Ipsos: az emberiség közel háromnegyede tudja, hogy jelentős változás előtt állunk a fölmelegedés miatt

Mára a leggazdagabb országok lakóinak háromnegyede tényként kezeli az ember okozta klímaváltozás tényét és fenyegetését, azonban minél jómódúbbak lakói, annál kevésbé érdekli őket.

Idén nyáron részletes kutatás (Ipsos MORI) készült a klímaváltozáshoz való hozzáállásról a G20 országaiban. A kutatás fő megállapítása, hogy a G20 országokban élők 73%-a tisztában van azzal, hogy emberi tevékenység okán a Föld fordulóponthoz közeledik: a klíma és a környezet hirtelen változhat, és nehezen stabilizálhatóvá válhat a jövőben. Mi a kutatás eredményei alapján megnéztük, milyen különbségek vannak az egyes tagországok hozzáállásában az egy főre eső gazdagság (GDP) alapján. Kiderült, hogy minél gazdagabbak az adott ország lakói, annál kevésbé ismerik fel a klímaváltozás tényét és fenyegetését. Az indonéz és brazil emberek a legtudatosabbak, itt, a lakosság 86, illetve 85 százaléka van tisztában a veszéllyel. A kevésbé tudatos országok közé tartozik az Amerikai Egyesült Államok és Japán, ahol a lakosság csupán 60, illetve 63 százaléka gondolja úgy, hogy nagy nehezen visszafordítható változások várhatóak az időjárásban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A másik jelentős megállapítása a kutatásnak, hogy a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező húsz ország lakóinak jelentős része (68%) a potenciális járulékos gazdasági károk ellenére is sürgeti a cselekvést.  Ez a nézet is különösen a kevésbé gazdag lakosságú országokban dominál, mint Brazíliában (87%), Indonéziában (85%)  és Kínában (82%), míg a legalacsonyabb Franciaországban (44%), Japánban (53%), Németországban (58%) és az Egyesült Államokban (60%).

A G20 országokban az emberek 58%-a különösen aggódik a globális közjavak miatt. A kételyek legerősebbek a nők, 25–30 év közöttiek, legalább egy diplomával rendelkezők és a 45 ezer angol fontnál többet keresők között. A legtöbben szeretnének aktívan lépéseket tenni a környezet védelmének érdekében. A kutatás eredményei szerint a fejlődő országokban nagyobb a hajlandóság a változásra, mint a fejlett országokban. 90% fölötti a hajlandóság Indonéziában, Dél-Afrikában, Kínában, Mexikóban és Brazíliában. Ezzel szemben ez a szám Japánban 61%, Németországban 70%, Az Amerikai Egyesült Államokban 74%, Nagy Britanniában pedig 77%.

Annak ellenére, hogy a legtöbb országban ennyire nagy a hajlandóság a változásra, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora méretű újratervezésre lenne is szükség. Az elkövetkezendő 10 év az emberiség számára „döntő évtizedként” van elkönyvelve. Az emberek 59%-a tisztában van azzal, hogy gyors változás szükséges, de azt már kevesebben tudják, hogy az étkezési szokások újragondolására is szükség van. A legalacsonyabb tudatosság ezzel kapcsolatban Indonéziában van, ahol a lakosság mindössze 26%-a van tisztában ezzel. Az emberek csupán 8%-a van tisztában azzal a tudományos megegyezéssel, miszerint elsöprő társadalmi változásra van szükség a következő évtizedben a közjavak védelmének érdekében. Ugyanakkor a G20 országok lakóinak 74%-a úgy gondolja, hogy az országuk gazdaságának a profit helyett az általános jólétre és a környezetvédelemre kellene fókuszálnia. Az emberek csupán 25%-a gondolja úgy, hogy a kormány feladata a profit maximalizálása és munkahelyek teremtése, még környezetszennyezés árán is.

Az emberek háromnegyede szerint a pandémia rávilágított arra, hogy az emberiség képes gyors változásokra, ha szükséges. Az emberek 71%-a szerint a mostani egy kiváló lehetőség arra, hogy úgy építsük újra a társadalmat, hogy az készen álljon az esetleges jövőbeli katasztrófákra.

Azonban a személyes szintű változtatáshoz sokan úgy érzik, hogy különböző tényezők hátráltatják őket, a legtöbb probléma tudáshiányból vagy az infrastruktúra hiányából származik, vagy pedig anyagi jellegű. Ez a kutatás kiválóan rávilágít arra, hogy az emberek részéről igény van a változásra, így az állami szerveknek lépnie kell az ügyben. Igény lenne kampányokra, amelyek részletesen rávilágítanak a minket fenyegető problémákra és a szükséges változás mértékére. Jellemzően azon országokban, ahol a gazdaság virágzó, hajlamosabbak megfeledkezni arról, hogy a környezetvédelmi problémák minden országot hasonló mértékben fenyegetnek.

Szémann Tamás—Szabó Hédi