Nem az idei volt minden idők legforróbb nyara, de így is drasztikus a felmelegedés

Az előző két évvel ellentétben 2025 nem szállt versenybe a valaha mért legmelegebb év díjáért. Ugyan volt néhány nap az év elején, amikor megdőltek a napi globális melegrekordok, de 2023-hoz és 2024-hez képest ezeknek a száma jelentősen kevesebb volt. A nyári hónapok viszont enyhébben alakultak, mint korábban, és a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os anomália-határnál alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet növekedése. Hátradőlni viszont nem szabad: hiába volt kevésbé forró eddig ez az év, továbbra is a rangsor elején áll. Drasztikus változtatások nélkül pedig még 2030 előtt átléphetjük a másfél fokos határt.

Enyhébben alakult a világ számára az idei nyár, mint amihez az elmúlt néhány évben szoktunk. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint az idei nyáron nem dőltek sorban melegrekordok: míg 2023-ban a nyári 90 napból 80 napon, és 2024-ben 61 napon melegrekord volt, addig idén mindössze 1 napon mértek csúcshőmérsékletet.

Ez persze nem jelenti azt, hogy hideg volt eddig a 2025-ös év, hiszen az előző évekhez hasonlóan idén is magas volt az egyes napok globális átlaghőmérséklete, és természetesen tartósan magasabb volt, mint a referenciaként használt 1991-2020-as időszak vagy az iparosodás kora (1850-1900-as időszak).

Melegrekord a 2023-as 202 nappal és a 2024-es 197 nappal szemben idén eddig csupán 37 napon dőlt meg. Az viszont már kizárt, hogy a 2025-ös év első helyre kerüljön a legtöbb napon megdőlt napi melegrekord rangsorában, hiszen még úgy is csak 158 napi rekord tudna születni, ha mától minden nap új rekordot mérnének. Erre pedig elég alacsony az esély.

2023 júliusa és 2025 áprilisa között szinte megszakítások nélkül magasabb volt a globális havi átlagos léghőmérséklet anomáliája, mint az iparosodás előtti időszak (1850-1900) átlaghőmérséklete. A 2015-ös Párizsi Megállapodás célja, hogy az 1,5 °C-os többlethőmérsékletet elkerüljük, és tartósan ez alatt maradjon a Föld átlaghőmérsékletének növekedése.

2025 májusában viszont újból 1,5 °C alá kúszott a havi átlaghőmérséklet-többlet, ami tovább csökkent júliusig. Augusztusban pedig enyhe emelkedéssel ugyan, de továbbra is a határ alatt alakult az eltérés értéke.

Bár a globális hőmérsékleti rekordok némileg mérséklődtek, Európa nyugati részére júniusban több hőhullám is lesújtott. A klímával összefüggő rendkívüli időjárási és természeti események (például hőhullámok, árvizek, erdőtüzek) júliusban is folytatódtak, és komoly egészségügyi problémákat, haláleseteket, jelentős anyagi károkat okoztak. 

„Két évvel a valaha mért legforróbb július után most véget ért a globális hőmérsékleti rekordok sorozata – egyelőre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás megállt volna. Júliusban továbbra is tanúi lehettünk a felmelegedő világ következményeinek, például a szélsőséges hőségnek és a pusztító árvizeknek. Ha nem stabilizáljuk gyorsan az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját, akkor nemcsak újabb hőmérsékleti rekordokra számíthatunk, hanem ezeknek a hatásoknak a súlyosbodására is – és erre fel kell készülnünk.” – Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója.

Ugyan a korábbiaknál enyhébb volt a 2025-ös nyár, az évszak (és valószínűleg az egész év) legmelegebb napja, július 15-e még így is a kilencedik legforróbb nap volt az elmúlt évtizedekben 16,68 °C globális átlaghőmérséklettel. Az elmúlt tíz évben mérték a tíz legmelegebb adott évi napot, többnyire júliusban.

Egyre melegebb nappalok, felmelegedő éjszakák

Az elmúlt évek trendjein látszik, hogy Európában jelentősen megnőtt azoknak a (nyári) napoknak a száma, amikor az érzékelt hőmérséklet egyre elviselhetetlenebbé válik. Az érzékelt hőmérséklet (amit a hőmérséklet mellett a páratartalom, a szélsebesség, a napsütés intenzitása és a talajból, ill. környezetünkből kisugárzó hő is befolyásol) az elmúlt években egyre több napon volt erős (32 °C-nál melegebb), nagyon erős (38 °C-nál melegebb) vagy extrém erős (46 °C-nál melegebb).

A nagyon meleg nappalokat pedig olyan éjszakák követik, amikor a hőmérséklet kevésbé tud kellemes tartományba csökkenni, vagyis 20 °C alá. Ezeket trópusi éjszakáknak nevezik. Az éjszakai magasabb hőmérsékletnek nemcsak az alváskomfortra, hanem az emberi egészségre is hatása van, különösen az erre érzékeny csoportok (betegek, idősek, gyerekek, várandósok) és a városokban élők esetében. A magas éjszakai hőmérséklet miatt a szervezet nem tud úgy regenerálódni a nappali hőstresszből, ahogyan normális körülmények között tenné.

A fenti ábra a teljes európai kontinens átlagát veszi figyelembe, de Budapest esetében is megfigyelhető a hőstresszes és a trópusi éjszakák számának növekedése. A magyar fővárosnál viszont már elérhető volt 2025-ös adat (júliusig), és látható, hogy idén kevésbé volt intenzív a napközbeni és éjszakai meleg, mint 2024-ben.

Idén tehát minimális enyhülés volt a hőmérséklet tekintetében. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem kell aktívan tenni a klímaváltozás folyamatainak megállítása érdekében. A becslések továbbra is úgy mérik, hogy a határként kitűzött 1,5 °C-os átlaghőmérséklet-növekedési szintet át fogjuk lépni – ráadásul hamarabb mint gondolnánk, még 2030 előtt.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Fali kút vizében hűsíti arcát egy férfi Valenciában 2025. július 2-án, amikor a helyi meteorológiai előrejelzések szerint a napi csúcshőmérséklet elérheti a 43 fokot Spanyolország egyes részein. (fotó: MTI/EPA/EFE/Manuel Bruque)