Átjelentkezők, külföldi szavazók: a Tisza számára biztató az eddigi választói aktivitás

A külképviseleten szavazó és átjelentkező választók száma is rekordot döntött, míg a határon túli levélszavazatok kicsivel lassabban gyűlnek, mint négy éve ilyenkor. Az eddig mérhető választói magatartás a Tiszának kedvez, hiszen mind a lakhelyüktől távol szavazók, mind a külföldön élő szavazók várhatóan nagy többséggel az ellenzéki pártot támogatják. A roma nemzetiségi listás szavazók száma szintén rekordot dönthet idén, ami a gyakorlatban a Fidesznek jelent plusz mandátumot, ám ezt ellensúlyozza, hogy idén várhatóan nem jut be a német nemzetiségi képviselő, vagyis kiesik az eddigi fideszes potyamandátum.

Április 8-án közzétett közvélemény-kutatásában a Medián korábbinál is nagyobb, biztos kétharmados győzelmet előrevetítő Tisza-vezetést mért: a teljes népességben is 18 százalékponttal szavaznának többen a legnagyobb ellenzéki pártra.

A kormánypárthoz nem kötődő közvélemény-kutatók szintén a Tisza magabiztos előnyét mérték. A közvélemény-kutatásokban az elmúlt hónapok trendje egyértelműen az ellenzéki párt erősödése és a Fidesz gyengülése vagy stagnálása volt.

A közvélemény-kutatások persze tévedhetnek, amire volt jó néhány példa az előző választásokon. Azonban a választók aktivitása részben már a választás napja előtt elkezdődik: választópolgárok regisztrálnak levélszavazásra, külképviseleti, lakhelyükön kívüli szavazásra. Az erről szóló statisztika – ami már nem mintavételezéssel végzett, súlyozással szűrt közvélemény-kutatás, hanem hivatalos adat – elérhető a valasztas.hu-n, és a mintázatok egyelőre a Tisza Párt számára biztatók.

Külképviseleti szavazók: 28%-os növekedés

Ha csak a külképviseleten szavazó választópolgárokon (külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok, elsősorban nyugat-európai országokban dolgozó, tanuló magyarok) múlna a választás, akkor már a 2024-es EP-választáson is a Tisza Párt kapta volna a legtöbb szavazatot.

Az ellenzéki párt akkor a külképviseleti szavazatok 50,86%-át kapta meg, míg a Fidesz csak 18,86%-ot.

Idén a Tisza szavazataránya várhatóan még magasabb lesz ebben a körben, hiszen Magyar Péterék számíthatnak az akkor más ellenzéki pártokat (Momentum, MSZP-DK-Párbeszéd) támogatók voksaira is.

Éppen ezért a Tiszát segítheti, hogy az idei országgyűlési választáson rekordszámú külképviseleti szavazat várható: 90 801 választó kérte a felvételét a külképviseleti névjegyzékbe, mintegy 28%-kal többen, mint 4 évvel ezelőtt.

Levélszavazatok: nagyjából annyi, mint 4 éve

A külképviseleteken leadott voksokkal szemben a levélszavazatok többségét rendre a Fidesz söpri be. Ezek nagy részét a határon túli, kettős állampolgárságú szavazók adják le, és az elmúlt választásokon ez százezres nagyságrendben hozott plusz szavazatokat a Fidesznek. 2022-ben például a 268 766 érvényes levélszavazat több mint 93%-át a Fidesz kapta – egyben ez a szavazásnak a legkevésbé ellenőrzött formája, a szavazólapokat a legtöbb szavazót adó Vajdaságban és Erdélyben a Fideszhez köthető szervezetek kezelik, és az urnák szállítását nem ellenőrizhetik független megfigyelők.

A levélszavazatok leadása már elkezdődött, és ahogy négy évvel ezelőtt is, az NVI néhány naponta közzéteszi, hány voks érkezett be. 2022-ben 4 nappal a választások előtt, március 31-én 183 914 levélszavazatról számolt be az NVI. Idén, 4 nappal a választás előtt ez a szám 7000 ezerrel több, 190 907. Kicsivel nőtt tehát a levélszavazatok száma, de a növekedés elmarad a külképviseletben szavazókétól.

Bár levélszavazatból jóval több érkezik, mint külképviseleti szavazatból, fontos tudni, hogy magyarországi lakcím nélkül csak országos listára lehet szavazni, egyéni választókerületi jelöltekre nem. A korábbi választásokon a szomszédos országokból érkező szavazatok valóban adtak 1-2 plusz listás mandátumot a Fidesznek, azonban ennél akár több egyéni mandátum is eldőlhet a külképviseleteken leadott szavazatokon, amelyek megfordíthatnak szoros egyéni versenyeket – ez történt 2022-ben is a Budapest 13-as választókerületben.

