Magyarország gázfogyasztását december közepéig lehetne tárolókból fedezni a jelenlegi töltöttséggel

Az Európai Unión belül a magyar földgáztárolók kapacitása a hatodik legnagyobb: 67 terawattórányi földgáz tárolására alkalmasak. A tárolt gáz kiemelt jelentőséggel bír az ezzel rendelkező országoknál, hiszen a téli fűtési szezon bizonyos részét tudják ebből fedezni, és így az országok megszakítás nélküli gázszolgáltatást tudnak nyújtani.

A jelenlegi bizonytalan időszakban még fontosabbá vált, hogy az országok megfelelő téli tartalékkal rendelkezzenek. A fogyasztás mértéke miatt a nagyobb kapacitású vagy a jobban feltöltött tároló nem jelent egyből azonnali megnyugvást. A magyar tárolókban jelenleg december közepéig elegendő gáz van, de teletöltve is csak a fűtési szezon háromnegyedét tudnák fedezni.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A magyar tárolók kapacitása arányosan az egyik legmagasabb az EU-ban

Magyarország gáztárolói a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkeznek az Európai Unión belül. A 18, tárolóval rendelkező tagállam összesen 1111 terawattórányi gázt tud eltárolni, melyből a magyar 67,7 terawattórányi kapacitás 6 százaléknak felel meg. Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria az EU tárolási kapacitásainak háromnegyedével rendelkeznek.

Lakosságarányosan a magyar gáztárolók kapacitása a negyedik legnagyobb az EU-ban, az abszolút legnagyobb kapacitással rendelkező Németország viszont így a nyolcadik helyre csúszik vissza a rangsorban.

Legutóbbi cikkünkben ezen tárolók töltöttségével foglalkoztunk. Bemutattuk, hogy a nyár végéhez közeledve a magyar tárolók töltöttségi szintje az egyik legalacsonyabb az Unión belül:

Az orosz gáztól függő országok közül csak Magyarországon nem érték még el a tavalyi töltöttségi szintet a gáztározók | atlatszo.hu

Ha nem érkezne több orosz gáz, akkor szeptember végéig valószínűleg elég lenne a tárolókban lévő és a kitermelhető mennyiség. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke még nem hirdette ki a válsághelyzet első fokozatát, az úgynevezett korai előrejelzési szintet, de úgy kér adatokat a piaci szereplőktől, mintha az lenne.

Ebben a cikkben az Aggregated Gas Storage Inventory (AGSI) adatai alapján megvizsgáltuk, hogy az elmúlt 10 év átlagához és a tavalyi évhez képest hogyan alakultak azon országok tárolóinak töltöttsége, melyek nagyban függnek az Oroszországból érkező földgáztól.

Ugyan a százalékos ábrán is látható volt az a trend, miszerint ezen országok közül egyedül Magyarország nem érte el idén eddig a tavalyi töltöttségi szintet, a terawattórában mért értékekkel láthatóvá válnak a mennyiségbeli különbségek is az egyes országok tárolói kapacitásai között.

A rangsor élén álló Németországba jelentősen több gáznak kell beérkeznie ahhoz, hogy a tárolókat megtöltsék. A jelenlegi 194 terawattórányi gáz 80 százalékos töltöttséget jelent, míg hazánkban a 40 terawattórányi 60 százalékot. Százalékos arányban tehát hazánk elmarad (az EU-s lista vége felé helyezkedik el), viszont az országok között nem is áll fenn verseny, más kapacitást kell feltölteniük és más méretű lakosságot kell kiszolgálniuk, akiknek más fogyasztási igényeik is vannak.

Akár a 83 százalékos töltöttséget is elérhetjük

Mint ahogyan korábbi cikkünkben is megírtuk, a tárolt gáz csak az egyik forrása egy adott országnak, melyből az év során ki tudja szolgálni a lakosságot. Az országok több forrásból is beszerzik a számukra szükséges mennyiségű gázt. A 27 tagállam közül nyolcnak a legnagyobb forrást az Oroszországból érkező gáz jelenti, így ezekben a legfontosabb a tárolók feltöltése, felkészülve az esetleges csapelzárásra.

Az oroszoknak is sokba kerülne a gázszállítás leállítása, és minden nap nyereség a téli felkészüléshez | atlatszo.hu

„Ez nagyjából az orosz hosszú távú szerződésnek megfelelő mennyiséget jelenti. Horvátország felől is jön valamennyi gáz, illetve Balassagyarmat felől is, de kevesebb, mint mondjuk az elmúlt napokban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag napi 30-35 millió köbméter gáz importból érkezik hozzánk, úgyhogy folyamatos az áramlás.

