Egyre fertőzöttebbek káros rovarirtószerektől az uniós zöldségek és gyümölcsök

Az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) átfogó tanulmánya sokkoló eredményeket közöl: 2011 és 2019 között több mint 50 százalékkal nőtt az egészségre kiemelten káros rovarirtó szerek elterjedtsége az unióban termesztett gyümölcsökön. Az utolsó mért évben minden harmadik gyümölcsön kimutatható volt az unió által fokozottan károsnak minősített szerek valamelyike. A Bizottság szerint mégis jól halad a betiltás…  

Az egészségre kiemelten káros – tehát rákot, szív- és érrendszeri problémákat, születési rendellenességet és egyéb súlyos betegségeket okozó – rovarirtó szerek szabályozásának kérdése meglehetősen döcögősen halad az Európai Unióban. Erre a jelenségre szeretett volna rávilágítani a több mint 600 civil szervezetet tömörítő Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) európai szervezete, amikor egy átfogó tanulmányt publikált az Európában termesztett zöldségeken és gyümölcsökön az unió által károsnak minősített növényvédő szerek elterjedtségével kapcsolatban.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A több mint 100 ezer mintát feldolgozó kutatás sokkoló eredményeket közöl: 2011 és 2019 között – az Európai Bizottság szabályozási kísérletei ellenére —  nemhogy csökkent volna, de drasztikusan megnőtt a fokozottan káros rovarirtó szerek elterjedtsége az Unióban.

2019-ben a gyümölcsök 29 százalékánál volt kimutatható ezeknek a káros rovarirtóknak a nyoma, miközben 2011-ben ez az arány még csupán 18 százalék volt.

A zöldségeken is több káros anyagot mutattak ki, azonban ez messze elmarad a gyümölcsök szennyezettségének mértékétől. Míg 2011-ben a zöldségek 11 százalékán volt kiemelten káros rovarirtószer-maradvány, 2019-ben a gyümölcsök 13 százalékánál tapasztaltak ilyet. Összességében 2019-ben a gyümölcsök és zöldségek 21 százalékánál volt kimutatható ezeknek a káros rovarirtóknak a nyoma, miközben 2011-ben ez az arány még csupán 14 százalék volt.

Mindez azért meglepő, mert a Bizottság 2019-ben homlokegyenest ellentétes következtetésre jutott. Megállapította, hogy a 2015-2017-es időszakhoz képest mintegy 12 százalékkal csökkent a veszélyes rovarirtó szerek elterjedtsége. A PAN-hálózat ezt az eltérést azzal magyarázza, hogy a Bizottság pusztán a vásárlási adatok alapján vonta le ezt a következtetést. A PAN-hálózat egyébként nem saját mintavételeket végzett, hanem uniós adatokat (az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság éves jelentéseinek elkészítéséhez használt hivatalos adatok) használt fel az elemzése elkészítéséhez, tehát ezeket feltételezhetően a Bizottság is könnyen alkalmazhatta volna.

Mit érdemes alaposan megmosni?

A PAN-hálózat tanulmánya mellbevágó: a gyümölcsök közül a cseresznye mintegy 52, a körte 48, a barack 46 és az alma 34 százaléka szennyezett káros növényvédő szerekkel. Egyes országokból származó gyümölcsök esetében akár ennél sokkal rosszabb lehet az arány: a belga és portugál körtén például közel 90%-ban mutattak ki kiemelten káros rovarirtó szert, a spanyol cseresznye esetében szintén különösen magas, közel 74%-os az arány.

A zöldségek közül a zeller a leginkább érintett, háromból két zelleren található valamilyen különösen káros rovarirtószer-maradvány. A saláta 24, a spenót 19, míg az uborka 16 százalékánál mutatható ki szennyezettség.

Huzavona a Bizottsággal

Ezeket a számokat annak ellenére produkálják az uniós tagállamok, hogy egy uniós szabály szerint 2011 óta kötelesek fokozatosan kivonni a forgalomból az Unió által „helyettesítésre kijelöltnek” minősített fokozottan káros hatóanyagokat.

Azonban a káros növényvédő szerek betiltását szorgalmazó szervezetek sokszor úgy vélekednek, nemcsak a tagállamok, hanem a Bizottság is ludas a kérdésben. 2015-ben nagy port kavart, amikor az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) egy, az Egészségügyi Világszervezet kutatásainak drasztikusan ellentmondó kutatással állt elő a glifozát-tartalmú növényvédő szerek egészségügyi hatásával kapcsolatban, amelyben cáfolta a WHO azon megállapítását, miszerint  ezek a növényvédő szerek rákot okozhatnak. Az adatokat azonban, amelyekre a megállapítását alapozta nem volt hajlandó közzétenni.

Az ügy kapcsán a nagyobb környezetvédő szervezetek (köztük a Greenpeace és a PAN hálózat is) összefogtak, és európai polgári kezdeményezést nyújtottak be a Bizottsághoz. A Bizottság azonban kijelentette: „úgy véli, hogy sem tudományos, sem jogi alapja nincs a glifozát betiltásának”, ezért nem kezdeményezett a WHO által rákkeltőnek minősített növényvédőszer betiltását szorgalmazó jogszabályt.

Szémann Tamás—Rédl Boglárka