Az elmúlt 15 évben közel 10 ezerrel csökkent a használható kórházi ágyak száma

2010 óta fokozatosan tűntek el a fekvőhelyek a magyar egészségügyi intézményekből. Egyszerre szűnt meg több ezer ágy, és az utóbbi években a „tartósan szüneteltetett” ágyak száma is megugrott. Az Európai Unión belül ugyan hazánkban még így is jónak mondható a jelenlegi összes kórházi ágy száma, de az aktív beteggyógyítás ma már csak alig 40 ezer ágyon üzemel. A magyar kórházi ágyak kihasználtsága pedig hiába nőtt az utóbbi években, már a közelében sincs a 2010-es állapotnak.

Az Eurostat legutóbbi, 2023-as adatai szerint Magyarország az élmezőnybe tartozik a 100 ezer főre jutó kórházi ágyak tekintetében. A 100 ezer lakosra jutó 650 ággyal hazánk a rangsor ötödik helyét foglalta el Ausztria (660), Románia (728), Németország (766) és Bulgária (864) után. A részletes adatok azonban erősen árnyalják ezt a pozitív képet.

A KSH ugyanezen hazai adatokat tartalmazó táblázatában 2023-ban enyhe eltéréssel, de nagyságrendileg ugyanaz a lakosságra arányosított ágyak száma (662), Viszont 2024-ben már szám szerint is 2167-tel kevesebb volt a kórházi ápolásra használható fekvőhelyek száma, és lakosságra arányosítva is (643).

A KSH ebben a táblázatban viszont nem közli a képet árnyaló változót, vagyis az aktív és krónikus fekvőbetegek számát és/vagy arányát. Ez az Eurostatnál azonban megtalálható: az aktív ágyak lakosságarányos számát tekintve hazánk már inkább a középmezőnybe tartozik (9. hely), viszont a krónikus (és egyéb típusú) fekvőhelyeknél az első helyen állt 2023-ban.

Ha pedig a nemzeti és nemzetközi statisztikai hivatalok helyett mélyebbre ásunk, és megkeressük a hivatalos kórházi ágyszámstatisztikát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) weboldalán, még pontosabb képet kaphatunk a kórházi fekvőbeteg-ellátás helyzetéről.

Ami az adatokból elsőre látszik, az az, hogy a valóban mindennapi orvoslásra használt (tehát aktív) ágyak száma csupán az összes ágy alig kétharmada, a fennmaradó egyharmad krónikus ápolásra van fenntartva. Vagyis

2024-ben 68 484 ágyból csak 42 248 ágy volt fenntartva az aktív orvoslás számára.

Ennél pedig még beszédesebb a működő ágyak számának változása (ennek az összesített értékét tartja nyilván a KSH és az Eurostat is): 61 303 ágy, ebből 38 811 ágy aktív kezelésre fenntartott.

Összesítve tehát 7181 ágy hiányzik a hazai kórházakból, 

(64.484-ból csak 61.303 működik), ezen belül pedig az aktív orvoslásból 3437 ágy (42.248-ból csak 38.811 működik). Ez 10,4 százalékos (aktívon belül 8,1 százalékos) szüneteltetési arány, ami az elmúlt tizenöt év adatait nézve nem mondható általánosnak.

A tartósan szüneteltetett ágyak száma az utóbbi években nőtt meg jelentősen. 2010-hez képest pedig a működő ágyak száma közel 10 ezerrel lett kevesebb, a valódi ágyszámcsökkentés és a szüneteltetés miatt.

A szünetelésből fakadó ágyszámcsökkenést leginkább a belgyógyászat érezte meg, itt közel 1000 ágy áll parkolópályán, és ez is az utóbbi három évben ugrott ki ilyen szintre. A legfontosabb szakterületeken is több száz ágyat állítottak félre,

a sebészeti osztályok 2024-ben 330-cal, a szülészetek 163-mal kevesebb ágyon voltak kénytelenek működni.

Az összes, adott osztályon lévő ágyszám arányát tekintve pedig a pszichiátriai osztályokon történt a legnagyobb csendes leépítés, itt az ágyak közel egyötödét tartósan kivonták a kezelések alól.

A valójában nagyjából 10 százalékkal alacsonyabb ágyszám mellett pedig csökkenő tendencia olvasható ki az éves ágykihasználtsági arányból is. Míg 2010-ben 76,4 százalékos volt az összesített ágykihasználtság (71,6 százalék az aktív, 84,3 százalék a krónikus osztályokon), addig ez az arány 2024-re (ugyan enyhe növekedéssel az utóbbi években) 64,9 százalékra csökkent (58,7 százalék aktív, 75,5 százalék krónikus kezelések terén). Az ágyszámcsökkenésből ez logikusan következik: kevesebb ágyon kevesebb beteg kezelhető.

Az ágykihasználtság alacsonynak tűnő aránya viszont nem jelent rosszat: ha az arány túl magas lenne (90 százalék körüli), akkor az a kórházak túltelítettségére utalna, a túl alacsony arány pedig a szükségtelen fenntartásra. És ugyan lenne hely a betegek fogadására (hiszen igény az van, ahogyan azt az akár évekig nyúló várólisták is jelzik), a kezelésnél a szűkebb keresztmetszet nem a helyek száma, hanem a szakképzett, megbecsült, megfelelően bérezett orvosok megléte.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára beszédet mond az Ajkai Magyar Imre Kórház megújult infektológiai épületének átadásán 2023. június 30-án. (fotó: MTI/Katona Tibor)