Veszprémi vigaszág Mesterházynak? Egy csatatérkörzet esélyei

2015-ben Navracsics Tibor egykori körzetét egy időközi választáson Kész Zoltán, független jelölt hódította el, országos reménykedést kiváltva ellenzéki körökben. Ehhez képest 2018-ban simán győzött a Fidesz jelöltje. Ebből is látszik, hogy igazi barométerkörzetről van szó, amelyik remekül mutatja a közhangulat változását. Ki nyer abban a körzetben, amelyik több minisztert is adott már az országnak? Amennyiben nem sikerül az ellenzéknek, akkor az egy húszéves politikai pályafutás végét is jelentheti. 

Újabb választókerületi elemzéssel készültünk a napokban indult előválasztás témakörében: ezúttal a Veszprém 1-es körzet kerül sorra. A választókerület több szempontból is érdekes: a korábbi választási eredmények alapján egyetlen ellenzéki jelölt veheti fel jó eséllyel a versenyt a Fidesszel, ráadásul Zugló mellett ez a másik olyan körzet, ahol igazán feszültté vált a hangulat a kampány során, tudomásunk szerint ugyanis eddig ez az egyetlen választókerület, ahol egy jelölt indulását nyilvántartásba vétele után vétózta meg a hatpárti összefogás többsége a DK indítványozására.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Átlátszó is megkezdte a felkészülést a jövő évi választásokra és a szeptemberi előválasztásra. Legutóbb a józsefvárosi székhelyű Budapest 6-os körzetet mutattuk meg közelebbről:

Fradi-szív és Yozsefváros – kiélezett ellenzéki küzdelem a fővárosi 6-os körzetben

Néhai kocsisor és Fazekas gimnázium, Müpa és Fradi-pálya, gengszterrap és Duna-part, Páva utcai zsinagóga és Teleki tér. Két ezerarcú kerületből álló választókörzetben valódi versenyt hozott az előválasztás. A körzet jelenlegi képviselője egy országosan ismert politikus, a Fidesz frakcióvezetője, a VIII. kerület volt polgármestere, Kocsis Máté.

Júliusban pedig a zuglói (Budapest 8.) választókerülettel foglalkoztunk:

Kit ásnak el a végén? Bemutatjuk a zuglói halálcsoportot, ahol valódi harc várható

Az Átlátszó is megkezdte a felkészülést a jövő évi választásokra, egyelőre az előválasztási fejleményeket kísérjük figyelemmel. A múlt héten közzétettük interaktív térképünket, amelyen nyomon követhetőek az egyes körzetek küzdelmei. Az érdekesebb helyeket azonban egyenként is igyekszünk bemutatni. Ezúttal a legnagyobb érdeklődéssel kísért versengéssel, a zuglói előválasztással foglalkozunk.

Ezúttal a veszprémi székhelyű Veszprém 1-es körzet részletes elemzésével készültünk, amely hasonló izgalmakat tartogat, mint a zuglói választókerületben Tóth Csaba és Hadházy Ákos párharca. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a választókerületről, illetve kik azok a szereplők, akik fontos szerepet játszanak a kerület életében jelenleg vagy a korábbi választások során.

A körzet fontos szereplői

Az MSZP színeiben, a Párbeszéd támogatásával induló Mesterházy Attila rutinos politikusnak számít Magyarországon. 2003-tól az MSZP országos elnökségi tagja, a Veszprém megyei területi szövetség alelnöke, 2009-től a szocialista párt frakcióvezetője, 2010—14 között az elnöke is volt. A 2010-es és 2014-es parlamenti választásokon miniszterelnöki ambíciói is voltak, de pártja jelentősen alulmaradt a Fidesszel szemben. A 2014-ben tartott EP-választáson pártja szintén rossz eredményt ért el, ezért bejelentette: lemond a párt vezetéséről és a frakcióvezetésről is.

Ezt követően mégis visszatért a politikába, 2018-ban például a tisztújító kongresszuson is elindult a pártelnöki címért Tóth Bertalan mellett, de nem sikerült legyőznie.  A politikus ezt követően sokáig gyakorlatilag a párt belső ellenzékeként működött, többek között az ellen is felszólalt, hogy 2018-ban Karácsony Gergelyt indítsa a párt miniszterelnök-jelöltként. 2019-ben szivárogtatással gyanúsították meg, aminek következtében fegyelmi eljárást is indított pártja ellene. Az eljárást később megszüntették.