Átjelentkezők: megdőlt a 2018-as rekord

2018-ban korábban nem látott számú, több mint 200 ezer választó kérte, hogy az állandó lakhelyére egy másik választókerület szavazóköréből szavazhasson – erről szólt Gyurcsány Ferenc szállóigévé vált elszólása a kígyózó kígyókról, mivel egyes kijelölt szavazókörök előtt az esti órákban is hosszú sorokban várakoztak az átjelentkezett szavazók. 2022-ben kissé visszaesett az átjelentkezők száma, most azonban a 2018-as rekord is megdőlt,

eddig 224 246 ember kérte az átjelentkezést – ez mintegy 30%-os növekedés 2022-höz képest.

Ez annak a tükrében különösen látványos, hogy közben a választópolgárok száma összesen közel 100 000-rel csökkent.

Az átjelentkezők gyarapodásának feltehetően szintén a Tisza örülhet. A Választási Földrajz szerint 2022-ben az átjelentkezős szavazókörökben átlagosan mintegy 15 százalékponttal szerepeltek gyengébben a Fidesz jelöltjei, mint a választókerület egészében. A távolról szavazók jellemzően fiatalabbak és az átlagnál magasabb végzettséggel rendelkeznek: sokan vannak köztük egyetemisták vagy otthonuktól távol dolgozó munkavállalók, és kevesen a Fideszre nagy arányban szavazó idősebbek.

Ahogy a korábbi választásokon, a legtöbb átjelentkező ismét a budapesti kerületekbe szavaz haza, azonban 2022-höz képest nem változott jelentősen a kerületi átjelentkezők száma. A többlet ehelyett főleg vidéki választókerületekben keletkezik, köztük olyanokban, amelyekre éppen a Tisza többségéhez van szükség.

Az EP-választásokból kiindulva a mandátumkalkulációk a Tisza előnyét jelzik vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, mint például Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon, Békéscsabán – ezek olyan kerületek, ahol most a választói névjegyzék 5-6%-át átjelentkezett szavazók adják.

Ezeknél is izgalmasabbak lehetnek a siófoki (Somogy 04), balatonfüredi, bajai (Bács-Kiskun 06), keszthelyi (Zala 02) és gyulai (Békés 03) központú választókerületek: ezek a Választási Monitor számítása alapján

fontos billegő kerületek lehetnek, könnyen múlhat rajtuk a Tisza többsége, vagy akár (a gyulai és keszthelyi kerületek esetében) kétharmados győzelme.

Az említett kerületekben szintén az országos átlagnál magasabb, 5-7% az átjelentkezéssel hazaszavazók aránya.

Nemzetiségi szavazatok: hatalmas mozgósítás a roma listára

Bár kevesebbet nyom a latba, idén szintén rekordot dönthet a nemzetiségi listára szavazók száma: 2022-ben még csak 40 570 szavazó szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben, idén pedig közel duplája, 77 139 szavazó.

A meglepő növekedésnek egyetlen oka van: 2022-ben egyáltalán nem volt roma nemzetiségi lista. Akkor az Országos Roma Önkormányzat a január 31-i határidőig nem tudott megegyezni a jelöltekről, ezért nem állíthatott listát, így a roma képviselet iránt érdeklődők nem is iratkozhattak fel nemzetiségi listás szavazásra.

2022-höz képest tehát 47 ezerrel nőtt a roma nemzetiségi listás névjegyzék, ami önmagában is rendkívül magas szám: az Országos Roma Önkormányzat legutóbb 2018-ban indított országos listát, de csak 5703 szavazatot kaptak, ami messze elmaradt a mandátumszerzéshez elegendő kedvezményes kvótától.

Idén a kedvezményes mandátumküszöb (a választási részvételtől függően) 25 ezer szavazat körül lehet, amit jó eséllyel elér majd az ORÖ.

A roma névjegyzék bővítésére a Fidesszel szövetséges vezetésű roma önkormányzat hatalmas mozgósítást folytatott. Ennek látványos jele a Political Capital statisztikája, ahol látható, hogy az addig stagnáló görbe márciusban hirtelen kilőtt. A növekedés kapcsán a visszaélés gyanúja is felmerült, többen arról számoltak be, hogy tudtuk nélkül kerültek be a roma névjegyzékbe, és az NVI is megerősítette, hogy a XVIII. kerületi választási iroda eljárást indított, mert a gyanú szerint több mint 400 ember adataival éltek vissza, az adataikkal és aláírásukkal hamis névjegyzéki kérelmeket nyújtottak be.

A többi nemzetiségi listás névjegyzékben (német, lengyel, román stb.) idén kevesebben szerepelnek, mint négy éve. 2022-ben csak a német képviselő érte el a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot, az akkor bejutott Ritter Imre rendre a Fidesszel szavazott.

Idén azonban valószínű, hogy nem lesz német nemzetiségi képviselő,

jelenleg ugyanis csökkenő tendencia mellett kevesebb mint 24 ezren szerepelnek a német névjegyzékben. Vagyis, bár a Fidesz a roma listának köszönhetően szerezhet egy potyamandátumot, ezzel csak pótolja az elvesztett német képviselőt.

Cikk: Zubor Zalán, adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Átlátszó montázs