A Világbank felső vezetése manipulálta az egyik legelismertebb versenyképességi mutató számait – mutatjuk hogyan!

A Világbank felső vezetése szándékosan módosított a világ egyik legelismertebb rangsorának, a Doing Business Index adatain, hogy azok jobb színben tüntessék fel Kínát – derült ki a belső vizsgálatot végző amerikai WilmerHale ügyvédi iroda jelentéséből szeptemberben. A jelentés azt is kiemeli: a Doing Business 2020-as kiadványában az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán és Szaúd-Arábia adatain is módosítottak, azonban a 2018-as módosításokkal ellentétben itt nem találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy a felsőbb vezetéstől jöttek volna az utasítások. A jelentés hatására a világbank bejelentette: megszünteti a Doing Business-riport publikálást. 

A Világbank 2003 óta publikált Doing Business Indexét a világ egyik legjelentősebb versenyképességi rangsoraként tartják számon. A kiadvány (amelyik lényegében azt elemzi, melyik országban a legkönnyebb vállalkozást indítani) évenkénti megjelenését komoly médiafigyelem övezi, számos befektető használja üzleti döntése megalapozásához és számos akadémikus veszi alapul adatait a tudományos munkájához (ez az Autoriter kapitalizmus és hatása az üzleti életre című dolgozat például a Doing Business mutatóin alapszik). 

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kiadvány akkora ismertségnek örvend, hogy a politikusok célkitűzéseiben is rendszeresen megjelenik a rangsoron való feljebb jutás. 2015-ben például az indiai miniszterelnök, Narendra Modi kijelentette: minden erőfeszítést meg fog tenni, hogy az első 50 ország között legyen India a Doing Business rangsorban (ez majdnem 100 helynyi emelkedést jelent, amelyet India mára majdnem teljesített is, hiszen 2020-ban 63-ik volt a sorban). Hasonló célkitűzéseket jelölt meg Vladimir Putyin is 2012-ben: az orosz elnök 2018-ra Oroszországot a 20. helyen szerette volna látni a ranglistán (2018-ban még a 35. helyen szerepelt). 

Kína tartja a helyét a rangsorban

Nem csoda hát, hogy a 2017-ben a 78. helyen szereplő Kína sem volt közömbös azon tény irányt, hogy az eredeti számítások szerint 2018-ra a korábbi évhez képest 7 hellyel (85.) csúszott volna hátrébb a ranglistán. 

A WilmerHale ügyvédi iroda jelentésében rámutat: 

a 2018-as kiadvány megjelenése éppen abban az időszakban volt esedékes, amikor a Világbank jelentős erőfeszítéseket tett tőkéje felemelésére, amelyhez Kínától kardinális segítséget remélt.

A jelentés azt is kiemeli, Kína aktívan lobbizott annak érdekében, hogy rávegye a Világbankot: módosítsanak a Doing Business kiadvány sorrendjén. A sorrenden való módosítás végül meg is történt, a Világbank akkori vezérigazgatójának Kristalina Georgievának – aki jelenleg a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) tölt be hasonló pozíciót – valamint a Világbank akkori elnökének, Jim Yong Kimnek a hathatós közbenjárása révén. 

Az ügyvédi iroda szerint ugyanis 

a Világbank felsővezetése szándékosan keresett technikai megoldást arra, hogy Kína romló mutatóin javítson.

A Világbank akkori vezérigazgatója személyesen vett részt egy meetingen, a Doing Business-projekt vezetőségével.  A meeting során Kristalina Georgieva kijelentette: innentől kezdve ő felügyeli Kína besorolásának kérdését, valamint leszidta a Kínáért felelős csapat igazgatóját, amiért rosszul menedzseli a Világbank kapcsolatát a kínai vezetéssel, és nem érti meg, mekkora jelentősége van a kiadványnak Kína számára – derül ki a WilmerHale ügyvédi iroda jelentéséből. 

A Világbank elnöke pedig – noha arra nincs bizonyíték, hogy személyesen részt vett volna az adatok manipulálásában – az ügyvédi iroda jelentése szerint számos alkalommal utasíthatta beosztottjait arra, hogy nyomást gyakoroljanak a Doing Business-projekt vezetőségére Kína pozíciójának befolyásolása érdekében.  Az elnök egyébként maga is elismeri: homályosan rémlik neki egy olyan értekezlet, amelynek során szó esett arról, hogy Kína adataihoz számolják Hongkongot vagy Tajvant is ezáltal javítva az ország besorolásán.

