Digitalizáció: Magyarország folyamatos lemaradásban

Magyarország 3 helyet csúszott vissza idén az Európai Digitális Rangsorban – mutatjuk, ez mit jelent valójában!

Egyszerűen azt, hogy a mutató mögötti számítás változott. Az éveken keresztül 5 alkategória szerint értékelt mutatót az EU „digitális évtized” célkitűzései alapján a meghatározott 4 sarkalatos mutató köré csoportosították át. Az idei alkategóriákat alapul véve, Magyarország több mint 5 éve rendületlenül a 23. helyen áll a mostanra 27 tagállam rangsorában.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Európai Bizottság által 2014 óta minden évben közzétett Digital Economy and Society Index (DESI) tavalyi eredményeivel kapcsolatban meglehetősen ellentétes kommentárok láttak napvilágot. A kormányközeli hírportálok és egyéb szervezetek a mutatóval kapcsolatban előszeretettel számoltak be arról, hogy Magyarország nagyhatalom a szupergyors netben (Origo), vagy mint a Deutsch Tamás által gründolt Digitális Jóléti Program (DJP) szakmai vezetője és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára, Solymár Károly Balázs kijelentette: Magyarország toronymagasan vezet az 1 Gbps sebességű internet-előfizetések terén. 

A szupergyors netet dicsőítő hangok azonban elfelejtettek arról szólni – mint ahogy azt a Portfolio vagy a Qubit kifogásolta –, hogy a többi mutató esetében már korántsem állunk olyan fényesen, sőt: az alkategóriákat összegezve Magyarország 3 helyet csúszott vissza a DESI ranglistán. 

Ez az eredmény azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a DESI mutató számítása változott meg – vagyis pontosabban fogalmazva: 

Magyarország teljesítménye az idén alapul vett indikátorok tekintetében nem romlott, hanem nem volt ennél jobb az előző 5 évben sem.

Az ország az elmúlt 5 évben az idei módszert alapul véve stabilan a 23. helyen állt, az előző évi 21. helyezés tehát úgy látszik, csak az eltérő módszertanból eredt. 

De hogyan is változott meg pontosan a számítás? A korábbi DESI indexek 5 alkategórián keresztül vizsgálták a digitalizáció fejlettségét az uniós tagországokban: a humán tőke, az internet-hozzáférés, a digitális technológiák integráltsága, a digitális közszolgáltatások és az internethasználat dimenzióiban. Az utóbbit azonban a „digitális évtized” uniós kezdeményezés célkitűzéseivel összhangban idén már nem vették figyelembe. Fontos még hozzátenni, hogy nem csak az alkategóriák, hanem (a Brexit következtében) a vizsgált országok száma is megváltozott, ami szintén változásokat eredményezett a rangsorban. 

Az alkategóriák tekintetében az országok egy egytől százig terjedő skálán érnek el pontokat. Ezek alapján a pontszámok alapján állítják sorrendbe őket a különböző alkategóriák, majd az összesített pontszámok alapján kiszámolt végső DESI-index tekintetében is. (Mi is az idei négy alkategória pontszámainak összesítése révén jutottunk arra az eredményre, hogy Magyarország stabilan a 23. helyen van). 

Magyarország a legjobb eredményeket az elmúlt 5 évben végig az internet-hozzáférés területén érte el. Ebben a tekintetben jelenleg a 12. helyen állunk (fontos azonban hozzátenni, hogy a 7. helyről csúsztunk vissza). Itt elsősorban az internetgyorsaság területén teljesítünk a legjobban. A magyar háztartások 56%-a legalább 100 Mbps sebességű vezetékes széles sávú előfizetéssel rendelkezik, szemben az uniós 34%-os átlaggal. Még nagyobb a különbség a legalább 1 Gbps (gigabit/másodperc) sebességű rendszerek igénybevétele terén: a magyar háztartások több mint 13%-a használ minimum 1 Gbps sebességű internet-előfizetést, míg ez átlagosan csak az uniós tagállamok polgárainak 1,3%-ára igaz. 

A digitális közszolgáltatások, a humán-tőke és a digitális technológiák integráltsága esetében tartósan az EU-átlag alatt teljesítünk. Az utóbbi két alkategória ráadásul csökkenő tendendenciát mutat az EU többi tagállamához képest: a humán-tőke esetében (a magyar lakosság csak mintegy fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel) 2017-hez képest 3, a digitális technológiák integráltsága (a digitális technológiák vállalati tevékenységekbe való integráltsága) esetében pedig 4 helyezéssel kerültünk lejjebb.

Szémann Tamás—Rédl Boglárka