Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk

Emelkednek az esetszámok a koronavírus járvány negyedik hullámában, így természetes, hogy egyre több embert érdekel, mennyire hatásos a védőoltás, mennyien kapják el a vírust oltás mellett, és egyáltalán, milyen arányban kerülnek kórházba, lélegeztetőgépre olyanok, akik megkapták már az egyik vagy akár mindkét dózist. A régió többi országában erről gond nélkül lehet tájékozódni, nálunk azonban nincs könnyű dolga annak, aki utána akar járni az adatoknak. A Nemzeti Népegészségügyi Központtól újabban kapott adatok ugyanakkor azt mutatják: a fertőzöttek nagyjából fele kapott már legalább egy oltást.

Titkolják a számokat

Egy hete, november elején számoltunk be arról, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságtól megpróbáltunk adatot szerezni a kórházakban uralkodó állapotokról, és hogy milyen arányban kerülnek kórházba az oltottak. Válasz azonban nem érkezett, ezért egészségügyi dolgozóktól is érdeklődtünk:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kevés a személyzet, a kórházban kezelt betegek száma nő, oltottak is bekerülnek

Szlovákia, de még az EU-n kívüli Egyesült Királyság is részletes adatokat közöl a negyedik hullámról, többek között a kórházba került…

November elején a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központot (NKK) is megkerestük közérdekű adatigényléssel, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy októberig

• a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek közül hányan voltak beoltva;
• ebből hányan kapták meg az első dózist, és hányan mindkét/esetleg mindhárom adagot.

Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Ameddig várunk a válaszra, körbenéztük, hogy mit lehet tudni eddig a COVID-fertőzés és oltás kapcsolatáról. Október 31-én Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy az oltottak esetében sokkal kisebb az esély arra, hogy súlyosan megbetegedjenek. Hatvan év alatt két oltással nagyon kevesen kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba.

Azt is elmondta, hogy négy egyetem adatai alapján nincs olyan személy, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna, jelenleg minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is az Országos Kórházi Főigazgatóságtól próbált adatokhoz jutni októberben arról, hogy az az igazolt COVID-fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka kapott oltást, és köztük hányan vannak az egy, illetve a két vakcinával beoltottak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság azonban 45 napos hosszabbítás után közölte, hogy „a kért formában nem tartja nyilván az adatokat, ezért nem minősül adatkezelőnek”. Szél ekkor azt írta Facebook-posztban, hogy az adatvédelmi hatósághoz fordul csakúgy, mint Ujhelyi István MSZP-s EP képviselő, aki szeptemberben kereste meg hasonló kérdéssel a Müller Cecília vezette NNK-t, a Miniszterelnökséget és az Emmit, egyelőre hiába.

Egy nappal később, október 21-én a Kormányinfón Gulyás Gergely meglepő információt közölt: elmondása szerint a kórházban ápoltak 45 százaléka oltott, de akik a harmadik oltást is megkapták, gyakorlatilag nem kerülnek kórházba – mint később kiderült, ezt az állítást egyetlen kórház adataira alapozta. Egy hónappal korábban egyébként még arról beszélt, hogy magasabb az oltatlanok aránya, mint az oltottaké, és jelenleg több mint 90 százalékuk 60 évnél idősebb.

Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a személyes adat védelme miatt nem hozhatják nyilvánosságra azt, hogy hány beoltott van kórházban.

Ez annak fényében meglepő, hogy áprilisban maga a kormány tette meg ezt abban a Karikó Katalin által is félrevezetőnek nevezett táblázatban, amely az egyes oltástípusok utáni fertőzések és halálozások pontos számait mutatta be.

Október elején pedig Magyarország Kormánya adta hírül, hogy Kásler Miklós Montenegróban járt, ahol az egészségügyi miniszterrel ismertette azt a járványügyi tanulmányt, amely ötféle vakcinával oltott, 3,7 millió magyar ember oltás utáni fertőzési és halálozási adatait tartalmazza. Ujhelyi István később úgy kommentálta az esetet Facebook-oldalán, hogy a miniszter „lebuktatta saját magát”.

A 444 még szeptember elején megírta, hogy egy olvasójuk oltóanyag típusára és életkorra bontott adatokat kapott az Országos Kórházi Főigazgatóságtól arról, hogy az oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el legalább három héttel az oltás után – vagyis nagyon úgy tűnik, hogy léteznie kell részletes nyilvántartásnak.

A fertőzöttek fele kapott már legalább egy oltást

Bár a kórházi ápolásra szorulók és az oltás kapcsolatáról egyelőre, úgy tűnik, nincsenek elérhető adatok, a beoltottak koronavírus fertőzéséről már több információt találni.

Magyarországon az átoltottság jelenleg 62% körül van, ami a régióban jónak számít, más európai országgal összevetve azonban már kevésbé fényes a helyzet. Ráadásul érdemes azt is megjegyezni, hogy áprilisban rendre felfértünk az első 5 közé is, csak nyáron csúsztunk le végleg a dobogóról, amikor hazánkban folyamatosan lassult az oltások beadásának üteme, míg más országokban felgyorsult. A bűvös 5,5 millió beoltottat még májusban értük el, az azóta eltelt 5 hónapban azonban nem sikerült átlépni a 6 milliót, november 10-i adat szerint eddig 5 millió 982 ezer fő kapta meg legalább az egyik dózist az országban.

