A járvány óta jelentősen megnőtt bizonyos műtétek várakozási ideje

Jelenleg is több tízezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra magyar állami kórházakban. Más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk, ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol Magyarország a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta. Mutatjuk, milyen műtéteknél kell jellemzően több mint három hónapot várni az ellátásra, és hogyan változott a trend az elmúlt évek során.

Csípőprotézis, térdprotézis, szürkehályog műtét – csak néhány kezelés, ahol a korábban is hosszú kórházi várólisták a járványügyi intézkedések miatt még hosszabbak lettek. A legfrissebb elérhető nemzetközi adatok szerint a betegeknek egyre nagyobb aránya kényszerül rá, hogy három hónapnál hosszabb ideig várakozzon az ellátásra. Megnéztük, hogy az egyes kezeléseknél az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kórházi várólistákról a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) gyűjt adatokat. Az adatbázis ugyanakkor meglehetősen hiányos, a legfrissebb adatok 2021-esek, de vannak olyan országok, ahol csak a 2020-as értékek állnak rendelkezésre. Ráadásul az adatbázisban nem is található meg minden európai ország, így régiós összevetésre nem igazán alkalmas – azt azonban láthatjuk a számokból, hogy hogyan változott a várakozási idő az elmúlt évek során az egyes országokban.

„A várólisták csökkentésének 2019 rendkívül dinamikus éve volt” – nyilatkozta Kásler Miklós 2022 márciusában egy Budapesten tartott sajtótájékoztatón, ahol a várólista-csökkentésről hozott kormánydöntésről beszélt.

A magyar adatok 2013-tól érhetőek el, ezek alapján valóban azt látjuk, hogy 2018-19 környékén több beavatkozás esetében jelentősen csökkent a hosszú ideig várakozók aránya. A koronavírus-járvány ugyanakkor felborította ezt a tendenciát, egyre több lett az olyan beteg, akinek három hónapnál hosszabb ideig kellett várakozniuk az ellátásra. 2021-ben térdprotézis műtétnél ez az arány 78 százalék volt, csípőprotézis műtétnél 74 százalék.

A növekedés szinte minden országban megfigyelhető volt, ez a halasztható műtétek felfüggesztésével magyarázható. Szürkehályog műtétnél például ötszörösére nőtt a három hónapnál hosszabb ideig várakozók aránya – a 2019-es 6,7 százalékról a következő évben már 42,2 százalékra. Izlandon kívül (ami szintén szürkehályog műtétnél rontott a számain) semelyik másik országban nem volt ilyen mértékű a három hónapnál tovább várakozó betegek arányának növekedése.

Míg bizonyos országok esetében 2021-re konszolidálódott a helyzet, addig ez hazánkról nem mondható el: meg sem közelíti a járvány előtti számokat a várólista-statisztika. A szürkehályog műtétre jelentkezőknek továbbra is a 33,6 százaléka szembesül hosszú várólistával, a koszorúér-bypass esetében a betegek 52,6 százaléka tapasztal hosszú várólistát, a méheltávolításra várakozóknak a 19 százaléka, a térdprotézisre várakozóknak pedig 78,8 százaléka. A csípőprotézis az egyetlen műtét, aminél nem hogy csökkent, hanem nőtt a három hónapnál tovább várakozó betegek aránya 2021-ben – 74,7 százalékra.

Hiányzik az átfogó, uniós adatgyűjtés

Az OECD statisztikáján kívül más átfogó, friss uniós gyűjtést nem találtunk a várólisták hosszáról, az Eurostat mindössze arra vonatkozóan gyűjt adatokat, hogy mi az oka annak, hogy a betegek nem tudtak valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni – ezek között szerepel a várólista hossza, a pénzügyi okok, illetve a kórháztól való távolság, az utazás nehézsége is.

2021-ben a G7 foglalkozott részletesebben azzal, hogy a járvány miatt elhalasztott orvosi vizsgálatok és beavatkozások milyen hatással vannak a betegekre az egyes országokban. Akkor úgy találták, hogy a legnagyobb arányban a magyar lakosságnak okoztak kellemetlenséget a járvány miatti intézkedések, a nem sürgős beavatkozások elhalasztása.