Egy évvel később, 2020-ban az MSZP tisztújító kongresszusán az eredeti tervek szerint ismét Tóth Bertalannal mérkőzött volna meg a pártelnöki címért, szeptemberben azonban bejelentette, hogy kiszáll a versenyből. A konfliktusokkal teli tisztújítás előtt Mesterházy eredetileg azzal indokolta indulását, hogy  Tóth vezetése alatt egyre csak vesztett népszerűségéből a párt, a pártelnök és környezete azonban a hírek szerint az ellenzéki összefogás jövőjét féltette Mesterházytól.

Mesterházy Attila felszólalása a pedofiltörvény vitáján 2021. 06. 01-jén (forrás: Parlamenti közvetítés/Youtube)

Sokakat váratlanul ért a DK április közepi bejelentése, amiből kiderült, hogy a DK saját párttagja helyett Csonka Balázst indítja a körzetben, aki később a Jobbik és az LMP támogatását is megszerezte. Csonka közel 20 éve saját ügyvédi irodájában dolgozik, egy ideig a TASZ Veszprém megyei munkatársaként is tevékenykedett.

Veszprém jelenlegi polgármestere Porga Gyula (Fidesz-KDNP), aki már több mint 10 év óta van a város élén. 2010-ben majdnem kétszer annyi szavazatot szerzett, mint a szocialista jelölt, Hartmann Ferenc. Négy évvel később Katanics Sándor volt a fő kihívója, ám végül 22 százalékkal előzte meg a több ellenzéki párt által indított jelöltet. Legutóbb, 2018-ban ennél jóval kevesebb volt a különbség, alig kétezerrel több szavazatot kapott a fideszes jelölt, mint az immár a teljes ellenzéki összefogás által támogatott Katanics.

Kész Zoltán, korábbi országgyűlési képviselő augusztus 20-án bejelentette, hogy nem tervez indulni az előválasztáson, helyette a DK jelöltjét támogatja. Mint írja, „lehet, hogy meg tudnám nyerni a veszprémi előválasztást, de nem biztos, hogy az állampárt jelöltjét is legyőzném. Ahogy lehet, hogy a jelenlegi veszprémi felhozatalból ketten az ismertségük miatt esélyesebbnek tűnnek, de azt már megmutatta a történelem, hogy ők képtelenek nyerni, mert nem tudják hozni azt a közeget, akik azt a leheletnyi extra szavazatot jelentik.”

Potenciális csatatér-körzet

A 2014-es országgyűlési választáson Navracsics Tiborra érkezett a legtöbb voks, 20 százalékkal előzte meg az ellenzéki pártok támogatásával induló szocialista Pál Bélát. 2015-ben azonban uniós biztosi kinevezése miatt kénytelen volt lemondani parlamenti mandátumáról. Az időközi választáson Kész Zoltán (független) a szavazatok 43,56%-ával nyerte meg a körzetet, ezzel a Fidesz elveszítette a kétharmados többségét a parlamentben. Győzelmét még érdekesebbé teszi az a tény, hogy a Jobbik (Dr. Varga Damn Andrea), illetve az LMP (Gerstmár Ferenc) színeiben is volt induló, akiknek végül csupán pár ezer szavazatot sikerült szereznie. Ezt a sikert később nem sikerült Késznek megismételnie: 2018-ban a választókerületben korábbi győzelme ellenére alulmaradt Ovádi Péterrel  (Fidesz-KDNP) szemben, annak ellenére, hogy még Mesterházy Attila is visszalépett a javára.

Az elbukott választás után Kész azonnal gratulált a győztes jelöltnek. Az Azonnali arról is kérdezte, mennyire játszhatott szerepet az eredményben az, hogy a Jobbikos Varga-Damn Andrea (aki 2020-ban kilépett a Jobbikból, azóta független képviselőként folytatja pályafutását, jelen állás szerint pedig 2022-ben újonnan alapított Reformerek nevű pártjával indulhat az országgyűlési választáson.) nemcsak indult, hanem aktívan kampányolt is ellene, Kész azonban nem akart válaszolni a felvetésre. Később a Népszavának adott interjúban elmondta, hogy egyelőre befejezte a politizálást. Szó esett az ellenzéki összefogás hiányáról is, mint mondta, „áprilisban borítékolható volt, hogy 106 körzetben nem lesz együttműködés, de a 2018-as választást csak akkor nyerhette volna meg az ellenzék, ha nem csak beszélnek az összefogásról, hanem meg is valósítják”.

