150 milliárdot esett a Tesla piaci értéke, miután Elon Musk és Donald Trump nyilvánosan összeveszett

2025. június 5-én a Tesla árfolyama 14 százalékot esett vissza, a vállalat piaci értéke pedig egyetlen nap alatt 150 milliárd dollárral csökkent. A visszaesést a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk és Donald Trump amerikai elnök közötti hirtelen összezördülés okozta – bár az elektromos járműveket gyártó cég árfolyama év eleje óta gyengélkedik. 

A Donald Trump és Elon Musk közötti konfliktus május végén kezdődött, amikor Musk élesen bírálni kezdte a republikánusok „One Big Beautiful Bill” néven ismert költségvetési javaslatát. A törvénytervezet a világ leggazdagabb embere szerint 2,5 billió dollárral növelné az amerikai államadósságot, és aláaknázná mindazokat a munkálatokat, amelyeket ő és a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (DOGE) csinált.

Musk a kritizálást követő napon visszavonult a kormányzati pozíciójából, mondván, a cégeinek vezetésére szeretne fókuszálni. Majd pár nappal később, június 3-án újból beleszállt Trumpba a költségvetési javaslat miatt, amit „gusztustalan förtelemnek” nevezett. „Szégyelljék magukat azok, akik megszavazták: tudják, hogy rosszul tették.” – írta.

Trump válasza nem maradt el. A Truth Social nevű saját közösségimédia oldalán közzétett bejegyzésében az amerikai elnök június 5-én leírta, hogy ő maga kérte Muskot távozásra, mert a milliárdos szerinte „elhasználódott”, sőt, „megőrült”. Az elnök azt állította, Musk azért fordult ellene, mert az új törvény megvonná az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatást (a javaslat valóban kivezetné a 7500 dolláros EV-vevőtámogatást 2025 végéig).

Donald Trump azt is írta a közösségi oldalán, hogy „a milliárdok megtakarításának legegyszerűbb módja” az lenne, ha azonnali hatállyal felmondanák Musk cégeinek kormányzati szerződéseit. Ez Musk számára komoly érvágás lenne, hiszen egyedül az űrvállalatának, a SpaceX-nek mintegy 22 milliárd dollár értékben vannak megrendelései kormányzati intézményektől, például a NASA-tól. 

Musk az X-en vágott vissza, személyeskedésig menően élezve a vitát. Először is megjegyezte, hogy szerinte az amerikai elnök „hálátlan”, mert nélküle „Trump elvesztette volna a választást, és a demokraták irányítanák a képviselőházat”. Egy következő posztban Musk bármilyen bizonyíték nélkül megvádolta Trumpot azzal, hogy az ő neve is szerepel a Jeffrey Epstein-ügy dokumentumaiban, és ez az oka, hogy azokat nem hozták nyilvánosságra (Jeffrey Epstein egy amerikai üzletember volt, akiről kiderült, hogy szexuálisan kizsákmányolt kiskorú lányokat. 2019-ben a börtönben öngyilkos lett).

Amikor egy felhasználó azt kommentelte, hogy „Trumpot el kellene távolítani a hivatalából, és J.D. Vance-t (az alelnököt) kellene a helyére ültetni”, Musk csak annyit írt: „Igen”. Musk ezzel lényegében arra utalt, hogy Trumpot el kellene mozdítani az elnöki pozícióból, impeachelni kéne.

Donald Trump és Elon Musk egymást támadó bejegyzései a saját közösségi média oldalaikon. Forrás: The New York Times

A vita során Trump tovább élezte a konfliktust: megerősítette a korábbi pletykákat Musk ketaminhasználatáról, és azt állította, hogy a Tesla-vezér olyan ígéreteket tesz, amiket képtelen betartani. „Nem lehet benne megbízni!” – írta a Truth Socialon az amerikai elnök (aki maga sem a megbízhatóság mintaképe, hiszen gyakran naponta mást mond ugyanarról a dologról, pl. a vámokról is). Kettejük vitáját Trump személyes szintre is emelte/süllyesztette: miközben Musk marsi ambícióin élcelődött, azt javasolta, hogy „inkább menjen vissza Afrikába” – utalva arra, hogy Musk 1989-ben hagyta el Dél-Afrikát, és csak évekkel később telepedett le az Egyesült Államokban.

