Az ügyészség ismét felülbírálta a rendőrséget egy általunk feltárt ügyben, tovább kell vizsgálni a gyanús közbeszerzéseket

Másodszor is arra jutott a rendőrség, hogy nem történt bűncselekmény azon közbeszerzési eljárások során, amelyeket egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el korrupciógyanús körülmények között. A K-Monitor azonban felülbírálati indítványt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, a Debreceni Járási Ügyészség pedig alaposnak találta azt. A nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezték, és elrendelték az eljárás folytatását. A vizsgálatokat az Átlátszó tényfeltárása indította el.

2023 nyarán több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg egy közbeszerzési szakértő segítségével. A kiindulópont az volt, hogy mely cégek nyerték a legtöbb meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárást. Ez azért érdekes, mert ezeken a tendereken csak azok indulhatnak, akiket az ajánlatkérő felkér. A lista első 50 helyén lévő cég között kevés NER-kedvenc nagyágyút találtunk, aminek fő oka az lehetett, hogy a meghívásos közbeszerzések csak „alacsonyabb értékű”, nettó 300 millió forint alatti beruházások esetén írhatók ki.

Az első két hely az országos lefedettségű Strabagnak és Swietelskynek jutott. A harmadik helyen viszont egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. végzett, amely 79 olyan Kbt. 115-ös eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent.

A tenderek értéke összesen nettó 5,6 milliárd forint volt.

Az eljárásokat egyesével megvizsgálva kiderült, hogy bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. A közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös. És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször eltalálta azt. A cég hátterét megvizsgálva pedig politikai kapcsolatokat találtunk.

Cikkünk megjelenését követően az eseteket bejelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak. Előbbi egyrészt Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet, emellett maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, melynek eredményeként arra jutottak, hogy a nyertes ajánlati ár több esetben is elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől, ami „felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét”. Ezt viszont egyik ajánlatkérő sem jelezte a GVH-nál, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság több millió forint pénzbírságot szabott ki rájuk.

Újra kell indítani a nyomozást

Ezzel azonban nem lett vége a történetnek. Ahogy az a korrupció ellen küzdő civil szervezet, a K-Monitor friss bejegyzéséből kiderült, cikkünk nyomán ugyanis Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett a főügyészhez, aki feljelentésként értékelte azt, és továbbította a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz. Ahol viszont a feljelentést elutasították.

Ez a döntés nem tetszett az Integritás Hatóságnak (IH), amely szintén vizsgálódott az ügyben. Az IH az elutasító határozat ellen felülbírálati indítvánnyal élt, amelyre tekintettel az ügyészség elrendelte a nyomozást. Emellett 2024 májusában egy meg nem nevezett egyesület részéről is érkezett feljelentés.

A K-Monitor beszámolója szerint a nyomozó hatóság tanúvallomásra hívta fel a közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevő gazdasági társaságok ügyvezetőit, nagyobb cégek esetében az ajánlat összeállításában közreműködő alkalmazottakat, valamint közbeszerzési tanácsadókat. A vallomásaik alapján azonban a nyomozó hatóság szerint nem merült fel olyan bizonyíték, amely a pályázati eredmények befolyásolása érdekében kötött megállapodásokra, összehangolt magatartásra utalt volna. Mindezek alapján a nyomozó hatóság szerint nem sikerült olyan jellegű és mennyiségű bizonyítékot beszerezni, melynek alapján bárki gyanúsítható lenne bűncselekmény elkövetésével, ezért indokolása szerint nem tehet mást, mint hogy megszünteti az eljárást.

A K-Monitor ekkor kapcsolódott be a történetbe, mivel álláspontjuk szerint a nyomozó hatóság nem tárta fel teljeskörűen a tényállást, amit pedig feltárt, abból megalapozatlanul következtetett arra, hogy nem történt bűncselekmény.

A K-Monitor a nyomozást megszüntető határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be,

amelyben mind az eljárás, mind a meghozott határozat jogszerűségét vitatták. Rámutattak egyrészt, hogy a nyomozó hatóság annak ellenére nem hallgatta meg tanúként az ajánlatkérő intézmények döntéshozóit és a pályázatok előkészítésében közreműködő munkatársait, hogy a közbeszerzési eljárások egyik meghatározó és visszatérő eleme volt a becsült érték nyertesnek történt feltételezhető kiszivárogtatása, valamint az ajánlattételre való felhívások indokolatlanul szűk körű volta és a megelőző piackutatás hiánya.

Másrészt azt is kifogásolták, hogy a megszüntető határozat semmilyen módon nem értékelte az Átlátszó, a ‒ Közbeszerzési Hatóság jelzésére eljáró ‒ Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint időközben a Gazdasági Versenyhivatal által is feltárt gyanús körülményeket. A nyomozó hatóság ugyanis a bűncselekmény hiányára vonatkozó megállapítását azokra a vallomásokra alapozta, amelyeket a közbeszerzési eljárásokban a Tömb 2002 Kft. érdekében részt vevő, abból vélhetően hasznot húzó ‒ így elfogulatlannak nyilvánvalóan nem tekinthető ‒ ajánlattevők tettek, valamint arra a tényre, hogy a fent nevezett hatóságok nem kezdeményeztek büntető eljárást.

A beadványukban sérelmezték azt is, hogy az ügyhöz kapcsolódó iratjegyzékben szereplő több dokumentum (hatósági, banki tájékoztatások) beszerzéséről és tartalmáról a megszüntető határozatban nem esik szó. A határozat emellett még csak összefoglalóan sem ismerteti az ajánlattevőktől felvett tanúvallomásokat, mindössze a levont következtetését rögzíti, amely szerint a tanúvallomások nem tartalmaztak a feljelentett bűncselekmény megtörténtére utaló bizonyítékot.

A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a civil szervezet felülbírálati indítványát, és a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, továbbá elrendelte az eljárás folytatását.

A K-Monitor szerint azonban az indokolásuk a beadványban foglaltaknál szűkebb körre korlátozódott: azt emelte ki, hogy a megszüntető határozat nem tartalmazza az iratjegyzékben szereplő valamennyi bizonyítékot, így a tanúvallomások ismertetését és rövid értékelésüket sem. Mivel pedig a határozat indokolása nincs kellő mértékben egyediesítve, az érdemi felülbírálatra alkalmatlan.

A civil szervezet álláspontja szerint az ügyészség a tényállás feltáratlanságára és a bűncselekmény hiányának megállapítására vonatkozó kifogásaink megválaszolását nem kerülhette volna meg azzal, hogy az elutasító határozat felülbírálatra alkalmatlan voltára alapozza a hatályon kívül helyezést. Amennyiben megfelelően értékelte volna az ügyben már eddig is rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, érdemben kellett volna reflektálnia azokra az érvekre is, hogy a bizonyítás hiányos, illetve hogy az ismert tényállási elemek is bűncselekmény gyanúját vetik fel.

Ez nem az első eset, hogy egy az Átlátszó által feltárt ügyben az ügyészség felülbírálja a rendőrség nyomozást lezáró határozatát: ugyanez történt például az érdi óvoda-közbeszerzések vagy a Mészáros M1 Autókereskedő cég flottatendereinek ügyében. Az eljárás eredményéről beszámolunk majd.

Katus Eszter

A nyitókép illusztráció. Forrás: Hajdú-Bihar vármegyei rendőrség Facebook-oldala