Állam- vagy világpolgár? Felmérés az identitásról: hatalmas generációs szakadék tátong a fiatalok és az idősek között

A fiatalok közel 40 százaléka inkább az egész világhoz, semmint egy országhoz vagy régióhoz tartozónak vallja magát. Az idősek viszont inkább az államhoz kötődnek. Mutatjuk a számokat! 

Az UNICEF és a Gallup közös felmérésben vizsgálták meg, hogyan viszonyulnak az idősek és a fiatalok a világhoz. A felmérés egyik érdekes pontja: a fiatalok (15-25 közötti korosztály) közel 40 százaléka köti az identitását a világhoz, szemben a 45 év felettiekkel, ahol ez a szám csupán 20 százalék.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A fiatalabb generációk identitása egyre globálisabbá válik. Az idősebb generáció elsősorban az országhoz (45%), valamint a városhoz vagy vidékhez (30%), legkevésbé a világhoz (22%) köti az identitását. Ezzel szemben a megkérdezett fiatalok közül ugyanannyi tartja magát világpolgárnak (39%) mint ahányan egy adott országot tekintenek otthonuknak. A fiataloknak csak 26 százaléka definiálja az identitását elsősorban regionális alapon.

A legkiugróbb számokkal Németország és Spanyolország esetében találkozhatunk:

a német fiatalok közel 70 százaléka inkább kötődik a világhoz, mint Németországhoz.

A szüleik generációja esetében ez az arány 40 százalék — ez a megkérdezett fiatalok átlagát felülről súrolja, a 45 év felettiekhez képest pedig jelentősen kiemelkedik.

Spanyolországban szintén átlagon felüli a társadalom globális öndefiníciója: az idősebbek itt is 40 százalék feletti arányban vallják magukat világpolgárnak, a fiatalok pedig több mint 60 százaléka gondol magára így.

A legnagyobb generációs szakadék Marokkó esetében érhető tetten. Itt arányaiban több mint kétszer annyi fiatal tekint magára világpolgárként, mint az idősebbek. Hasonló arányokkal találkozhatunk Libanon, Zimbabwe és Ukrajna esetében is. (Mindez fölveti, hogy az okokat nem feltétlenül a gazdasági fejlettségben és a Nyugattal való szoros kapcsolatban kell keresni).

Japánban ezzel szemben elenyésző a különbség a fiatalok és az idősek között a hovatartozás-érzés tekintetében: a 25 alattiak és a 45 felettiek egyaránt közel 20 százaléka vallja magát világpolgárnak.

A felmérésben vizsgált 21 ország közül Banglades utasítja el leginkább a világhoz tartozás koncepcióját – és ezzel párhuzamosan itt a legmagasabb az országhoz vagy régióhoz való tartozás érzése is. A bangladesiek kevesebb mint 5 százaléka tartja magát világpolgárnak mind az idősek, mind a fiatalok között.

Fiatal kozmopoliták

De miért érzi egyre több fiatal, hogy inkább a világhoz tartozik mint egy országhoz?  Az UNICEF és a Gallup szerint

a „világpolgárosodás” egyértelműen összefügg az internethasználattal.

A kutatásból kiderül, hogy az internetet napi szinten használó fiatalok mintegy 7 százalékkal többen tartják magukat világpolgárnak, mint az átlag. Ugyanez az idősek körében még jelentősebb: a 45 év felettiek, amennyiben napi szinten használják az internetet, 9 százalékkal hajlamosabbak világpolgárként tekinteni magukra.

A kutatás szintén kiemeli: azok a fiatalok, akik nagyobb városokban élnek, ahol nagyobb eséllyel teremtenek kapcsolatot más kultúrákkal, sokkal hajlamosabbak világpolgárnak vallani magukat, mint a vidéken élők, akik számára az egyéb kultúrák közvetlen megismerésének lehetősége korlátozottabb.

Szémann Tamás—Rédl Boglárka