A tanár-diák arány még stabilnak tűnik, de bármikor súlyosbodhat a pedagógushiány

Nem indult túlságosan gördülékenyen az idei tanév sem. A bérrendezést követelő, sztrájkjoguktól megfosztott, polgári engedetlenséggel próbálkozó tanárokat már kirúgással fenyegetik, miközben a szolidaritási akciókat szervező diákok is egyre jobban hallatják a hangjukat. Az alacsony fizetések mellett az egyik legfőbb problémaként a tanárhiányt nevezik meg. Cikkünkben ennek mentén elemezzük ki a kapcsolódó hazai és uniós adatokat. Az elmúlt évtizedekben valóban jelentős csökkenés látható a tanárok létszámában, viszont a tanár-diák arány tekintetében meglepően jól állunk más országokhoz viszonyítva. Ennek ellenére az idős tanárok magas aránya a jövőre nézve aggodalomra adhat okot.

Még augusztus végén is több száz betöltetlen tanári pozíciót lehetett látni a közalkalmazottaknak szóló álláshirdetési portálon. A szakértők évek óta kongatják a vészharangot, hogy megfelelő tanárutánpótlás hiányában az oktatási rendszer össze fog omlani.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A KSH szerint az elmúlt 30 évben az általános iskolai tanárok száma több mint 20 ezerrel csökkent, azaz a tanárok csaknem negyede eltűnt. Ez a tendencia önmagában is rossznak mondható, viszont ha a tanárok mellé helyezzük a diákok létszámát is, az látható, hogy a ’90-es évektől kezdve szinte folyamatosan, a tanárok létszámával egyenes arányban csökkent.

Az ábrán látszik, hogy a 30 éves tendenciát jelző szürke vonaltól sem az általános iskolai tanárok, sem pedig a diákok tekintetében nincs kiugró eltérés. Az előző tanév (piros színnel) éppen a csökkenő trendvonalon helyezkedik el.

Úgy tűnik tehát, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta viszonylagosan állandó a tanár-diák arány az általános iskolákban. Az Eurostat adatainak köszönhetően azt is láthatjuk, hogy ez az arány hogyan viszonyul az Európai Unió többi országához.

2020-ban az alsó tagozatosok körében hazánkban átlagosan 10 diák jutott egy tanárra, felső tagozatban átlagosan 11,4. Az EU-átlag előbbi esetben 13,6, utóbbi esetben 11,8. Azaz mind az alsó, mind pedig a felső tagozat tekintetében Magyarországon átlagosan kevesebb diák jut egy tanárra.

A diákok száma is csökken

Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon tanártöbblet lenne, sokkal inkább azt sugallja, hogy nálunk kevesebb a diák. Ezt a jelenséget a rendelkezésre álló adatok is jól mutatják. Hazánkban az újonnan felvett általános iskolai tanulók lakosságarányos száma 30 százalékkal kevesebb az uniós átlaghoz képest. 2020-ban ezer lakosra átlagosan 36,7 diákot vettek fel általános iskolába. A régiónkban szinte minden országban (Románia: 46,8, Szlovákia: 42,5, Csehország: 53,5) több gyermek kezdte meg iskolás éveit 2020-ban.

Az adatok alapján tehát a jelenlegi tanárhiány nem tűnik kiugrónak a korábbi évtizedekhez képest, ami főleg a diákok létszámának csökkenésével magyarázható. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyrészt ezek az adatok az egész országra vonatkozó átlagok, azaz nem mutatják a települések elhelyezkedéséből és nagyságából adódó különbségeket. Másrészt a múlt- és jelenbeli állapotot mutatják. De mi a helyzet a jövővel?

A tanárok átlagéletkora nő

Számos cikk foglalkozott már a magyarországi tanárok idősödő korfájával, illetve a nyugdíjba vonulók utánpótlásának hiányával. A következő ábra az egyetemi pedagógusképzésre jelentkezők számát mutatja meg 2001-től.

Bár a jelentkezők és a felvettek száma 2008 környékén volt a mélyponton, 2016-tól újra csökkenő tendencia látható. A jelentkezők számában 45 százalékos, a felvettek számában 36 százalékos csökkenés tapasztalható hat év alatt. Ezek a számok jól mutatják a pedagógus pálya iránti érdeklődés csökkenését, melynek következtében egyre kevesebb lesz a fiatal utánpótlás, a tanárok átlagos életkora egyre magasabb lesz.

A fiatal tanárok aránya az elmúlt években folyamatosan csökkent Magyarországon, főként a középiskolai pedagógusok esetében hiányzik az utánpótlás. Ez EU-s összehasonlításban is szembetűnő:

Magyarország áll az ötödik legrosszabb helyen a fiatal tanárok arányát tekintve, le vagyunk maradva az uniós átlagtól.

Összességében tehát elmondható, hogy az idei tanévkezdéskor az elmúlt 30 év átlagos tendenciája jelentkezik a tanár-diák arányokat tekintve, mely uniós összehasonlításban nem rossz adat. A pedagógus pályára készülők számbeli csökkenése és a tanári karok ebből fakadó elöregedése komoly veszélyt jelent az oktatási rendszer egészére nézve.

A tanárhiány első áldozatai: kik fognak tanítani tíz év múlva?

Aggasztóan elöregedő pedagógusok, kevés utánpótlás, teljesen eldeformálódott korfa: ez olvasható minden közelmúltban elkészült felmérésből, ami a pedagógusok jelenlegi és jövőbeli korösszetételét monitorozta.

Szász Gergő

Címlapkép: unsplash.com