapest környéki lakótömbre emlékezteti a kormányhivatalt a látványterv

A kormányhivatal azért akasztotta meg a beruházás engedélyeztetését, mert az épületek nem illenek bele a tihanyi tájba. Az indoklás szerint: „a tervezett tevékenység megvalósítása esetén tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás feltételezhető, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges”.

A környezeti hatástanulmányban meg kell vizsgálni a tervezett épületek és a hozzájuk tartozó parkolók tájba illeszthetőségét.

Tájképvédelmi szempontból azt már az előzetes vizsgálati dokumentáció is rögzítette, hogy az újonnan létesülő elemek jellegüknél fogva jelentős tereptárgyaknak minősülnek, így a táj egészére nézve jelentős zavaró hatás léphet fel, de szerintük az építmények takarását a szomszédos területek vegetációja biztosítja. A kormányhivatal mostani döntése szerint azonban ezt a megállapítást nem támasztották alá elég részletesen. A látványterv képi adattartalma a tájba illesztés megoldására nem ad elégséges információt.

A kormányhivatal indoklása szerint „A Tvt. (természet védelméről szóló törvény) 35. § (1) bekezdésének a) pontja szerint védett természeti területen tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja.

Tihany az ország természeti, táji, kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból is egyik legkiemelkedőbb települése, mely Európa Diplomával is rendelkezik. A modern építéstechnikai megoldásokat, trendeket is elfogadva egy ilyen unikális területen alapvető elvárás a Tvt. fenti idézett rendelkezéseinek való megfelelés.

(…) A rendelkezésre álló látványterv és az építészeti tervek alapján az épületek az egyen stílusjegyekkel oly sok helyen tervezett lakótömbök jellemvonásait mutatják; a látványterv háttere könnyen cserélhető lenne bármely pl. Budapest környéki településre. Ha a tájbaillesztés egyetlen pilléreként hivatkozott, környező felszínborítottság („Ügyelni kell arra a jövőben, hogy ezek a területek ilyen állapotban maradjanak, onnét a fákat csak fokozatosan, nem egy menetben szabad csak kivágni”) megszűnne – melyre a szakértők szerint sincs a beruházónak ráhatása –

valós veszélyt jelent a tájjelleg sérülése, legrosszabb esetben a táj degradációja, amely utólag nem orvosolható.

A Kenderföldek területe jelenleg még nagyrészt összefüggő – idegenhonos és inváziós növényfajai ellenére – értékes zöldfelület, Tihany települési területének egyik utolsó beépítetlen területe. Ennélfogva, a területre tervezett fejlesztések tájbaillesztése során, mind a jelenlegi növényzet átalakítása, mind a tervezett építmények építészeti kialakítása külső, formai megjelenése során kiemelt elővigyázatossággal kell eljárni.”

A hatóság továbbá előírta, hogy

• a beruházás során megvalósuló vízilétesítményekre vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni;
• az építési engedélyezési eljárás megindításáig rendelkezni kell a vízellátásra, valamint a szennyvizek és a csapadékvizek elvezetésére vonatkozó közműnyilatkozatokkal;
• a tervezett légszennyező pontforrásra létesítési engedély kiadása iránti kérelmet
  kell benyújtani a Kormányhivatalhoz;
• a fakivágás és cserjeirtás, illetve faegyedek telepítése pedig csak végleges természetvédelmi engedély birtokában, az abban foglalt feltételek szerint végezhető el.

Nem engednék beleszólni a természetvédőket

A mostani határozatban olvasható, hogy a BfNPI (Balaton-felvidéki Nemzeti Park), a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tihany Horgász Egyesület, a Révbe Érünk Egyesület és a Pécsi Zöld Kör egyesület kérte ügyféli jogállásának megállapítását. A kormányhivatal viszont nem adott ügyféljogot a Magyar Természetvédők Szövetségének és a Pécsi Zöld Körnek, mondván: „a dokumentáció szerint a beruházás hatásterülete nem terjed túl Tihany településen”. A két szervezet nem hagyja annyiban az ügyet, és keresetet nyújtott be.