A járvány óta valamennyit javult a helyzet, 2021-ben újraindultak az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátás. A várakozók száma ugyanakkor nem állt vissza a járvány előtti szintre, még mindig kétszer annyian várakoznak valamilyen műtétre, mint a járvány előtt.

Több mint 40 ezer beteg várakozik hazánkban

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint jelenleg közel 40 ezer beteg van a hazai kórházi várólistákon, egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kell várni. Azonban a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens.

Április végi cikkünkben infografikákon mutattuk be, melyik beavatkozásra pontosan mennyien várnak jelenleg, és az elmúlt 6 hónapban hány nap alatt kerültek átlagosan sorra a betegek. Az egészségbiztosító adatai alapján 103 százalékkal magasabb a várakozó betegek száma, mint a pandémia előtt volt. A legtöbben szürkehályog műtétre, térd-, illetve csípőprotézis műtétre várnak: erre a három beavatkozásra több mint 30 ezren állnak sorba, ami az összes várólistán sorakozók létszámának 80%-a.

Bizonyos műtétekre közel egy évet kell várni – infografikák a kórházi várólistákról | atlatszo.hu

Országos felmérésbe kezdünk, hogy feltérképezzük, milyen hosszúak valójában a kórházi várólisták, mennyit kell várni arra, hogy ellátást kapjon valaki egy-egy állami intézményben. Az Átlátszó által létrehozott atlatszovarolistak.hu oldalon egy rövid kérdőívben oszthatják meg tapasztalataikat azok, akik jelenleg valamilyen egészségügyi beavatkozásra, műtétre várakoznak, így első kézből tudnak mesélni a várólisták hosszáról, az ezzel kapcsolatos élményeikről.

A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, de egyes gerincműtétek esetében is több mint fél év a várakozás. Azonban nemcsak a műtét típusától függ a várakozási idő, még egy konkrét beavatkozásnál is óriási eltérések lehetnek, attól függően, hogy az ország mely pontján kerültünk fel a várólistára. Vegyük például a térdprotézis műtétet:

míg a dél-alföldi térségben az átlagos tényleges várakozási idő 79 nap volt az elmúlt 6 hónapban, Nyugat-Dunántúlon ugyanez a szám 570.

Kérdőíves felmérés a várólisták hosszáról

Országos felmérést indított az Átlátszó, hogy feltérképezze, milyen hosszúak valójában a kórházi várólisták, mennyit kell várni arra, hogy ellátást kapjon valaki egy-egy állami intézményben.

A kérdőívben azoknak a tapasztalatait várjuk, akik jelenleg vagy a közelmúltban műtétre várakoztak, így felkerültek a várólistára. A felmérés céljairól áprilisi cikkünkben írtunk részletesen.

Kérdőíves felmérés a kórházi várólistákról, személyes tapasztalatokat gyűjtünk | atlatszo.hu

Országos felmérésbe kezdünk, hogy feltérképezzük, milyen hosszúak valójában a kórházi várólisták, mennyit kell várni arra, hogy ellátást kapjon valaki egy-egy állami intézményben. Az Átlátszó által létrehozott atlatszovarolistak.hu oldalon egy rövid kérdőívben oszthatják meg tapasztalataikat azok, akik jelenleg valamilyen egészségügyi beavatkozásra, műtétre várakoznak, így első kézből tudnak mesélni a várólisták hosszáról, az ezzel kapcsolatos élményeikről.

Az atlatszovarolistak.hu oldalon elérhető kérdőívünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen típusú beavatkozásra várakozol vagy várakoztál és melyik kórházban, illetve mikor kerültél fel a várólistára. Emellett arról is várjuk a visszajelzéseket, hogy változott-e az állapotod a várakozás során.

A kérdőívet ide kattintva lehet kitölteni, erre május 31-ig van lehetőség.

A válaszadás anonim módon történik, és mindössze pár percet vesz igénybe.

Pete Luca – Szopkó Zita