A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát

Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.

A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető.

A Credit Suisse által végzett tanulmány szerint a világ népességének mindössze 1,2 százaléka birtokolja a globális vagyon közel felét. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a felső egy százalék a globális vagyonból több mint 200 billió dollárt birtokolt. Ugyanakkor közel 3 milliárd ember – a kereső felnőtt népesség 53,1 százaléka – mindössze 1,1 százalék birtokában volt ugyanebben az évben, tehát egy rendkívül kis részt képviselt a világ vagyonállományában.

Törökország után a második helyen Európában

Az európai országokban a felső egy százalék átlagosan a teljes vagyon 26 százalékát birtokolta 2021-ben – derül ki a World Inequality Database (WID) adataiból. Az egyes országok között regionálisan jelentős különbségek észlelhetők, de közülük is kimagaslik a magyarországi vagyoni koncentráció.

Törökországban birtokolta az ország vagyonának legnagyobb arányát a felső egy százalék, szám szerint a teljes vagyon 37,1 százalékát. A törököket mi követtük:

hazánkban a lakosság 1 százaléka birtokolja az összes vagyon 33,5 százalékát,

de nem sokkal maradt le Észtország (32,7 százalék) és Lengyelország (30,2 százalék) sem. A legalacsonyabb koncentrációt Belgiumban tapasztalták, ahol a leggazdagabbak a teljes lakossági vagyonnak csupán 15 százalékát birtokolták.

 

Erős ellentétek éleződtek ki a közép- és kelet-európai országok, valamint a skandináv országok között. Míg a térségben Észtország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária kiemelkedő vagyoni koncentrációt mutatott, addig a skandináv országokban, például Svédországban (27,7 százalék), Norvégiában (22,7 százalék) és Finnországban (18,6 százalék) a koncentráció mértéke viszonylag alacsonyabb volt, mint sok más európai országban. Ezek az országok a szociális jóléti rendszereikről és a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikáikról ismertek.

Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban jelentősebben 2017-ben szakadtak el a leggazdagabbak, azonban már 2014-ben elindult a vagyonkoncentráció erős növekedése.

 

Magyarországot összehasonlítva a szomszédos országokkal, például Csehországgal, Horvátországgal, Litvániával, Romániával az látszik, hogy hazánkban tartósan magasabb a felső egy százalék vagyoni részesedése. A magyar felső egy százalék vagyona 2015 óta következetesen meghaladja az uniós átlagot, bár ez nem volt mindig így. 2011 és 2014 között például még alacsonyabb is volt, ezt megelőzően pedig közelítettünk az EU-s átlaghoz. Az uniós átlag a 2005-ös 24,5 százalékról érte el a 26 százalékot, míg a magyar 24,7-ről nőtt 33,5 százalékra.

Hasonló mértékű vagyoni koncentráció hazánkban utoljára a kétezres évek legelején volt.

A régióban a legnagyobb ugrás Szlovéniában figyelhető meg, ahol 2010-ben nagyjából 12 százalék volt, majd innen emelkedett négy év alatt több mint kétszeresére a felső egy százalék vagyoni részesedése. Csökkenést csak egy országban, Horvátországban mértek.

Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar

Május 11-én jelent meg a 2023-as 100 leggazdagabb magyar rangsora, melynek szerkesztője Szakonyi Péter. A lista szerint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátja megőrizte vezető helyét, 660 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg ő Magyarország leggazdagabb embere. Utána következik Csányi Sándor, 50 milliárdos különbséggel. Harmadik helyen pedig Felcsuti Zsolt áll: az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc 2021-ben előzte le a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányit.

A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.

Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu

Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.

Pete Luca

Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts tulajdonosa a Horvátország első, Mariott brand alatt üzemeltetett szállodájáról szóló megállapodás aláírásán az isztriai Ikában 2023. január 27-én. A jelenleg építés alatt álló 187 szobás luxushotel, a Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyitja meg kapuit a vendégek előtt. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)