A Földgázszállító Zrt. (FGSZ) 2020-as évről szóló jelentése bemutatta, hogyan alakult a 2019-ben és 2020-ban a napi földgázfelhasználás és a gáz milyen forrásokból érkezett be hazánkba. 2019 nyarához képest 2020-ban alacsonyabb volt a napi töltése a tárolóknak, és a téli fogyasztást nagyobb mértékben szolgáltuk ki tárolókból. Ennek egyik oka az volt, hogy a 2019-2020-as fűtési szezont kifejezetten magas, 66 százalékos töltöttséggel fejeztük be, így nem volt égető szükség a naponta beérkező gáz nagy részét a tárolókba terelni.

Idén a magasabb árak és az orosz-ukrán háború miatt kialakult csapelzárási félelem miatt is nehezebb feladat elérni egy megfelelő töltöttségi szintet.

Az FGSZ a 2021-es évi jelentést előreláthatóan az év végén fogja közzétenni, viszont a tárolók töltöttségi szintjének változását megvizsgálva valószínű, hogy a 2021-es nyári töltés hasonlóan alakult a 2020-as nyárhoz, amihez egy még nagyobb mértékben tárolókból kiszolgált fűtési szezon társult. Ezzel 2022 márciusra 18 százalékra esett vissza a két évvel ezelőtt szinte tele lévő töltöttség, ami miatt hazánk a következő télre való felkészülést többszörös hátrányból kezdte. Legutóbb 2017-ben és 2018-ban volt ilyen alacsony a márciusi töltöttség, és azokban az években nagyjából 70 százalékig töltöttük fel novemberig a tárolókat.

A Napi.hu megírta, hogy augusztus elején 920 millió köbméterrel több gáz volt a hazai tárolókban, mint az EU-s előírás. Az uniós rendelet szerint a tárolóknak az ötéves átlagfogyasztás 35 százalékát kell november 1-ig elérni, ami nálunk 3,65 milliárd köbméter. Augusztus elején 3,25 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban.

Jelenleg tehát jó úton haladunk az előírt töltöttségi szint eléréséhez (3,25 milliárd köbméter a tározók 51 százalékos töltöttségét jelenti). Viszont a tárolt gázból Szerbia 500 millió köbmétert vásárolt tőlünk, amit október elsejétől fogunk fokozatosan rendelkezésükre bocsátani. Azt nem tudni, hogy a jelenlegi tárolt mennyiségben már benne van-e a szerb rész is. Ha igen, akkor csak 2,75 milliárd köbméter itthon felhasználható gáz van a tárolókban, ami 43 százalékos töltöttséget jelent.

Az EU-s előírás szerinti 3,65 milliárd köbméter a tárolók 57 százalékos töltöttségét jelenti. Ezt a szintet az AGSI adatbázisa szerint augusztus 13-án léptük át. Ha a jelenlegi töltési sebesség november elejéig megmarad, akkor a tél kezdetére akár a 83 százalékos töltöttségi szintet is elérhetjük.

A lakosság téli fűtésének fedezése jelenleg egy elérhető célnak tűnik

A lakossági igényeket részben tárolt, részben a vezetékeken beérkező gázból szolgálják ki. A teljes belföldi gázfogyasztásról az Eurostat havi rendszerességgel közöl adatokat, köbméterben vagy terajoule-ban. A lakossági fogyasztásról éves adatok állnak rendelkezésre, ugyancsak terajoule-ban, a legutolsó év 2020 volt. Mivel az AGSI, az FGSZ és az ACER is terawattórában tárolja az adatait, így az Eurostat adatait mi is átszámítottuk terawattórára, az egységesség és a későbbi számítások miatt is.

2021-ben a teljes belföldi gázfelhasználás Magyarországon 120 terawattóra volt, melynek egyharmada, 41 terawattóra volt a lakossági felhasználás. A kiemelt országok közül a lengyel és a német fogyasztás volt ennél több, mind a teljes, mind a lakossági felhasználás tekintetében.

Ha a fűtési szezont nézzük – ami a magyar kormányrendelet szerint szeptember 15-től május 15-ig tart –, akkor 93 terawattóra gázt fogyasztottunk 2021 végétől 2022 elejéig, melyből 32 terawattóra volt a lakossági fogyasztás.

