A reménytelenség mocsara – A kairói eset

Egy kairói luxushotelben megölnek egy gyönyörű énekesnőt. A rendőrség nyomozásba kezd, és kiderül, hogy a bűntény szálai egyszerre érnek az alvilág mélyére és a politikai elit legfelsőbb köreibe. Minden adott tehát egy szokásos, gyorsan pörgő krimi-thrillerhez. Ám A kairói esetben nincsenek autós üldözések vagy gyors vágások – még lövöldözésből is csak nagyon kevés.

Lassú folyású film noir Tarik Saleh svéd rendező mozija, amelyben fokozatosan tárul fel a teljes egyiptomi rendszer korruptsága és reménytelensége. A film nagydíjat kapott a Sundance fesztivál zsűrijétől.

A kairói eset

Rendező: Tarik Saleh

Forgatókönyvíró: Tarik Saleh

Operatőr: Pierre Aim

Vágó: Theis Schmidt

Bemutató: 2017. szeptember 21.

Forgalmazza a Cirko Film.

A rendőröknek például nem az az első dolga – mint azt az amerikai filmekből olyan jól megtanultuk – hogy mindenkit elküldjenek a gyilkosság helyszínéről, nehogy valaki megrongálja a kulcsfontosságú nyomokat. Ehelyett inkább királyrákot rendelnek a szobapincértől, elszívnak egy cigarettát és teljes természetességgel teszik zsebre az áldozat tárcájában talált készpénzt.

Ez csak a kezdet: minden és mindenki korrupt. A főszereplő, a gyilkosság kivizsgálásával megbízott Noredin őrnagy (Fares Fares) is része a rendszernek. Az általa felügyelt körzet kiskirályaként viselkedik, pénzt zsarol ki szerencsétlenekből és mindenfélével seftel. Ám valamiért elkezdi érdekelni a fiatal nő halála, pedig főnökei világosság teszik számára, hogy „odafent” nagyon nem akarják, hogy foglalkozzon vele. Az ügyet pedig hivatalosan öngyilkosságnak nyilvánítják.

Ám Noredin elkezd utána járni az ügynek, és ezzel ő maga is a hatalmasságok játékszere lesz. Hiszen ez a film legfőbb üzenete: minden velejéig korrupt, és miközben az elit összeharácsolja saját pénzét és hatalmát, gondolkodás nélkül tapossa el a gyengéket.

És minél gyengébb valaki, annál kiszolgáltatottabb ennek a rendszernek. A filmben a kairói társadalom legalsó rétegét Salwa (Mari Malek), a szudáni illegális bevándorló képviseli. A Nílus hotelben dolgozik takarítónőként, és ő a gyilkosság egyetlen tanúja. És ő az, akit a történet minden szereplője saját érdekeinek megfelelően használ ki majd dob el egy pillanat alatt.

„Ez nem Svájc, itt nincs igazságszolgáltatás” foglalja össze a film lényegét az egyik szereplő, amikor Noredin kezdi azt hinni, sikerül feltárnia az igazságot és felelősségre vonnia a bűnösöket. De ebben a világban nincs remény.

Legalábbis a Mubarak-rezsimben: a film ugyanis az arab tavasz egyik kulcsfontosságú eseménye, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök megbuktatásának idején játszódik. Miközben a főszereplő a mindent behálózó bűnnel küzd, a kairói nép már az utcán van és a diktátor lemondását követeli. Ők tiszták, békések és ártatlanok, a remény megtestesítői, akik a rezsim bukását és megtisztulást követelnek. A rendező az általuk nyújtott reménnyel enged el minket a moziból: győz a tisztaság és a tisztesség.

A film nyomasztó reménytelenségéből segít tehát fellélegezni, hogy a háttérben közben győz a forradalom. De mindez csak egy percig tart, hiszen tudjuk: Egyiptomot ma már újra egy kemény katonai vezetés irányítja.

Nyerj páros mozijegyet a filmre!

Ehhez nincs más tennivalód, mint válaszolj egy másik korrupciós témájú filmmel kapcsolatos kérdésre: Melyik országban játszódik a Miért én? című, ügyészeket és magas rangú politikusokat is érintő korrupciót bemutató film?

A válaszokat a [email protected] címre várjuk 2017. szeptember 25. hétfő éjfélig. A válaszolók között 5 a budapesti Cirko-Gejzír mozoba szóló páros jegyet és 5 Átlátszós ajándékcsomagot sorsolunk ki. A nyerteseket szeptember 26-án értesítjük.

Kőműves Anita