Így megy a pénzünk Ukrajnába: Magyarország rengeteg áramot importál a háború sújtotta országból

Az oroszok az elmúlt években folyamatosan támadták az ukrán energetikai infrastruktúrát, északi szomszédunk áramszünetektől szenvedett. Az áramtermelés 2025 nyarára olyannyira helyreállt, hogy exportál is. Egyik kiemelt partnere pedig Magyarország lett. Így a magyarok pénze tényleg Ukrajnába mehet – hiszen a piaci logika ezt diktálja.

„Hol a magyarok pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában” – 2023, „Mi nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen!” – 2025 március, idézetek Orbán Viktor miniszterelnöktől. Pedig mehet a magyarok pénze Ukrajnába, ha nem is úgy, ahogy arra Orbán Viktor gondol. A kormánypropagandával ellentétben a piacot érdekli, ha valami olcsó Ukrajnában, más magyarázat nincs arra, ha onnan vásárolunk. Ennyi rébuszozás után nézzük, miről is van szó.

Oroszország 2022-ben támadta meg Ukrajnát, a háború nem csak a hagyományos értelemben vett csatamezőkön zajlik, hanem az infrastruktúra is célpont. Az oroszok rendszeresen támadják az ukrán energiahálózatot, ezzel áramszüneteket okoznak az országnak.

„Oroszország újabb nagy rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna ellen január 15-én, aminek következtében több régióban is sürgősségi áramkimaradásokat vezettek be. Az Ukrajnai Energetikai Minisztérium és az Ukrenergo közleményei szerint a támadás miatt megelőző intézkedéseket kellett alkalmazni az áramszolgáltatásban” – írta januárban a Magyar Nemzet.

Oroszország brutális háborújának egyik célja az volt, hogy az ukránokat sötétségbe taszítsa, és így kétségbeesést keltsen bennük. A Dixi Group elemzői szerint az oroszok 2024-ben Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen indított támadásai miatt az ukránok 1951 óráig – azaz 81 nap és 7 óráig – áram nélkül maradtak. Forrás: https://twitter.com/ukraine_world/status/1874853157169500289

Háborúban álló szomszédunk 2022-ben elszakadt szovjet „múltjától”, azaz Oroszország és Fehéroroszország villamosenergia-hálózatától. Ukrajna villamosenergia-rendszere teljes mértékben szinkronizálódott a kontinentális Európa ENTSO-E villamosenergia-hálózatával. A vonatkozó döntést az ENTSO-E rendszerüzemeltetői szövetség hozta meg 2022. március 11-én – olvasható az ukrán Energiaügyi Minisztérium honlapján.

Így közvetlenül csatlakozik Szlovákia, Románia, Magyarország, Lengyelország elektromos hálózatához.

Az orosz támadások ellenére úgy tűnik, 2025 nyarára helyreállt az ukrán energiatermelés, olyannyira, hogy immár exportra is jut az ukrán áramból.

Ukrán áramot vegyenek!

Ukrajna villamosenergia-exportja 2,5-szeresére nőtt, és visszatért az orosz támadás előtti szintre – címmel jelent meg írás a kyivindependent.com oldalon júliusban. A cikk szerint „Ukrajna 2025 júniusában 150 százalékkal növelte villamosenergia-exportját az előző hónaphoz képest, elérve a 237 000 megawattórát (MWh)”. Ez az exportmennyiség visszatért a 2022 őszén mért szintre, mielőtt „Oroszország szisztematikus támadásokat indított Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, ami országszerte hatalmas áramkimaradásokat okozott. Ez azt jelenti, hogy

Ukrajna 2023 októbere óta először exportál több villamos energiát, mint amennyit importál”

– írják. Azt is megemlítik, hogy hová megy az áram: „Magyarország importálta az ukrán export nagy részét, a szállítások egy hónap alatt 34 000-ről 122 000 MWh-ra ugrottak.”

A magyar import már csak azért is meglepő, mert az ukrán áram nem olcsó. A gmk.center júniusi adatai azt mutatják, hogy Olaszország után Ukrajnában a legdrágább az áram, de a sorban nincs lemaradva Magyarország sem. Az áram ára ez esetben nem a hatósági, lakossági árat jelenti, hanem a piaci szereplőknek elérhető úgynevezett DAM árat, vagyis másnapi piaci árat.

Ahogy a portál írja, „a múlt hónapban a napi előrejelzésű villamos energia átlagos havi nagykereskedelmi ára Lengyelországban 81,5 EUR/MWh, Szlovákiában 78,98 EUR/MWh, Magyarországon pedig 84,13 EUR/MWh volt. A hónap első felében a legtöbb európai országban az átlagos heti villamosenergia-árak meghaladták az 50 €/MWh-t, június harmadik hetében pedig a 70 €/MWh-t. Ugyanakkor a brit, az ibériai és az olasz piacon június második felében az árak napi szinten meghaladták a 100 €/MWh-t.”

Nyárra indult be a magyar import, a MAVIR furcsa választ adott

Az ukrán energiahivatal oldala szerint az első negyedévben alig érkezett Ukrajnából áram Magyarországra, az import ezután pörgött fel. A hazai áramirányító MAVIR-tól azt kérdeztük, hogy villamosenergia-import miként változott az elmúlt egy évben, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint az Ukrajna felől érkező villamosenergia-import 2025 márciusa óta nő, az export viszont csökken.

