A magyar mezőgazdaság jövőjét jelentheti az Afrikából származó cirok

Az idei nyár az elmúlt száz évben nem látott aszályt hozott, ami a mezőgazdasági takarmánynövények terméshozamát jelentősen lecsökkentette. A magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb területen termesztik a szárazságtűrőbb, Afrikából származó cirokot, melynek tápértéke szinte azonos a kukoricával. A jövőben az ilyen alternatív, melegtűrőbb növényeknek nagyobb szerepe lehet a mezőgazdaságban, ha a jelenlegi klímaváltozási folyamatok nem enyhülnek.

Szeptember 27-én Zagyvaszántón tartották a hazai ciroktermesztés jövőjéről szóló szakmai találkozót. Az esemény után videóinterjúban kérdeztük a magyar mezőgazdaság lehetőségeiről Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét.

A cirok évek óta alkalmazott gabonaféle a magyar mezőgazdaságban, jelentősége viszont az elmúlt években nőtt meg. Magyarországon 2017 és 2020 között a cirok vetésterülete háromszorosára emelkedett: elérte a 35 ezer hektárt. 2021-ben a cirokkal vetett terület tovább nőtt 50 ezer hektárra, ami az összes mezőgazdasági terület egy százaléka.

Afrikai cirok válthatja a kukoricát a kiszáradó Alföldön, százmilliárdos aszálykár a mezőgazdaságban | atlatszo.hu

Százmilliárdos károk a szárazság miatt a mezőgazdaságban – az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik, de valójában értelme sem lenne. Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják. A vízügy alig növekvő öntözővíz mennyiségről számolt be.

Szeptember 27-én a Zagyvaszántón, az Édenkert Csárdában tartották a ciroktermesztés jövőjéről szóló szakmai konferenciát. Az eseményen részt vett Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, és több piaci szereplő is. A konferencia után a résztvevők a település határában lévő cirokföldet is meglátogatták.

A magyar mezőgazdaság múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztük Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét. Petőházi elmondta, hogy 2022 kimagaslóan rossz év volt a növénytermesztés szempontjából. A nyári aszály megviselte a mezőgazdaságot és tönkretette az ország termésének nagy részét.

 

A cirokhoz hasonló szárazságtűrő alternatív terményeknek nagy szerepe lehet a jövőben, ha a jelenlegi klímaváltozási folyamatok tovább romlanak. Idén nyáron száz éve nem látott aszály tombolt Magyarországon, Európában pedig ötszáz éve nem volt ilyen száraz a nyár. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az idei nyári vetési idény termése jelentősen elmaradt az elmúlt évek átlagától, az orosz-ukrán háború miatt is megugrott árak tovább nőhetnek a hiány miatt.

Az elmúlt 100 év legszárazabb nyarán vagyunk túl, átlagon aluli lett a főbb gabonák terméshozama | atlatszo.hu

Az 1991-2020-as évek átlagához viszonyítva is látszik, hogy idén eddig csak áprilisban volt az átlagosnál több csapadék, az összes többi hónapra a kevés esőzés vagy a száraz időjárás volt a jellemző. Tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet, viszont augusztusig két olyan hónap is volt, amikor átlagon felüli csapadék esett, és négy olyan hónap, amikor csak kicsit volt kevesebb az eső az átlagosnál.

 

Bodoky Bence – Pete Luca – Szabó Krisztián