Az eredeti elképzelések szerint ugyanis Kína adataihoz sorolták volna a különleges közigazgatási területnek számító Hongkongot is (Hongkong 2017-ben 4. volt a ranglistán), ezzel 8 hellyel előrébb (azaz a 70. helyre) sorolván az országot. Azonban az ötletet Kristalina Georgieva ellenezte, így egy másik megoldás után kellett nézniük. Végül számos sürgősségi meeting és telefonhívás után, néhány mutató módosításával Hongkong gazdasági teljesítményének beleszámítása nélkül sikerült 7 hellyel feljebb tornászni Kínát. Így tehát az ország 2018-ban végül szintén a 78. helyen tudhatta magát. 

A WilmerHale ügyvédi iroda jelentésének nyilvánosságra hozatal után Kristalina Georgieva kiadott egy nyilatkozatot, amelyben cáfolta, hogy köze lett volna a Kínával kapcsolatos adatok manipulálásához. Az IMF hétfőre hívott össze egy meetinget a WilmerHale ügyvédi iroda részvételével, amelyen döntést hoz a vezérigazgató felfüggesztésével kapcsolatban. 

Az nem lehet, hogy Jordánia legyen a lista élén! 

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek esetében a WilmerHale ügyvédi iroda jelentése nem talált közvetlen bizonyítékot arra, hogy a Világbank felsővezetése érintett lenne az országok pozíciójának javításában, azonban egy biztos: az adatok itt is manipulálva lettek. 

Az ügyvédi iroda szerint ebben az esetben is pénzügyi érdekek húzódhatnak az ügy hátterében. Az eset valóban egy nagyobb problémára mutat rá: 

a Világbank tanácsadói tevékenysége – amelyért jelentős összegeket fizetnek az országok – összeférhetetlen a Doing Business-riport elkészítésével. 

Így nyúltak bele a rangsorba

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek esete erre tökéletes példa. Szaúd-Arábia ugyanis számos olyan Visszatérítendő Tanácsadói Szolgáltatást (Reimbursable Advisory Service – RAS) vett igénybe a Világbanktól, amely kifejezetten a Doing Business-mutató javítására fókuszál. Így tehát – mint az ügyvédi iroda jelentéséből kiderül – a Világbank maga is nyomás alá kerülhetett, hogy eredményeket tudjon felmutatni a költséges tanácsadói szolgáltatások után. 

A tanácsadói tevékenységek ellenére a 2020-as jelentésben eredetileg Jordánia került volna annak a kiadványban előkelő helyen szereplő listának az élére, amely a Doing Business Index tekintetében leggyorsabban fejlődő 10 országot sorolja fel. A Világbank egyik magas beosztású munkatársa, Simeon Djankov, aki 2018-ban még a Világbank vezérigazgatójának tanácsadójaként vett részt aktívan az adatok manipulálásban, ezúttal is hasonló technikához folyamodott: utasította a Doing Business-projekt csapatát, hogy találjanak egy módot arra, hogy Jordánia a második helyre kerüljön a leginkább fejlődő országok listáján az első hely helyett. 

Az adatok módosításával és a metodológia megváltoztatásával a csapatnak végül sikerült elérnie, hogy Jordánia a második helyre essen vissza, az adatok megváltoztatása azonban nemcsak Szaúd-Arábiát, hanem az Egyesült Arab Emírségeket is érintette, mivel a két ország azonos adórendszert használt. Ennek okán az Egyesült Arab Emírségek pontszáma is módosult, azonban ez végül nem eredményezett változást az ország besorolásában. 

Simeon Djankov személye az azerbajdzsáni adatok manipulálásánál is felbukkant, méghozzá meglehetősen direkt módon: 

az akkor éppen alelnöki tisztet betöltő Djankov meg volt győződve róla, hogy Azerbajdzsán valójában nem hajtotta végre a riportban jelzett reformokat.

Djankov (akit a Doing Business-projekt alapítói között tartanak számon) a Doing Business csapatának ellenkezése ellenére elrendelte, hogy az azeri kormány által megvalósított reformok ne kerüljenek bele a 2020-as kiadványba. Az ország ezzel a 34. helyre esett vissza az előző évi 25. helyhez képest, tehát közel 10 hellyel lejjebb került a rangsorban. 

Szémann Tamás—Rédl Boglárka