Feledy Botond az ukrajnai háborúról az Átlátszó podcastjában: „komoly hibát követett el a magyar kormány”

A kahovkai gát elpusztításával és az oroszországi célpontokra, köztük Moszkvára mért ukrán csapásokkal tovább eszkalálódott a szomszédban zajló háború. Feledy Botond külpolitikai szakértővel beszélgettünk arról, kinek állhatott érdekében a gát felrobbantása, hogy meddig tarthatnak a harcok, és hogy mi lehet az újságírók feladata, amikor a háborúról tudósítanak.

Amióta június 6-án elpusztult Európa egyik legnagyobb duzzasztógátja, az ukrán kahovkai gát, több olyan információ is előkerült, ami Oroszország felelősségére utal. Többek között erről is beszélt Feledy Botond külpolitikai szakértő, aki az Átlátszó Podcast vendége volt. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ahogy Feledy is rámutatott, nagyon valószínű, hogy az oroszok védekezési céllal már hónapokkal korábban elaknásították a gátat, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy azt most és így akarták felrobbantani. A baleset vagy mulasztás a valószínű magyarázat, ezzel együtt, ha feltesszük a „kinek állt érdekében?” kérdést, így is inkább az oroszok felé billen a mérleg nyelve az ukránok helyett.

A beszélgetés során, amelyen Hont András mellett Zubor Zalán, az Átlátszó heti háborús összefoglalóinak szerzője vett részt, szó esett arról is, hogyan lehet kiigazodni az egész háborút körül lengő dezinformációs ködben. Feledy szerint hírolvasóként rendkívül nehéz hitelesen tájékozódni, különösen akkor, ha csak a magyar médiát követjük. 

Hitelesebb információkért főleg külföldi, szubkulturális felületekért járhatunk, ilyen például az OSINT-közösség és annak felületei. Beszéltünk arról, hogy az egyik legismertebb OSINT-csoport, az Oryx Pojekt veszteségeket gyűjtő oldalán szereplő információk csaknem megegyeznek azzal, ami a kiszivárgott CIA-iratokban szerepelt. Más kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy az önkéntesek semmivel sem végeznek rosszabb munkát, mint a professzionális hírszerzők, vagy inkább a szivárogtatás hitelességét kérdőjelezi meg ez a tény.

Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból? | atlatszo.hu

A hazai sajtóban nagy vihart kavart, hogy az iratokban magyar vonatkozású jelentés is szerepel. Az első, Magyarországot említő amerikai cikk megjelenése után a magyar média nagy része tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Csakhogy az iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.

Feledy beszélt arról is, hogy a mostani környezetben egyébként is stratégiai jelentőségű, milyen információ jelenik meg a háborúról és az érintett országok politikájáról. Mint mondta, ezen a téren komoly hibát követett el a magyar kormány, hiszen miközben a katonapolitikája alapvetően illeszkedik a NATO-éhoz, a kommunikációban nem történt meg az oroszbarát narratívák leépítése, amit olyan országok, mint például Ausztria, vagy akár Szerbia megtettek. A szakértő szerint békeidőben lehet „mást csinálni, mint amint mondunk”, de háborús veszélyhelyzetben minden kimondott szó „stratégiai kommunikáció”. 

A beszélgetésben szó esett a háború pénzügyi költségeiről, és arról is, hogy valóban a mostani ukrán ellentámadással dől-e el a konfliktus kimenetele.

A teljes adás meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Apple Podcasten, Player.fm-en és további helyeken.

Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból? https://atlatszo.hu/kozugy/2023/04/14/le-nem-hallgatott-orban-fogyo-tankok-titkos-fegyveruzletek-mi-derul-ki-a-pentagon-iratokbol/