Trump tanácsadója, a szélsőjobboldali Stephen Bannon – aki évek óta nyíltan bírálja Muskot – odáig ment, hogy az elnöknek azt javasolta: vizsgálják felül Musk bevándorlási hátterét. „Szerintem illegálisan van itt. Ki kellene toloncolni” – mondta a New York Timesnak adott interjújában. A konfliktus viszont azóta már csillapodni látszik: a Fehér Ház a feszültségek enyhítésén dolgozik, és péntekre telefonbeszélgetést szerveztek a felek között.

A tőzsde azonnal reagált

A Tesla-részvények ára már a vita előtt is nagyon ingadozó volt Musk politikai szerepvállalása miatt. Amikor Musk 2024 közepén beállt Trump mögé a választási kampányban, a piac egy ideig lelkesen reagált: a Tesla árfolyama a választás utáni hetekben kimagaslóan teljesített, és 2024 decemberében történelmi csúcsot, 480 dollár körüli értéket ért el.

Ezt követően azonban fokozatos visszaesés vette kezdetét. Ahogy Musk egyre inkább azonosulni kezdett Trump politikájával, sok potenciális vásárló és befektető elfordult az autógyártótól. 2025 első negyedévében felerősödött a Tesla elleni bojkotthangulat – a cég részvényeinek ára 54 százalékot zuhant április elejéig.

A cég eladásai is visszaestek. Európában és Kínában, sőt az Egyesült Államokon belül például Kaliforniában is csökkenni kezdett a kereslet a Tesla elektromos autói iránt. Európában majdnem 50 százalékkal kevesebb Tesla fogyott, mint egy évvel korábban. A Tesla európai piaci visszaesése különösen kirívó, mivel kontinensünkön az elektromos autók eladása több mint harmadával nőtt az év elején.

A cég által produkált rendhagyó trendnek az oka egyrészt az, hogy a kínai konkurencia (főként a BYD) térnyerése csökkentette a Tesla iránti érdeklődést. Másrészt pedig Musk politikai szerepvállalása miatt nemzetközi szintű mozgalom indult a Tesla ellehetetlenítésére – vagyis az emberek tudatosan kerülték a márkát.

Ahogy egy Tesla-befektető fogalmazott: „Musk politikai szerepvállalása árt a részvénynek. Először Trump mellé állt, amivel sok demokrata érzelmű vásárlót dühített fel. Most pedig a Trump-kormányzattal került szembe”. Elon Musk először csak kilátásba helyezte, hogy kilép az állami tanácsadói szerepköréből, majd május 28-án hivatalosan is bejelentette távozását.

A nyilvános vita pedig gyorsan megrengette a befektetői bizalmat. Június 5-én a Tesla részvényeinek értéke 14 százalékot zuhant, a cég piaci értéke pedig 150 milliárd dollárral csökkent, és így 917 milliárd dolláron áll.

Elon Musk vagyona is megérezte a visszaesést: egy nap alatt közel 9 milliárd dollárral lett kevesebb. A befektetők attól tartanak, hogy a nyilvános ellenségeskedés miatt Trump valóban megtorló intézkedéseket hozhat Musk cégei ellen (pl. állami megrendelések leállítása, támogatások megvonása), vagy épp a szabályozói környezetet fordíthatja a Tesla ellen.

Trump fenyegetése, miszerint kiveszi a költségvetésből az elektromos autók vásárlási támogatását, szintén riadalmat keltett. Szakértők rámutattak, hogy a 7500 dolláros EV-támogatás megszűnése akár évi 1,2 milliárd dollár profittól is megfoszthatja a Teslát, plusz további 2 milliárdos kiesést jelenthet a szabályozási kreditek piacán.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Elon Musk és Donald Trump a Fehér Ház kertjében felsorakozott Tesla járművek előtt 2025. március 11-én, amikor még jóban voltak. (fotó: MTI/EPA/SIPA pool/Samuel Corum)