Müller Cecília például augusztusban úgy nyilatkozott, hogy mindössze 0,2 százalékos újrafertőződési arányt mutattak ki azoknál, akik a koronavírus ellen Magyarországon használt vakcinák szükséges dózisát megkapták.

Ez az állítás azonban nem igazán állja meg a helyét, legalábbis Fülöp Orsolya KiMitTud-os adatigénylése alapján, amelyre az NNK  válaszolt, 45 nap várakozás után elküldve a legalább egy oltással rendelkező koronavírus-fertőzöttek számának alakulását.

Legalább egyszer oltottak száma a regisztrált napi fertőzötteken belül

A kapott napi adatokból az látszik, hogy gyakorlatilag a fertőzöttek közel fele rendelkezett legalább egy oltással, amikor elkapta a vírust.

Ez a tájékoztatás erősen iránymutató jellegű, mert nem tudjuk, hogy a tesztelés az oltottak és oltatlanok körében pontosan mekkora. Ahogy arról sincs információ, hogy a megadott számból hányan voltak, akik csak egy vakcinát és hányan, akik a teljes oltási sorozatot megkapták.

Szintén érdekes, hogy az NNK napi bontásban küldte el a hétvégi adatokat is annak ellenére, hogy június közepén, amikor elbúcsúzott az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatója, azt is bejelentették, hogy adatközlésre csak hétköznap kerül sor, így azóta a hétvégi számokat a hétfőivel együtt közlik.

Arra pedig az NNK egyáltalán nem válaszolt, hogy napi bontásban hányan fertőződtek meg delta variánssal, és közülük mennyien voltak oltottak – ezt azzal indokolták, hogy „a kért bontásban nem rendelkeznek adattal”. (Júliusban egyébként mi is próbáltunk az egyes koronavírus variánsok terjedéséről adatokhoz jutni, szintén sikertelenül.)

Legalább egyszer oltottak aránya a regisztrált napi fertőzötteken belül

A környező országokban jóval könnyebb adatokhoz jutni

Nem kell túl messzire mennünk ahhoz, hogy pontos és naprakész adatokat kapjunk a tekintetben, hogy milyen arányban kapják el a vírust az oltottak, és milyen gyakran kerülnek kórházba vagy épp lélegeztetőgépre.

Ausztriában nemrég az osztrák hírügynökség kérte ki az adatokat.  Ebből kiderült, hogy a normál osztályokon ápolt betegek 43,6 százaléka oltott, közülük sokan (24,3%) megkapta már a teljes oltási sorozatot. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy az oltatlanoknál megnő a valószínűsége annak, hogy intenzív osztályra kerüljenek, az intenzíven kezelt koronavírusos betegek 75,7 százaléka ugyanis nem kapott védőoltást.

Romániában október végén az Országos Közegészségügyi Intézet maga tette közzé az erre vonatkozó számokat, több mint 1 millió, legalább részben oltott tesztelése után csak az esetek 16%-ában volt kimutatható a vírus, akik mindkét dózist megkapta, ez az arány 2%. Az oltott betegek körében a halálozási arány pedig mindössze 0,02 százalék volt.

Szlovákiában az Egészségügyi Minisztérium a közösségi oldalakon rendre közzéteszi a legfrissebb statisztikákat a vírus terjedéséről. November 9-i posztjukban például arról írnak, hogy a közelmúltban 4958 embernek lett pozitív a PCR-tesztje, 67%-uk nem volt beoltva. Az antigénvizsgálat 2560 embernél mutatta ki a vírust, akiknek 70%-a még nem kapott védőoltást. De arról is találunk információt, hogy a kórházban lévő betegek 80,56% egyáltalán nincs beoltva, vagy csak egy adagot kapott a vakcinából.

Szerbiában a legutóbbi, rendelkezésre álló, részletes adat egy szeptember végi kutatás, amely arra mutat rá, hogy az oltottak és oltatlanok között óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számát illetően. A kifejezetten delta variánst vizsgáló kutatás szerint a vizsgált időszakban az újonnan fertőzöttek harmada volt oltott. Arról is találni információt, hogy a Pfizer vakcina bizonyult a leghatékonyabbnak, és a kínai oltást kapók közül betegedtek meg a legtöbben. Az oltatlan, koronavírussal fertőzött betegek 75,2 százaléka szorult kórházi kezelésre, az intenzív osztályon és lélegeztetőgépre kerülők esetében 2 oltott személyre 33 oltatlan jut.

Bár az átoltottság igen alacsony Ukrajnában, az adatok ott is azt mutatják, hogy az oltottak jóval ritkábban kerülnek kórházba. November eleji adatok szerint például az elmúlt hetekben kórházban ápolt COVID-betegek 93,5%-a nem volt beoltva.

A magyar járványügyi adatközlés hiányosságaiból, a gyakori titkolózásból (és a veszélyhelyzet miatt rendre 90 napra hosszabbított adatigénylésekből) következik az is, hogy a járványügyi tájékoztató oldalunk sem igazán szolgálhat jó példaként a régióban. Márciusban megnéztük, 14 ország hivatalos járványügyi weboldala mennyire informatív és pontosan milyen adatokat tartalmaz, a magyar koronavirus.gov.hu pedig nem jött ki túl jól az összehasonlításból:

A magyar járványügyi tájékoztatóoldalnál nincsen szűkszavúbb a régióban

Megnéztük, hogy a régió országainak hivatalos járványügyi tájékoztató weboldala mennyire informatív és pontosan milyen adatokat tartalmaz. Hazánk a 14 országra…

Szabó Krisztián—Szopkó Zita