Molly Bloom-ot olimpiai bajnoknak szánta az apja, de ehelyett ő milliárdos filmsztároknak, hírességeknek, üzletembereknek szervezett titkos pókerpartikat évekig, és egy idő után beszállt a játékba az orosz maffia is. 2013-ban letartóztatta az FBI az akkor 35 éves nőt, hogy felhasználhassa az általa őrzött titkokat. Tavaly film készült róla.
A legtöbb embert már az is örökre padlóra küldené, ha az apja kiskorától kezdve keményen hajtaná, hogy olimpiai bajnok legyen belőle, de ez minden szenvedés ellenére sem jönne össze – ráadásul úgy, hogy kétszer is _majdnem_ sikerülne, de csak majdnem. A bátyjának sikerülne, de neki nem.
Molly Bloom-mal ez megtörtént, és bár rövid időre érthető módon magába zuhant, de hamar megrázta magát, és új életet kezdett. Otthagyta a családi házat, a halkszavú, érte sosem kiálló anyját, a kőszívűnek tűnő apját/edzőjét (Kevin Costner nagyon jól hozza a karaktert), és elköltözött Los Angelesbe. Ott először egy fura figura irodai asszisztense lett, majd nemsokára már segített neki szervezni a titkos pókerpartikat, amiken gazdag hírességek vettek részt.
Molly akkor még semmit nem tudott a játékról, az őt csinos dekorációnak tekintő filmsztárokat, rendezőket, üzletembereket pedig csak a tévéből és az újságok címlapjáról ismerte, de hamar megtanult minden szabályt. Nem csak a pókerét, hanem azt is, hogy mennek a dolgok ezekben a körökben.
Amikor a férfiak rájöttek, hogy Molly Bloom jóval több egyszerű csinibabánál, aki a zsetont adja, akkor megpróbálták kigolyózni, lenyomni, ellehetetleníteni, de sosem sikerült nekik. Mert a nő nem csak okos, de roppant elszánt és kitartó is volt. Ha bezárult egy ajtó, nem állt meg sopánkodni, hanem keresett egy másikat, egy nagyobbat, szebbet.
Hollywoodban pókerhercegnőnek hívták, a pletykák szerint nála játszott Leonardo DiCaprio, Tobey Maguire, Ben Affleck, Matt Damon, Macaulay Culkin, és még sok más híresség is. Az elit közeg és a nagyösszegű, gyakran több (tíz) millió dolláros pókerpartik felkeltették az orosz maffia prominenseinek figyelmét is, akik egy idő után szintén törzsvendégek lettek a partikon.
Emiatt kapcsolta le Molly Bloom-ot az FBI 2013-ban. A játékszervezés nem illegális az USA törvényei szerint, csak akkor, ha a szervező jutalékot szed. Molly sokáig betartotta a törvényt, de aztán a kintlévőségei biztosítékául elkezdett jutalékot szedni, és erre hivatkozva fenyegették több év börtönnel, ha nem adja ki a birtokában lévő információkat.
Természetesen azt az FBI is nagyon jól tudta, hogy a nőnek semmilyen bizonyítéka nem lehet az oroszok által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Molly teljesen másfajta titkok birtokába jutott a dollármilliós pókerjátszmák közben: melyik híresség mennyit bukott, mennyivel tartozik egy másiknak, hány szeretőt tart a felesége háta mögött, és hasonló kényes személyes dolgok.
Idris Elba alakítja a filmben a nő ügyvédjét, aki először szintén lenéző véleménnyel van róla, de aztán kiáll mellette, és védi az eljárás során. Ott pedig kiderül, hogy a törvényszegés nem feltétlenül egyenlő a romlott lélekkel, és Molly minden bűne ellenére is egyenes jellem. Ahogy egy veszekedés közben kiabálja: „Semmi másom nem maradt, csak a nevem! Nem hozhatok rá szégyent.”
Molly szerepében Jessica Chastain fenomenálisat alakít, és a film az Oscar-díjas forgatókönyvíró, Aaron Sorkin első rendezése.
Mindig a kellő pillanatban vált a jelen és a múlt, az elbeszélés és az esemény között, nem unalmas egy pillanatra sem, pedig nem rövid: 140 perces. Külön nagy öröm, hogy a főszereplő Molly nem kitalált karakter, hanem valós személy. Jó látni, hogy a férfiközpontú világban, pláne a zaklatási botránnyal terhelt Hollywoodban egy nő is tudott érvényesülni, és nem a testével, hanem az eszével. Persze összefogtak ellene az ezt elviselni nem tudó férfiak, de ő akkor is megnyerte a saját játszmáját. A maga módján, a saját értékrendje szerint.
Spoiler-riadó: Aki már látta a filmet, vagy még nem, de nem is tervezi megnézni, az itt elolvashatja angolul, hogy mennyire követte a film a megtörtént eseményeket. Itt pedig a VICE interjúja olvasható az igazi Molly Bloom-mal.
Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt...