Azonban más a helyzet, ha az az összes ellenzéki párt szavazatait hasonlítjuk össze a fideszes induló szavazataival: ebben az esetben ugyanis 2018-ban a különbözet 377, négy évvel korábban, 2014-ben pedig majdnem 1500 szavazat lett volna az ellenzék javára, így ez a választókerület jó eséllyel csatatérkörzet lett volna. A számok azt mutatják, hogy a 2022-es választás minden valószínűség szerint izgalmasnak ígérkezik ebben a választókerületben, hiszen egyáltalán nem egyértelmű az előválasztáson kiválasztásra kerülő összellenzéki jelölt és a jelenlegi, fideszes képviselő versenyének végkimenetele.

A veszprémi körzetre korábban is jellemző volt egyfajta kettősség. 10 éven keresztül, egészen 2006-ig az SZDSZ-es Dióssy László állt a város élén polgármesterként, ezt követően folyamatosan a Fideszes jelöltnek  – 2006-ban Debreczenyi Jánosnak, majd  2010 óta folyamatosan Porga Gyulának – sikerült győzedelmeskedni. Az országgyűlési választásokon azonban más a helyzet: a jelenleg Veszprém 1-es választókerület korábban két körzetet foglalt magában: Veszprém 6-ban a 94-as választást kivéve (amikor az SZDSZ jelölt győzött) először az MDF, majd a kétezres évektől a Fidesz támogatásával induló Dr. Horváth Balázs, az Antall-kormány első belügyminisztere szerezte a legtöbb szavazatot. A Veszprém 7-es körzetben a 90-es és 98-as választást kivéve (amikor is az MDF szerzett mandátumot) rendre szocialista jelölteknek szavaztak bizalmat a választók.

Országgyűlési választások eredményei Veszprém 1, 5, 6, 7/ Veszprém 1. választókerületben 1990 és 2018 között

Előválasztási vita, egy résztvevővel

A körzetben a tervek szerint előválasztási vitára is sor került volna, a Tabumentes Országmentés Egyesület (TMO) jóvoltából.

A Magyar György vezette Civil Választási Bizottság (CVB)  – amit a hatpárti ellenzék kért fel, hogy segítsen az előválasztás lebonyolításában –  több civil szervezetet is tagjai között tudhat. A CVB volt ugyanis az a szervezet, ami az aHanggal közösen már a 2019-es budapesti főpolgármesteri előválasztást is megszervezte. Egyik tagszervezete a 2018-ban létrejött Tabumentes Egyesület (TMO) amely az előválasztási viták rendezésében vállalt szerepet. Youtube csatornájukon – a Partizán kezdeményezéséhez hasonlóan – számos egyéni választókerületben megrendezett vita érhető el az előválasztási jelöltek részvételével.

Szeptember 16-i Facebook-bejegyzésükben azonban az Egyesület arról számolt be, hogy

többszöri próbálkozásuk ellenére sem sikerült olyan időpontot találni, ami a DK jelöltjének megfelelt volna, így csupán Mesterházy Attila részvételével zajlott a beszélgetés.

„Szeptember 19-e vasárnap a harmadik felajánlott időpont a részünkről, de a jelek szerint Csonka úr a kampány időszak és a civil munkája miatt nem tud ott lenni, hogy érveit ütköztesse Mesterházy Attila jelölttárssal” – írták.

Pártközi konfliktusok

Az előválasztás egyik legérdekesebb aspektusa a körzetben a Katanics Sándor indulása körül kialakult konfliktus. Katanics Facebook-oldalán régóta ír arról, hogy szeretné megmérettetni magát az előválasztáson, azonban annak ellenére, hogy a párt veszprémi alapszervezete úgy gondolta, hogy kifejezetten alkalmas jelölt lenne, a DK-tól hosszú várakozást követően sem kapott választ és befogadó nyilatkozatot.

