Magyarország messze elmarad az EU átlagtól a nemek közti egyenlőség tekintetében – mutatjuk mennyire! 

Európában átlagosan a parlamenti képviselők egyharmada nő, Magyarországon csak a 13%-a. Magyarországon átlagosan 7 évvel élnek kevesebbet a férfiak, mint a nők, míg Európában átlagosan 5 év a különbség. Mit mond el az uniós kutatóintézet mutatója Magyarországról?

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) uniós tudásközpont által kifejlesztett mutató egy 1-től 100-ig terjedő skálán mutatja meg, hogy a nemek közötti egyenlőség terén hogyan teljesítenek az uniós tagországok, ahol az egy a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a nemek közti teljes egyenlőséget jelenti.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az EIGE mutatója 6 fő területet ölel fel: a munkát, a pénzt, a tudást, az gondozási munkára fordított időt, a hatalmi pozíciókat, valamint az egészséget. Nem tesz különbséget a férfiak vagy a nők hátrányos megkülönböztetése között: semlegesen csak a nemek közötti szakadékra fókuszál. A végső pontszám tehát akár úgy is lehet alacsonyabb (tehát negatívabb) értékű, hogy a vizsgált területek némelyikében a nők, némelyikében pedig a férfiak vannak előnyösebben megkülönböztetve. 

A nemek közötti egyenlőség mutatójának eredeti célja az volt, hogy eszközt teremtsen az uniós döntéshozatal számára. Mint ilyet, úgy találták ki, hogy minél pontosabban tudja mérni a fejlődést az Európai Unió által kitűzött egyenlőségi célok tekintetében. A mutató pontszámait épp ezért az adott ország fejlődésének mértékével súlyozzák. A végső, 1 és 100 közötti pontszám tehát a tagországok fejlődését vagy éppen visszaesését is tükrözi.

De mit is mondanak el az idei számok Magyarországról? 

4 éve folyamatosan a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk. Magyarország 2013-ban (a mutató publikálásának kezdetekor) az 5. legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban. 2017 óta viszont már csak Görögország teljesít rosszabbul nálunk a nemek közötti egyenlőség tekintetében. A 2013 és 2017 közötti négy évben Horvátország, Románia és Ciprus is megelőzött minket. 

A legjobb teljesítményt az egészség területén érte el Magyarország. Itt csak kevéssel – csupán 1,2 ponttal – vagyunk lemaradva az EU-s átlagtól. Az idei mutatószámokból kiderül: 

a magyarok kevesebb káros szenvedéllyel élnek, mint egy átlagos európai polgár.

A felmérés szerint egy átlagos európai nő 4%-al több eséllyel, míg egy egy átlagos európai férfi 7%-al nagyobb valószínűséggel iszik vagy dohányzik, mint egy magyar. A hanyatló nyugat központjában, Belgiumban pedig 8%-al több nő és 9%-al több férfi él a káros szenvedélyek valamelyikével. 

A fogorvosi ellátást kapó emberek számában szintén jobban állunk a nyugati átlagnál: nálunk százból csak 3 ember marad ki a fogorvosi ellátásból annak ellenére, hogy szüksége lenne rá. Ez pont egy emberrel kevesebb, mint az európai átlag. Az általános orvosi ellátás területén viszont fordított a helyzet. Itt 100-ból hat orvosi ellátásra szoruló magyar marad ki a kezelésből, az európai átlag ennek pontosan a fele. 

Az EIGE idei riportja azt is kiemeli: 

Magyarország volt az egyetlen uniós tagország,  amely a járvány alatt felfüggesztette a műtéti abortusz lehetőségét.

A hatalmi pozíciók eloszlása tekintetében viszont Magyarország tartósan a legrosszabb helyen áll. Idén csupán 20.6 pontot értünk el a 100-ból, míg az EU-s átlag 51.6-pont volt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy amíg a többi európai tagállamban átlagosan az országgyűlési képviselők  egyharmada (33%-a) nő, addig Magyarországon csupán kevéssel több, mint egytizedük (13%) az. Érdekes jelenség viszont, hogy a kormányban az elmúlt két évben jelentős mértékben nőtt a nők száma: 2 éve még csak a miniszterek 7%-a volt nő, ma már a 20%-uk az. (Mindez a gyakorlatban valójában annyit jelent, hogy Novák Katalin és Varga Judit bekerült a miniszterek közé.) 

Ez az arány nemcsak a politikában – és ily módon jelentős mértékben a jelenlegi kormánypárthoz köthető módon — jelenik meg, hanem a gazdaság egészére is jellemző. 

A legnagyobb cégek felügyelőbizottsági tagjainak csupán 14%-a nő Magyarországon, míg az uniós átlag 30%. 

Az EIGE hatalom-indikátora az egyetlen olyan tényező, amellyel kapcsolatosan Magyarország az elmúlt 10 év alatt visszafejlődést mutatott. Most utolsók vagyunk a rangsorban, miközben 2013-ban még Ciprus, Málta, Észtország és Litvánia is mögöttünk volt. 

Legnagyobb előrelépést a nők és férfiak gazdasági helyzete közötti különbség, valamint a tudás, vagyis az iskolai végzettség és nemi szegregáció területén ért el Magyarország. Az előbbi esetében 2,5, az utóbbiban pedig 2,7 pontnyi emelkedést értünk el az elmúlt 10 év során. Az utóbbi esetében inkább a nők felé dől a mérleg nyelve: Magyarországon 4%-al több nő diplomázik le, mint ahány férfi. 

Szémann Tamás—Rédl Boglárka