Kitartóan próbálták eltitkolni előlünk, mit mért a bójasor, amire másfél éve bukkantunk a Dunában. A téma az üzemidő-hosszabbítás miatt újra aktuális.

2017-től egészen 2024-ig nem végeztek hasonló, regionális szintű kutatásokat, miután az atomenergia támogatottsága magas volt, az erőmű pedig spórolni akart.

A hatóság szerint Paks továbbműködtetésének környezeti hatásai Európa nagyjából összes országát érinthetik, de Magyarországon belül csak néhány települést.

Erősen kérdéses, hogy érvényes-e még egyáltalán a Paks II környezetvédelmi engedélye.

Minden hivatalos szervet felkerestünk, de senki nem tudta vagy akarta megmondani, pontosan mit láttunk.

Az egyre alacsonyabb vízállás egyre nagyobb problémát jelent a hűtővíz-ellátás szempontjából.

Szerintük „alig 1 fokkal” növeli a Duna hőmérsékletét az atomerőműből kiömlő nagy mennyiségű forró víz.

Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel.

A víz felületén büdös, sárgás hab, a parton pedig elpusztult kagylók százai fogadták az Átlátszó stábját. A Paksi Atomerőmű nem válaszolt a kérdéseinkre.

Magyarország modern történelmének egyik legfontosabb szerződését egy hónappal a Krím-félsziget orosz megszállása előtt, 2014 januárjában írta alá Orbán Viktor hivatalos...

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas...