Tavaly 56 újságírót gyilkoltak meg, harmadukkal az izraeli hadsereg végzett

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet minden év decemberében közzéteszi a jelentését a médiamunkásokat ért állami vagy más fegyveres erők által elkövetett atrocitásokról. A tavalyi jelentés egy súlyos látlelete az egyre mélyülő globális konfliktusoknak, háborúknak és főleg a gázai humanitárius katasztrófának. Tavaly összesen 553 újságíró ült börtönben vagy házi őrizetben, 55 újságíró volt túsz többnyire iszlamista szervezeteknél, 56-ot meggyilkoltak, közel 100 fő hollétéről pedig semmit sem lehet tudni. 

„Az újságírók nem meghalnak, hanem megölik őket; nem börtönben vannak, hanem rezsimek bezárják őket; nem eltűnnek, hanem elrabolják őket. Ezek a bűnök — amelyeket kormányok vagy egyéb fegyveresek csoportok gyakran bármiféle következmény nélkül hajtanak végre — sértik a nemzetközi jogot, és túl sokszor maradnak büntetlenül. Muszáj tennünk valamit és emlékeztetni magunkat arra, hogy ezek az újságírók azért halnak meg, hogy minket, állampolgárokat tájékoztathassanak […] Nem nyerhet a fatalizmus. Ha megvédjük azokat, akik tájékoztatnak minket, azzal az igazságot védjük meg” — írja a 2024-es jelentés elején Thibaut Bruttin, a RSF vezetője. 

56 újságírót gyilkoltak meg 2024-ben

Öt éve nem öltek meg annyi újságírót háborús területeken, mint 2024-ben. A tavaly meggyilkolt 56 újságírónak, akiket kifejezetten újságírói tevékenységük miatt öltek meg, 57,4 százaléka olyan konfliktus-zónákban vesztette életét, mint Irak, Szudán, Mianmar, Ukrajna vagy Gáza — derül ki a RSF jelentéséből.

Az anyag csupán 2024. december 1-ig követi nyomon az újságírókat ért atrocitásokat, míg a RSF oldalán található barométer naponta frissül — cikkünkben elsősorban az utóbbi adataira támaszkodtunk, így minimális különbségek akadhatnak a jelentés és a cikk számai között – így amíg a jelentésben 54 meggyilkolt újságíró szerepel, a barométer a teljes 2024-es évre 56 főt tart számon.

Izrael a 2023. október 7-i terrortámadás ürügyén Gázát mára szinte teljesen elpusztította. A menekülttáborok, kórházak és iskolák bombázása mellett az újságírók életét sem kímélték:

a 2024-ben megölt újságírók közel egyharmada az izraeli hadsereg bombáinak, fegyvereinek és tankjainak esett áldozatul.

Ezzel Palesztina vált a legveszélyesebb régióvá a médiamunkások számára. Tavaly minden ország közül itt ölték meg a legtöbb újságírót szakmai tevékenysége miatt: az év végéig 16-ot. Libanonnal együtt pedig — amit Izrael szintén megtámadott — 18 főt.

Az atrocitások miatt a Riporterek Határok Nélkül szeptemberben immár negyedik alkalommal fordult a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, ugyanis véleményük szerint az Izrael által elkövetett „példátlan mészárlás” a háborús bűnök kategóriába esik. 2023. október 7. óta Gázában és Libanonban összesen — tehát nem kizárólag a szakmai tevékenységükkel összefüggésbe hozhatóan — 155 újságíró vesztette életét.

A RSF állítása szerint megalapozott lehet a gyanú, hogy közülük 45 újságírót szándékosan vettek célba munkavégzés során, legtöbbjük ugyanis viselte a sajtómunkások felismerésére szolgáló Press (sajtó) feliratú mellényt. 

A Vöröskereszt munkatársai viszik az izraeli légicsapásban életüket vesztett újságírók holttesteit Bejrútban 2024. október 25-én. Izraeli légicsapás ért október 25-ére virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek. (fotó: MTI/EPA)

A Közel-Kelet után a távolabbi ázsiai régió a második legveszélyesebb a helyi viszonyokról tájékoztatni kívánók számára. Pakisztánban tavaly 7 újságírót öltek meg a kormányhoz, illetve különböző szeparatista csoportokhoz köthető fegyveres erők, Bangladeshben pedig a júliusi kormányválságot követő tüntetéseket (végül sikertelenül) brutálisan leverni próbáló rendőrség végzett 5 sajtómunkással.

A lassú léptekkel demokratizálódó Mianmart 2021-ben megdöntötte egy katonai puccs, azóta egy mindenféle politikai szabadságot elnyomó, véres diktatúra uralkodik: tavaly 3 újságírót gyilkoltak meg. Hasonlóan magas számú újságíró halt meg Mexikóban (5) és a polgárháború sújtotta Szudánban (4). 

Egyre több újságírót börtönöznek be

A RSF jelentése szerint a bebörtönzött újságírók száma több mint 7 százalékkal emelkedett tavaly, amiben a legjelentősebb szerepet Oroszország és Izrael játszotta: előbbi 8, utóbbi 17 új sajtómunkást zárt rácsok mögé 2024. december 1-ig.

A jelentés végén szereplő definíciók szerint ebbe a kategóriába (angolul: detained) nem csupán a börtön esik bele, hanem más egyéb szabadságvesztési forma is, pl.: házi őrizet. A világon jelenleg bebörtönzött újságírók fele öt ország között oszlik meg: Kína + Hong Kong (124), Mianmar (61), Izrael (41) és Belarusz (38), Oroszország (37).

Több újságírót szabadon engedtek 2024-ben. Leghíresebb közülük Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, aki 14 éven át küzdött azért, hogy az Egyesült Államok ne ítélje életfogytig tartó börtönbüntetésre, amiért illegálisan hozott nyilvánosságra titkos katonai dokumentumokat az amerikai hadsereg által elkövetett atrocitásokról, többek között civilek szándékos meggyilkolásáról.

Még mindig az Iszlám Állam túszai

2024-ben 55 újságíró volt túszul ejtve nem állami fegyveres erők által. 70 százalékukat Szíria területén rabolták el, és többségüket, 25 főt még az Iszlám Állam (ISIS). Számos újságíróról közel tíz éve semmi hír sincsen, pedig az ISIS-t hivatalosan 2019-ben legyőzték, és már csak apró zárványokban létezik.

11 túszul ejtett újságíró még különböző szíriai lázadó frakcióknál van, illetve hatot az Assad-rezsimet megdöntő, korábban iszlám extrémista Hayat Tahrir al-Cham (HTS) fogott el még évekkel ezelőtt. Új túszokat csak Jemenben a huszi lázadók ejtettek: két médiamunkást.

Közel 100 újságíró hollétéről semmit sem lehet tudni

2024-ben 96 újságíró hollétéről semmit sem lehet tudni. A RSF vizsgálatai alapján az eltűnéseknek legalább 45 százaléka emberrablás. Mexikóban rabolják el a világon a legtöbb újságírót, még úgy is, hogy az állam hivatalosan védelmezi őket. Mégis az összes eset több mint 30 százaléka ide köthető.

A világon összesen 28 újságíró tűnt el az elmúlt tíz évben: az első helyen Mexikó áll (5 eltűnt), második helyen Mali és Szíria (3), utána pedig Palesztina, Kongó és Irak (2) következik. Olvasd el korábbi cikkünket is a témában:

Kiss Soma – Szabó Krisztián

Segíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!

Címlapkép: Újságírók fedezékben a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenín városában lévő menekülttáborban végrehajtott palesztin fegyveresek elleni rajtaütés során 2024. december 23-án.  (fotó: MTI/AP/Madzsdi Mohamed)