Közben megszereztük a kormányhivatal végzését, amiben a nemzeti parkot elutasították. A dokumentumban az olvasható, hogy a park indoklásában előadta, természetvédelmi kezelőként feladata és érdeke a természeti értékek megőrzése. A kormányhivatal szerint azonban ez közel sem elég az ügyféli jogálláshoz: „Az BfNPI nem támasztotta alá és nem adta annak indokát, természetkezelői minőségén túl, hogy milyen joga, vagy jogos érdeke érintett a tárgybani közigazgatási eljárásban, ezért csak közvetett jogi érdek állapítható meg.”

A Tihanyi Horgász Egyesület kérelmét szintén visszautasították. A kormányhivatal szerint „a Tihanyi Horgász Egyesület célja tagjainak horgászérdekeinek képviselete, valamint a tagok részére kedvező balatoni horgászati lehetőségek elérésének elősegítése. Az érdek-képviseleti (sic!) cél maga után vonja az érdek-képviseleti (sic!) tevékenységet, amely jogszabályi előírás okán önmagában az ügyfélképességet kizáró tényező.”

Megkérdeztük Éger Ákost, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét, hogy mit gondol a fejleményekről. „Örülünk a döntésnek, hogy természetvédelmi és tájba illeszthetőség szempontjából további vizsgálatokat kell végezni, sajnáljuk azonban, hogy zaj-, levegőtisztaság-,  klímavédelmi szempontból nem látták a beruházást aggályosnak. Tovább folytatjuk mi is egy alternatív terv kidolgozását a Kenderföldekre. Az MTVSZ továbbra is fenntartja, hogy ügyféli jog illeti meg, ami miatt bírósághoz fordultunk.”

Kérdésünkre elmondta, egy kisebb, tájba illő beruházás megvalósulása lenne reális a magánkézben lévő telken.

Tulajok komoly ingatlanos múlt nélkül

Utánanéztünk, hogy a természetromboló beruházás mögött milyen érdekkör állhat. Nem kellett sokat kutakodni, hogy egy nagyobb halat találjunk a cégtulajdonos dunántúli üzletembereknél.

Az új épületkomplexumot a Kenderföld utca 10. alá tervezik. Ha megnézzük az ingatlan tulajdoni lapját, akkor ott a balatonfüredi székhelyű Korner Klub Kft. nevét találjuk. A cég már régóta birtokolja a part közeli telket, de korábban nem kezdtek építkezésbe.

A kft. és azzal együtt az értékes telek tavaly került két vidéki érdekeltségű üzletember kezébe: 2021 ősz óta a lovasi Benedek István és a tatabányai Szántó Csaba a tulajdonos.

A Korner Klub Kft.-nek a cégadatbázis szerint elég rosszul ment, az elmúlt öt évben nem volt árbevétele, vesztesége annál inkább. 2018–2020 között minden évben 1 millió forint körüli, tavaly 1,2 milliós veszteséget könyvelhetett el. Benedek István öt másik cégben is rendelkezik tulajdonrésszel, amiből három veszteséges, egy még friss cég, egyedül a BeKonet Kft. hozott tavaly 87 millió forint nyereséget. Szántó Csaba másik három cégben érdekelt, jelentős nyereséget ezeknél a cégeknél sem találunk.

Nem sokkal a tavalyi tulajdonosváltás után jelent meg a telek beépítésének a terve. A két dunántúli tulajdonos után kutakodva nem találtunk olyan információkat, ami arra utalna, hogy jelentős ingatlanmogulokról lenne szó.

Azt sem tudni, mennyit fizettek a telket birtokló cégért, ugyanis a 11 ezer négyzetméteres telek ára nem nyilvános. Csak nagyjából tudjuk belőni az összeget: a szomszédos (a Cordia ingatlanfejlesztő tulajdonában lévő) telek mérete 54 ezer négyzetméter, amiről anno kiderítettük, hogy 2018-ban 746 millió forintért adta el az önkormányzat.

