A drága állami informatikai beszerzésekről beszélt a Klubrádióban Katus Eszter

Bár a központosított közbeszerzések célja az lenne, hogy az állami szervezetek gyorsan, egyszerűen és olcsón jussanak hozzá különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. Tapasztalataink szerint azonbane ez az informatikai beszerzések során nem valósul meg. Hogy mi állhat ennek hátterében, arról kollégánk beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.

Az általunk megvizsgált tenderek alapján nem lettek olcsóbbak az állami informatikai beszerzések a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) létrehozása után, sőt. Sok termék ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. A keretszerződések megkötésekor ráadásul a kartellgyanú is felmerül. Erről számoltunk be a napokban egy több hónapos vizsgálatot követően.

A DKÜ-t a Fidesz-kormány hozta létre évekkel ezelőtt, azóta ez az állami vállalat felelős valamennyi költségvetési szerv és az összes állami tulajdonú cég informatikai beszerzéseinek szakmai koordinációjáért. Ez azt jelenti, hogy az intézmények addig nem vásárolhatnak egyetlen monitort sem, amíg azt a DKÜ jóvá nem hagyta. Továbbá a DKÜ írja ki azokat az óriási értékű keretközbeszerzéseket, amelyek a teljes állami szféra informatikai igényeinek kielégítésére szolgálnak.

Amikor a DKÜ kiírja a keretközbeszerzést, meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni.. Egy közbeszerzési szakértő segítségével megvizsgáltuk ezeket a tendereket, és azt tapasztaltuk, hogy a 46 élő keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám. Ráadásul az ajánlatokat nem egy-egy vállalkozás adta, hanem konzorciumok – azaz több cég együtt.

Annak, hogy 21 esetben pont annyi konzorcium jelentkezett (nem több vagy kevesebb), ahány hely volt, matematikailag szinte nulla az esélye – hangsúlyozta kollégánk a Reggeli Gyors augusztus 8-i adásában. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a cégek valamilyen formában együttműködtek.

 

Az, hogy a cégek előzetesen egyeztethetnek, magyarázatot adna arra is, miért tudják mesterségesen magasan tartani az árakat. Az általunk megvizsgált esetekben ugyanis mindig azt találtuk, hogy a DKÜ-n keresztül beszerezhető termékek ára az esetek jelentős részében vagy jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. Ez pedig jelentős plusz kiadást jelent az állami intézményeknek.

Kollégánk arra is rámutatott a rádióműsorban, hogy a DKÜ lapunk és az Integritás Hatóság kérdésére sem tudta igazolni az elérhető megtakarításokat, bár a kormány szerint a termékek ára önmagában nem lehet mérőszám.