Milyen lenne a világ, ha nem lett volna rendszerváltás?
Az 1983 című lengyel sorozat egy fikciós múltba repíti a nézőt.
„Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek”
– mondta nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz buliján Kötcsén, ahol a párt képviselői és barátai laza, hétvégi ruhában ették Németh Szilárd pincepörköltjét. Orbán ezt a mondatot Brüsszelnek címezte, de az eddigi kommunikáció alapján érthette volna akár a menekültekre is.
Nemcsak Orbánnak, annak a 3 éves szír kisfiúnak is volt hazája, akit 2015-ben a török riviérán találtak meg, miközben élettelen testét a hullámok verdesték. Az ő országát viszont elvették, és emiatt a családja kénytelen volt elindulni. Az utat végül sem ő, sem az anyja, sem a bátyja nem élte túl.
(A kisfiúról készült kép bejárta a világsajtót, itt lehet megnézni, de csak erős idegzetűeknek ajánljuk.)
Többek között az ilyen emberek, a Szíriából menekülők hátterét és mozgatórugóit segít megérteni a Szíria könnyei című dokumentumfilm, amely bár már tavaly megjelent, mégis csak néhány napja került elém – a fejemből azóta se tudtam kiverni.
A maga hibáival együtt a Szíria könnyei egy nagyon fontos film, amit minden magyarnak kötelezővé kellene tenni -már csak azért is, mert itthon most minden a menekültekről szól, mégsem tudunk róluk semmit. Ezen segíthet ez a film, amely szívszorító képekkel és történetekkel, fejezetről fejezetre veszi végig a Szíriában történt eseményeket a forradalom és a polgárháború kitörésétől a vegyifegyveres támadásokon át a menekültek megindulásáig.
Láthatjuk, ahogy gyerekeket kínoz meg az Aszad-rezsim (Bassár el-Aszad Szíria elnöke – a szerk.), ami után kitör a forradalom, ahol éles lőszerrel lőnek fegyvertelen tüntetőkre a kormány emberei. Láthatjuk azt is, ahogy egy ponton a katonaság egy része úgy dönt, hogy a továbbiakban nem hajlandó a kínzásokban részt venni, ezért kiválik a hivatalos hadseregből, és megalapítja a Szabad Hadsereget, amely Aszad ellen vonul. Láthatjuk, ahogy ezután a fél ország háborús övezetté válik.
„Hazamentem, de az már nem az otthonom volt. Az épületek 60 százaléka leégett. Mindenhol csak szemetet és romokat látsz, de aztán rájössz, hogy az nem csak szemét. Holttestek hevernek mindenfelé az utcákon.”
– ilyen és ehhez hasonló beszámolók jönnek egymás után, a képek pedig egyértelművé teszik, hogy mindez nem túlzás. Szíria valóban így néz ki.
Ezután pedig egészen közelről nézhetjük végig az Aszad által elkövetett borzalmas vegyi fegyveres támadásokat, és azok következményeit. Megtudjuk, hogyan került Szíriába az Iszlám Állam, hogyan kerültek oda az oroszok, és hogy mi volt az a pont, amikor milliók indultak el Európa felé.
És itt szót kell ejtsek a szégyenről, amit akkor éreztem, amikor egy beteg szír fiú szájából elhangzott az országra vonatkozó rész.
„Aztán megérkeztünk Magyarországra. Magyarország…Ott nem bánnak jól az emberekkel. Börtönbe zártak, nekem transzfúzió kellett volna. Szomjas voltam, kértem inni. A földön piszkos víz volt. Azt mondták: Vizet akarsz, akkor ott van!”
– mesélte a fiú, aki azért jött el Szíriából, mert meghalt volna, ha ott marad, hiszen minden nap vért kell kapnia, amire ott nincs lehetőség. Neki ilyen volt Magyarország, mi ennyit tudtunk felmutatni. Illetve, legyünk igazságosak, ezen kívül még azt is, hogy ebből a rengeteg emberből 1300 főt nagy titokban befogadott a kormány.
A Szíria könnyei nem könnyű mozi. Egymás után jönnek a felvételek kínzásokról, halott csecsemőkről, rengeteg szenvedésről. Síró asszonyok és háborús képek váltják egymást, emberi életek válnak a szemünk előtt semmivé. Ritkán fordul elő, hogy az egérért nyúlok, mert valamit le akarok állítani, ez alatt a másfél óra alatt viszont kétszer is megtörtént. Végül persze nem kapcsoltam ki, és ugyanerre bíztatok mindenkit. Mert hiába nagyon megterhelő ennyi borzalmat végignézni, mégis szükség van rá annak érdekében, hogy ezeket az embereket ne csak gyűlölni legyünk képesek, hanem megérteni is.
A filmmel egyébként egyetlen problémám volt: mivel a készítők kizárólag azok szemszögéből mutatták be a helyzetet, akik Aszad ellen harcolnak, így a végeredmény elég egyoldalú lett. Aszad magyarázatát a megmagyarázhatatlan tettekre két mondatban rendezték le, ami szerintem kevés. Újságíróként azt éreztem, hogy ha már ennyire alaposan bemutattak mindent, akkor talán a másik fél álláspontját is jobban ki kellett volna fejteni.
(A filmet az HBO GO-n néztem meg, a szolgáltatás első hónapja ingyenes.)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásAz 1983 című lengyel sorozat egy fikciós múltba repíti a nézőt.
Ezt a veszélyt mutatja be az amatőr szereplőkkel készült, Válaszúton című film..
A Blokád című film egyértelműen aktuálpolitikai célokat szolgál, meg sem próbál elfogulatlan lenni.
Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!