Lakosságarányosan az elmúlt években a januári gázfogyasztás hazánkban volt a legmagasabb. 2021-ben összesen 12 terawattóra volt a lakosságarányos (egymillió főre vetített) gázfogyasztás (ebből 4,2 terawattóra a lakossági fogyasztás), a 2021-2022-es fűtési szezonban pedig 10 terawattóra gáz fogyott (3,3 terawattórát a lakosság használt fel). Ez a legmagasabb lakosságarányos fogyasztás volt a nyolc kiemelt ország közül.

A tárolók mihamarabbi feltöltése tehát amiatt fontos, hogy a fűtési szezon korábbi elvárásai idén is zökkenőmentesen teljesítetők legyenek. Ehhez persze továbbra is szükség lesz gázcsöveken érkező gázra is. Ha mától nem érkezne több gáz az országba (és így nem tudnánk a tározókat tovább tölteni), akkor a jelenlegi töltöttség a lakosság téli gázfogyasztási igényét már ki tudná elégíteni.

Ha sikerülne 100 százalékos töltöttséget elérni, akkor a téli háztartási gázfogyasztást kétszer is lehetne fedezni.

Mindez viszont csak úgy lenne lehetséges, ha más szektorokba a tárolókban lévő gázból nem szolgáltatnánk, csak a lakossági fogyasztás kielégítésére fordítanánk a bent lévő mennyiséget. Ez persze egyik tagállamnál sincs így, jelentős gázigénnyel rendelkezik az ipari, a közlekedési és a kereskedelmi szektor is.

A magyar gázfelhasználás harmada lakossági. A magyar lakossági energiaigények felét gázból fedezték 2020-ban (ami az egyik legmagasabb arány volt a tagállamok között). Ezen belül a hazai fűtési igény 84 százalékát földgáz szolgálta ki, ami ugyancsak az egyik legmagasabb arány volt az EU-ban. A háztartási fűtést viszont nem csak gázzal fedezik, a tagállamokban jelentős a fafűtés, olajfűtés, de a megújuló energiaforrások használata is.

A jelenlegi, 60 százalékos töltöttség 349 napig, a teletöltött magyar tárolók pedig akár másfél évig tudnák fedezni a lakossági igényeket.

Lettországban – ahol a legnagyobb a tárolt földgáz aránya a lakosság által fogyasztott földgázhoz képest – jelentős az export Lettország és Finnország felé is, melyek nem rendelkeznek saját földgáztárolókkal. Bulgáriában kifejezetten alacsony, három százalékos az éves lakossági földgázhasználat, így hiába nagy a tárolókapacitásuk a lakossági igényekhez képest, a gáz jelentős részét más szektorok (energiaipar, vegyipar) használják fel.

Augusztus 4-én Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter bejelentette, hogy a tárolói kapacitásaik szinte maximumon vannak, ami nagy segítség lesz a tél átvészelésében. Emellett új gázcsöveket telepítettek, melyek októbertől Norvégiából fognak gázt szállítani az országba, ezzel is függetlenedve Oroszországtól. Júliusban hasonlóan pozitív hozzáállást tanúsított a szlovák gazdaságügyi miniszter is, Richard Sulik, aki szerint a tárolók töltöttsége miatt egészen 2023 márciusáig elég gázt tudnak szolgáltatni, még úgy is, ha nem jönne ezentúl több gáz Oroszországból. Németország pedig akár a szénbányáit is kész ideiglenesen újraindítani, hogy az esetleges gázhiányból kieső energiát kitermelhesse.

Az Intellinews összeállítását alapul véve, ha október 1-től csak a tárolókra kéne hagyatkozni, az augusztus 20-i gáztározói töltöttséggel csak Bulgária, Horvátország, Portugália, Spanyolország és Ukrajna fogyna ki november előtt a gázból. Magyarország december közepéig tudná fedezni az ország teljes gázigényét, Csehország, Dánia és Szlovákia pedig jövő év februárig. Maximális töltöttség mellett hazánk a tél jelentős részét tudná fedezni, jövő februárban fogynának el a tartalékok. Szlovákia, Csehország és Ausztria pedig március-áprilisig kitartana.

A magyar tárolók teljes mértékben tudnák fedezni a napi igényeket: az elmúlt évek csúcsnapjain a felhasznált gáz 600-700 gigawattóra volt, míg a tárolói kitárolás napi kapacitása 840 gigawattóra.

A lefedhető napok száma pedig a tél erősségétől függően még ennél is több lehet. Emellett a július végén bejelentett, kormányzati átlagon felüli fogyasztásért fizetendő magas gázár miatt az idei fogyasztás várhatóan kisebb lesz, mint tavaly.

Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

Szabó Krisztián