Az általunk bemutatott DKÜ-s tenderek felülvizsgálatát ígéri Tanács Zoltán miniszter

Az Átlátszó tényféltáró cikkét emlegette ma Tanács Zoltán miniszter a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén. Tanács annak kapcsán utalt írásunkra, hogy a központosított informatikai közbeszerzések nemcsak drágák, de korrupcióval terheltek voltak. A Digitális Kormányzati Ügynökség kartellgyanús tendereit egy közbeszerzési szakértő segítségével mutattuk be közel két évvel ezelőtt.

Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere szerint a kormányzati informatika sok problémával terhelt, ebből az egyik a közbeszerzések rendszere. „Tanács szerint több mint 3000 milliárd forint folyt keresztül ezen a területen, és ha ez a pénz jól hasznosult volna, Magyarország jóval előrébb tarthatna. Szerinte ezek a közbeszerzések korrupcióval terheltek voltak, és óriási károkat okoztak. Kitért arra is, hogy egy tényfeltáró cikk szerint 46-ból 28 keretszerződésnél felmerül az összejátszás és a versenykorlátozás, ez 1200 milliárd forintos összeget érintett” – olvashtó a HVG tudósításában. Az említett tényfeltáró cikket az Átlátszó írta 2024 nyarán.

A cikkben egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutattuk: az általunk megvizsgált tenderek alapján nem lettek olcsóbbak az állami informatikai beszerzések a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) létrehozása után, sőt: sok termék ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. A keretszerződések megkötésekor pedig a kartellgyanú is felmerül.

Összejátszásra utaló jelek

A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t 2019-ben hozta létre az Orbán-kormány. Feladata „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), a Kormány által alapított, illetve az alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok” központosított informatikai beszerzéseinek és egyes beruházásoknak a lebonyolítása.

A folyamat úgy néz ki, hogy amennyiben egy állami szervezet szeretne valamilyen hardvert vagy szoftvert vásárolni, akkor a DKÜ megvizsgálja, be lehet-e azt szerezni a DKÜ által kiírt keretközbeszerzésből. Ha van ilyen elérhető szerződés, akkor az intézmény köteles onnan megrendelni az adott terméket. Ezek a termékek sokszor drágábbak, mintha a piacon szereznék be őket, a keretszerződések megkötésekor pedig a kartellgyanú is felmerül.

A DKÜ által kiírt keretközbeszerzések ugyanis a következőképp néznek ki:

• A DKÜ kiírja a keretközbeszerzést, és meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni. Ez a keretszám a DKÜ tenderei esetében 1 és 10 közötti sávban mozog, de a leginkább jellemző az, hogy 5 vagy 8 céggel szerződnek.
• Azoknak, akik szeretnének valamilyen informatikai megoldást szállítani az államnak, mindenképpen meg kell szerezniük egy helyet a keretben, különben a következő 2-4 évre kiszorulnak az állami informatikai piacról.
• A szűkös keretszám meghatározása pedig jellemzően azt eredményezi, hogy a piaci szereplők igyekeznek konzorciumokba tömörülni, hiszen ebben az esetben a több céget magában foglaló konzorcium is csak egy helyet visz el, így többen is odaférhetnek a „fazékhoz”.

És hogy ezzel mi a gond?

A több helyről érkező, egybehangzó információk alapján a fő problémát a piaci szereplők látszólagos összehangolt magatartása jelenti:

az ajánlattevők ugyanis nagy valószínűséggel előre egyeztetik az indulás feltételeit

a közbeszerzési pályázatok benyújtását megelőzően.

Erre a következők utaltak: az általunk vizsgált 46 korábbi keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám (ezeket a tendereket citromsárga színnel jelöltük a táblázatban).

21 esetben pontosan ugyanannyi ajánlatot adtak be, mint a keretszám. Forrás: ekr.gov.hu/Átlátszó gyűjtés

Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan keretközbeszerzések esetében, ahol egyes konzorciumokban akár 10 cég is szerepelt, és összességében akár 50 cég lett szerződő fél, hajszálpontosan annyi csapatba rendeződtek a szereplők, mint ahány hely volt? És ráadásul mindezt ennyi alkalommal? Véleményünk szerint erre – háttéregyeztetések nélkül – matematikailag szinte nulla az esély.

És bár cikkünk óta eltelt közel 2 év, ez a „modell” azóta is működik.

Ahogy azt áprilisban megírtuk, a Digitális Kormányzati Ügynökség egy évvel ezelőtt írt ki egy 2 részből álló, összesen 390 milliárd forint értékű tendert szerverek és tárolók beszerzésére. Az áprilisi eredménytájékoztató szerint a keretmegállapodást több cégcsoport nyerte el, amelyek között Fidesz-közeli vállalkozások is megtalálhatók. Ami azonban ezúttal érdekesebb volt, az az, hogy a korábban megismert séma ebben az eljárásban is felismerhető volt: a DKÜ 8 helyet hirdetett meg mindkét rész esetében, és pontosan 8-8 konzorciumba tömörült résztvevő lett.

Átalakítanák a közbeszerzési gyakorlatot

A HVG cikke szerint Tanács Zoltán egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, át akarják alakítani a közbeszerzési gyakorlatot. A több éves keretmegállapodásoknál ugyanis szerinte nem lehet reális árat adni, hiszen nem lehet előre tudni, hogy 4 év múlva mennyibe kerül majd egy laptop vagy egy processzor.

Ilyenkor a beszállító a kockázatok miatt eleve kétszeres-háromszoros árat mond

– mutatott rá.

Tanács emellett azt is kiemelte, hogy a beszerzéseket gyorsítani is kell. Ő ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy az ötlettől a tényleges beszerzésig kilenc-tizenkét hónap teljen el. „Úgy fogalmazott, ma előfordulhat, hogy az állam a piaci ár háromszorosáért vesz laptopot, amely csak hónapokkal később érkezik meg. A megoldást részben abban látja, hogy a kereteket vissza kell adni az intézményeknek, és nem szabad minden beszerzést központosítani.” Ezzel milliárdokat lehetne megspórolni az államnak.

A központosított közbeszerzésekről ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben írtunk.

Katus Eszter

Nyitókép: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én. MTI/Bodnár Boglárka