A MAVIR azt válaszolta, „Az ukrajnai villamosenergia export-import forgalommal kapcsolatos kérdésére válaszul, a határmetszéki fizikai áramlások alapján a megkeresésben említettektől eltérő trendek láthatók. 2022-ben, 2023-ban és az idei első negyedévben a magyar-ukrán forgalom egyenlege importos volt. A tavalyi éves és a 2025 második negyedéves szaldóban viszont exportos, vagyis kiviteli többlet mutatható ki. (A január-márciusi időszak 2024-ben is importos volt.)”

Egy linket is javasoltak, ahol adatok is elérhetőek az úgynevezett „Határmetszéki áramlások”-ról. Az oldalon az exportot és az importot egy grafikonon ábrázolják, ennek az adatsora letölthető. Plusz 2500 és mínusz 2500 MW között skálázták a grafikont, a megértéséhez a Roszatom magyar hangjának blogját hívjuk segítségül.

Hárfás Zsolt 2025 januárjában arról írt, hogy „Az import részarány tekintetében viszont az abszolút csúcs 2024. augusztus 31-én 17 óra körül született, hiszen ekkor a hazai fogyasztás maradéktalan kielégítéséhez szükséges villamos energia közel 61 százaléka külföldről (import: 3557 MW, rendszerterhelés 5861 MW) érkezett!”

A MAVIR által küldött grafikonon így néz ki az a nap.

Import rekord 2024-ben a MAVIR grafikonján. Míg tavaly Ukrajna felé ment az áram, 2025-re megváltozott az irány.

Azt is írja, hogy „az export csúcs május 1-jén 11 óra 15 perc körül pedig 2606 MW-ra adódott.” Vagyis ez alapján a grafikonon a negatív szám az export, a pozitív az import. Így vizsgálva 2024-ben az órás adatok összege július 18-ig – 18 039 MW-volt, 2025-ben pedig 14 395 MW.

Vagyis míg 2024-ben Magyarország exportálta az áramot, addig 2025 nyarára jelentős ukrán áram- importőr lett.

Az uniós áramszállítási platform – az entsoe – adatai szerint 2024 júliusig 527 211 MW volt a hazai import, míg az export 960 136 MW. 2025-ben 739 831 MW-ra nőtt az import, ez export pedig 393 572 MW-ra csökkent.

Háború sújtotta ország tud hazánknál olcsóbb áramot termelni

Az Ukrenergo az állami tulajdonú villamosenergia-átviteli rendszer üzemeltetője Ukrajnában, nekik is küldtünk kérdéseket. Az Átlátszónak azt írták:

„Az Ukrajnából és Moldovából az EU-országokba irányuló maximális villamosenergia-exportkapacitás 650 MW-ról 900 MW-ra történő növelése a Kelet-európai kapacitáskalkulációs régió (EE CCR) villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltetői közötti együttműködés eredménye. Ez a növekedés megerősíti Ukrajna, valamint Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia villamosenergia-rendszereinek megbízhatóságát. Hozzájárul ezeknek az országoknak az energiaellátó rendszereinek stabil működéséhez, mivel javítja az energiaellátó rendszer üzemeltetői hálózat egyensúlyának fenntartására irányuló képességét. E megoldás előnyei között kiemelkedik az a lehetőség, hogy az áramfelesleg időszakában nem kell korlátozni a hazai termelést, hanem áramot lehet exportálni a szomszédos országokba. Ez különösen nyáron, a napenergia-erőművek hatékony működésének időszakában célszerű. Hangsúlyozzuk, hogy az új korlátozás augusztus 1-jéig érvényes, míg a jövőben az Ukrajna-Moldova térség maximális exportkapacitásának korlátozását havonta felülvizsgálják.”

Arra, hogy a magasnak tűnő ukrán energiaárak ellenére miért importálhat egyre többet Magyarország, azt írták, „Az áram ára nem állandó érték, naponta, sőt óránként is változik számos különböző tényező (a hét napja, ünnepnap/hétköznap, időjárási körülmények, a termelő létesítmények stabilitása stb.) miatt. Ezért az áram exportjának/importjának gazdasági megvalósíthatósága az egyes időszakokban eltérő lehet. Nézzük meg például az áram árát az ukrán és a magyar nap előtti piacon (DAM) július elején.

Mint látható, egyes időszakokban az áram ára Ukrajnában jelentősen alacsonyabb volt, mint Magyarországon, ami exportálását célszerűvé teszi.

Hangsúlyozzuk továbbá, hogy Ukrajna csak akkor exportál áramot, ha az ukrán villamosenergia-rendszerben többlet van, amely még mindig a hatalmas orosz rakétatámadások és dróncsapások után lábadozik.”

🇷🇺🇺🇦 Missile strike on Ukraine, De-Energization continues:

Emergency power outages have been introduced throughout Ukraine

In Odessa, in additionally to the electricity, water supply and heating have been cut off.

Emergency power outages were also introduced in the Poltava… pic.twitter.com/XlLVeZvbJV

— Lord Bebo (@MyLordBebo) November 17, 2024

Vagyis az immár harmadik éve az orosz agresszióval szemben védekező Ukrajna olcsóbban állít elő és ad el áramot, mint Magyarország. A piac sajátossága így az, hogy a magyar forintok Ukrajnába „mehetnek”, hiszen az állami MVM is vásárolhat olcsó ukrán áramot, amit aztán továbbadhat a hazai fogyasztóknak.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián, címlapkép: Pápai Gergely, Mosolygós bohócokat formázó távvezetéki oszlopokkal színesítette az M5-ös autópályát a MAVIR még 2011-ben.