Ezek alapján a szóban forgó ingatlan értéke legalább 150 millió forint lehet.

Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt | atlatszo.hu

Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra.

Urbánné 200 milliós hitelt nyújtott

A beruházó céget birtokló két, látszólag kezdő ingatlanos vállalkozónál ugyanakkor sokkal érdekesebb a telkekre bejegyzett jelzálogjog tulajdonosának személye. A tulajdoni lapból ugyanis kiolvasható, hogy tavaly októberben

bizonyos Urbánné Szegedi Andrea 200 millió forint és járulékai erejéig terjedő jelzálogjogot jegyzett be a telekre,

ami ingatlanberuházásoknál szokásosan a finanszírozó biztosítékául szolgálhat.

Tegyük hozzá, hogy önálló döntési helyzetben lévő ingatlanfejlesztők Magyarországon általában hitelintézethez szoktak kölcsönért fordulni. Hogy a kenderföldi tulajdoni lapon mégis egy magánszemély neve olvasható, arra utalhat, hogy Urbánné a történet kulcsfigurája.

Édesipar és ingatlanvállalkozások

Urbánné Szegedi Andrea és férje, Urbán Tibor budakalászi illetőségű vállalkozók: az Urbán Édesipari Termékgyártó Kft.-ben – amely a legnagyobb magyar tulajdonú édesipari cég – 2020 decemberéig töltöttek be vezető pozíciót.

Az Urbán Édesipari Termékgyártó Kft.-t 2016-ban alapították, tartósított lisztes áru gyártásával foglalkozik, sikereiket nápolyigyártással alapozták meg. A cégnek 2021-ben 4,2 milliárdos forgalma volt, ami 65 millió forint adózott eredménnyel társult. A kft. közelmúltban végzett 830 milliós fejlesztéseihez a kormány 500 millió forintos támogatással járult hozzá a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) élelmiszeripari pályázatának keretében.

Az Urbán házaspár emellett érdekelt volt az Urbán és Urbán Kft.-ben is, amely 2015-ben avatta fel rétsági édesipari gyárát. A beruházáshoz 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaptak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. A gyárban többször tett látogatást a fotók alapján Varga Mihály pénzügyminiszter. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.

Urbán Tibornak van egy ingatlanos cége is, az Urbán Ingatlanfejlesztő Kft., ami 2016 óta működik. A tavalyi évben az értékesítés nettó árbevétele 38 millió forint, az adózott eredményük 130 millió forint volt. Érdekesség, hogy az Urbán Ingatlanfejlesztő Kft. az elmúlt évben három ingatlanos céget is alapított: az Urbán Property Ingatlanfejlesztő Kft.-t, az Urbán Immobilia Kft.-t, illetve az Urbán és Nagy Investment Kft.-t.

A kérdéseinket elküldtük az érintetteknek: kerestük a Korner Klub Kft.-t és Urbánné Szegedi Andreát is, de választ sehonnan nem kaptunk. Többek között kíváncsiak lettünk volna, hogy miért pont Urbánné nyújtotta a hitelt, és mi a szerepe neki és a férjének a projektben.

Szállodát is takar a beruházás

Bár a sajtóban megjelent cikkek címei három épületből álló lakókomplexumról szólnak, azt az első Építészfórumon megjelent cikk is jelzi, hogy az épület vegyes rendeltetésű lesz. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint az állandó lakhatás mellett vendéglátás funkcióval is bír majd. Tehát a beruházás nem csak lakóépületeket, hanem szállásokat is takar. Ha alaposan megnézzük a dokumentációt, akkor a zaj és rezgésvédelem résznél találjuk meg az arányokat, amiből kiderül, hogy egy kis szálloda is épül:

• üdülőegység száma: 34 db;
• lakóegység száma: 35 db.

A beruházónak küldött levelünkben érdeklődtünk afelől is, hogy pontosan milyen vendégkört terveznek kiszolgálni a szállodával, de választ erre sem kaptunk.

Zsilák Szilvia

Közreműködött: Sarkadi Nagy Márton

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: ÉTDR látványterv