Az Európai Ügyészség 30 ügyben nyújtott be együttműködési kérelmet hazánknak tavaly

Az Európai Ügyészség (EPPO) 2025. március 3-án közzétette a 2024-es évre vonatkozó jelentését. A jelentés szerint tavaly az immáron 24 együttműködő uniós tagállamon belül 1504 új nyomozást indítottak, a folyamatban lévő nyomozások száma pedig 2666 volt. 2023-hoz hasonlóan 2024-ben is Olaszország került a lista élére, 458 új és 764 aktív nyomozással. Tavaly további két taggal bővült az Ügyészséggel együttműködő államok köre, és az sem kizárt, hogy jövőre már csak Magyarország nem lesz az EPPO tagja. Pedig hazánk 2024-ben is érintett volt számos, az Ügyészség által indított nyomozásban. 

Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office – EPPO) 2021. június 1-e óta vizsgálja az uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokat és az egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, például a határokon átívelő áfacsalásokat.

A 27 uniós tagállam közül csak 3 (Dánia, Írország, és Magyarország) nem csatlakozott még az EPPO-hoz, de ezekkel az országokkal is van együttműködési megállapodása az Ügyészségnek. Ezen felül számos nem EU-s országgal is partnerségben áll, hogy az adott országon belüli, uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálni tudja.

Tovább nőtt a nyomozások és a bejelentések száma

Míg 2023-ban 4187 ügyet jelentettek be az EPPO-nak, 1371 új nyomozás indult és 1927 nyomozás volt folyamatban, addig 2024-ben mindhárom kategóriában felülmúlta előző évi teljesítményét az Ügyészség: éves jelentésük szerint tavaly 6547 bejelentés érkezett hozzájuk, 1504 új ügyet indítottak és 2666 folyamatban lévő nyomozáson dolgoztak.

Az ügyekben az uniós költségvetésben okozott kár összesen 24,8 milliárd euróra tehető. Az esetek 18,3 százaléka (488) volt áfacsaláshoz köthető, és az ezen ügyekből fakadó károkozás (13,15 milliárd euró) adta a teljes becsült kár összegének 53 százalékát.

A bejelentések jelentős része magánszemélyektől vagy szervezetektől érkezett (4623), de a tagállamok hatóságai is tettek 1760 bejelentést az Ügyészségnek. Uniós szervezetek 113, maga a hivatal pedig 51 esetben tett bejelentést.

A legnagyobb kárt 2024-ben Olaszország okozta: az újonnan indított 458 ügyből 3,48 milliárd eurónyi kár ott keletkezett, míg a futó olasz nyomozások kárértéke 7,05 milliárd euró volt – ebből 4,65 milliárd euró áfacsaláshoz volt köthető.

Lassan hazánk lehet az egyetlen kimaradó

A 2023-as jelentésben még öt olyan uniós tagállam volt, akik nem voltak az Európai Ügyészség tagjai: Lengyelország, Svédország, Írország, Dánia és Magyarország.

A lengyel kormányváltást követően azonban Lengyelország 2024 márciusában 23. tagállamként csatlakozott az Ügyészséghez, Svédország pedig 2024 júniusban nyújtott be csatlakozási kérelmet, amit július 16-án el is fogadtak. Írországgal előrehaladott tárgyalásokat folytat a csatlakozásról az EPPO, Dánia pedig kivételt (opt-outot) kapott a tagság alól. Így nagy esély van arra, hogy 2026-ra Magyarország legyen az egyetlen ország, ami nem akar részt venni az Európai Ügyészségben.

A magyar kormány kezdettől fogva elutasította a csatlakozást, szerintük ugyanis az korlátozná a nemzeti szuverenitást a büntetőjog terén. Mindeközben

a magyar lakosság 68 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez,

és a Fidesz-szavazók többsége is ezt a nézetet osztja. A csatlakozásra az Európai Parlament a 2025. május 6-i ülésén is felkérte Magyarországot.

Több magyar vonatkozású ügy is volt

Az EPPO 2024-ben néhány olyan ügyben is fellépett, amelyekben valamilyen szintű magyar érdekeltség is volt. Az egyik ilyen volt a több évig futó Goliath névre keresztelt művelet: ez egy olyan nemzetközi áfacsaló hálózatot követett, amely főleg szórakoztató-elektronikai cikkekkel kereskedve valósított meg körhintacsalást az EU több tagállamában.

A módszer lényege, hogy a termékeket papíron egymásnak eladják a láncolat különböző tagállamokban tartózkodó szereplői. Az egyik cég „eltűnő kereskedőként” nem fizeti be az áfát, egy másik pedig – mintha belföldi forgalmazó lenne – adó-visszaigénylést nyújt be a nemzeti adóhatóságokhoz. A hálózat az EPPO becslése szerint legalább 93 millió eurós áfa-visszatérítéshez jutott jogosulatlanul, kárt okozva az uniós és nemzeti költségvetéseknek.

A bűnszövetkezet Németországból indult ki, de volt érdekeltségük  Franciaországban, Dániában, Svédországban, Litvániában, Hollandiában, Svájcban és Magyarországon is. 2024 augusztusában az EPPO vádat emelt három fő gyanúsított ellen, akiknek egyike magyar állampolgár volt. Az ő esetében a bíróság 75 000 euró pénzbírság megfizetésének fejében megszüntette az eljárást.

Hasonló körhintacsalás miatt nyomozott az EPPO a Supernova művelet fedőnév alatt is, ahol – a Goliath-hoz hasonlóan – elektronikai eszközökkel történő kereskedésből fakadó áfacsalást derítettek fel. Az Ügyészség 2025. június 3-án összehangolt műveletet hajtott végre Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Litvániában és Hollandiában. A magyarországi akcióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Nyomozó Főosztálya és regionális igazgatóságai, továbbá magyar rendőrjárőrök is részt vettek, a Fővárosi Főügyészség koordinációja mellett. Ebből is látszik, hogy a nem csatlakozott tagállamokban is lehetséges az érdemi nyomozás a helyi hatóságokkal együttműködve.

A leginkább magyar vonatkozású nyomozás viszont a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében zajlik. Az eljárást az EPPO 2024 júliusában indította csalás gyanújával, a Transparency International Magyarország bejelentését követően.

Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze szerint a lombkorona-sétány ügyében azért van az EPPO-nak hatásköre, mert a kár az EU költségvetését érte, amelynek kifizetőhelye Brüsszel. A bűncselekmény elkövetésének helye tehát nem Magyarország, hanem Belgium, így EPPO-hoz delegált ügyészek már jogosultak eljárni az ügyben.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség szerint viszont csak a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak van hatásköre az ügyben intézkedni, és az eljárás elkezdése már az ő részükről is megtörtént. Így a lombkoronasétány ügyében párhuzamosan nyomoz jelenleg az Európai Ügyészség és a NAV is.

Szabó Krisztián

Címlapkép: EPPO/Facebook