Két világ összecsapása – törékeny béke a vérfürdő után Amazóniában

Harmincnál is több halálos áldozatot követelő vérfürdőbe torkollott 2009 júniusában az amazóniai őslakosok és a perui rendőrség összecsapása az ország Észak-nyugati régiójában fekvő Baguánál. Tömegoszlató rendőrök is életüket vesztették. Pénzéhes, korrupt állami vezetők, személyre (cégekre) szabott törvényhozás, a profit érdekében kizsákmányolt, tönkre tett természet és brutális karhatalmi erőszak – ez vezetett a tragikus eseményhez, derül ki a független filmes dokumentum moziból. When two worlds collide/El choque de dos mundos. Két világ összecsapása.

Hirdetés

„Ma már csak azért nem mondható, hogy teljes nyugalomban él a népem, mert még mindig nem zárult le a perem a bíróságon. Remélem, a jövőben békében élhetünk újra a testvéreimmel Amazóniában”

– ezt az Átlátszó kérdésére válaszolta emailben a film központi figurája, Alberto Pizango perui őslakos vezető, aktivista, a Felső-Amazónia őserdeiben élő shawi népcsoport tagja. Pizangót és indián társait az ügyészség azzal vádolja, hogy felbujtóként irányították a véres összecsapásba torkolló demonstrációt Baguánál. Első fokon a bíróság felmentette őket tavaly szeptemberi ítéletében, az ügyész fellebbezett.

A független filmes csapat, a Yachawasi Film („yachawasi” kecsua nyelven a tudás házát jelenti) 2016-os mozija a spanyol nyelvű médiában baguazóként emlegetett vérfürdőhöz vezető okokat, az előzményeket dolgozza fel.

Heidi Brandenburg és Mathew Orzel számos nemzetközi díjjal kitüntetett dokumentumfilmje megrázóan mutatja be a kontrasztot: az őserdők lélegzetelállító szépségét, majd azt a poklot, amivé a nemzetközi olajtársaságok feltárásai, kitermelései tették. Az erdő, a táj, a természet, az állatok és az őserdőben élő népcsoportok szenvedését, pusztulását. Interjúk és archív híradók segítségével ismertetik, miként kaptak a beruházók személyre szabott törvényeket Alan García volt perui elnök idején, hogy kezdődtek és folytak a munkák az őslakosokkal való egyeztetések nélkül.

S mindez hogyan vezetett erős politikai mozgalomhoz, tüntetésekhez, tiltakozásokhoz Pizango vezetésével. Az események eszkalálódtak, nem kis részben a jogalkotók, az akkori kormányzat, illetve a hatóságok cinizmusa és erőszakossága miatt. Pizango a „baguazo” után száműzetésbe vonult Nicaraguába, ahonnan azonban 2010-ben önként visszatért, vállalva hogy a repülőtéren őrizetbe vegyék. Pere azóta tart. „Mi még egy hangyát sem gyilkolnánk meg” – beszélt az élet kötelező tiszteletéről a bíróság előtt. Ahogyan a megbékélést szorgalmazta férje temetésén az egyik elhunyt rendőr özvegye is.

A polgárháborús konfliktust kiváltó személyre szabott törvényeket időközben eltörölte a parlament. Hoztak azonban új szabályokat, szintén az olajtársaságok érdekében – tájékoztatta az Átlátszót Pizango, aki továbbra is az amazóniai indián mozgalmak élén áll.

Rádi Antónia

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.