Májusban végül bejelentette, hogy függetlenként, a Civil Bázis támogatásával méretteti meg magát az előválasztáson, amihez a Momentumtól kapott befogadó nyilatkozatot (a párt végül be is állt mögé a körzetben).  A DK mindezt nem nézte jó szemmel, fegyelmi eljárást indított ellene, amiért a pártvezetés tilalma ellenére mégis az indulás mellett döntött. Augusztus 16-án végül a pártok jóváhagyásával sikeresen nyilvántartásba is vették. Egy nappal ezelőtt, a regisztrációs időszak lezárulta után Katanics úgy döntött, hogy kilép korábbi pártjából, amelynek támogatását sikertelenül próbálta megszerezni az előválasztáson való induláshoz.

Augusztus 21-én azonban kiderült, hogy a DK fellebbezést nyújtott be, és a  pártelnökök tanácsa elé vitte indulásának ügyét, ahol 5-1 arányban született döntés arról, hogy mégsem indulhat. A fellebbezésre 72 óráig van lehetőség az ellenzéki pártok korábbi megállapodása szerint. Lényegében ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vett előválasztási jelöltek végleges regisztrációja előtt még bármelyik párt megfellebbezheti valamelyik jelölt indulását, ha komoly kifogása van – erre azonban Katanics esetét kivéve nem volt még példa.

A Momentum közleményben reagált a döntésre, amelyben arról írtak, hogy szerintük „az előválasztás megcsúfolása az, hogy egy helyben beágyazott, erős jelölt indulását politikai okokból nem engedélyezik. A DK kicsinyes bosszúja, a volt párttársának indulásának megakadályozása különösen érdekes annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban több, korábban MSZP-s képviselő regisztrált az előválasztásra a DK jelöltjeként – ők mind indulhatnak az előválasztáson”.

Még Gyurcsánytól is érkezett telefonhívás

Katanics a Telexnek elmondta: augusztus elején még Gyurcsány Ferenc is felhívta őt azzal a szándékkal, hogy lebeszélje az indulásról, ebbe azonban ő nem ment bele. A Magyar Narancsnak adott korábbi interjújában pedig azt mondta: miután a volt elnökség tagjai rákérdeztek a döntésre, a DK azt mondta indoklásként, hogy „túlságosan köthető vagyok a DK-hoz és az eddigi aktív politikai szerepléseim a DK színeiben nagyobb elutasítottságot is jelenthetnek, ami miatt egy »civil« és új DK-s jelölt jobb eséllyel indul.”

„Értetlenül állok az előtt a tény előtt, hogy a megméretésre jelentkező, magukat demokratának valló ellenfeleim szó nélkül fogadták el a kizárásom. Így hiába győznek az előválasztáson, nem mondhatják sem ők, sem jelölő szervezeteik, hogy tiszta módon nyertek” – írta augusztus végén Facebook-oldalán.

Katanics nemrég arra a döntésre jutott, hogy az előválasztás végéig, szeptember 18-ig nem kíván nyilatkozni történetéről, a 2022-es választáson pedig ennek ellenére sem tervez elindulni. Az egyik utolsó, 168 órának adott interjújából az is kiderült, hogy a kialakult helyzet miatt a veszprémi alapszervezet elnökségének mind az öt tagja távozott a DK-ból.

Itt azonban nem ért véget a történet, szeptember 10-én ugyanis a Katanicsot indítani szándékozó Civil Bázis petíciót indított, amelyben a Katanics Sándor melletti kiállásra kérik a veszprémieket. Mint írják, „ha a petíciót több választókerületi lakos írja alá, mint ahányan a két másik jelöltre szavaznak, úgy a Civil Bázis jogorvoslatért fordul az Előválasztási Bizottsághoz, hogy érvényesítse a lakosság akaratát”.

Katanics a Facebookon megerősítette: akkor sem fog elindulni a 2022-es választáson, ha sokan támogatják, nem fogja megakadályozni a Fidesszel szembeni győzelmüket.

Azt is hozzátette azonban, hogy  „én már feladtam, nem hiszem azt, hogy képesek a jelenlegi ellenzéki politikai pártok változni és változtatni és nem értik, hogy a 2022-i tavaszi választás eleve kudarcra van ítélve, ha azt csinálják, amit eddig. Még a múlt héten is 5 választókerületben léptettek vissza a másik fél javára jelöltet, olyan személyt, aki már az ajánlások összegyűjtésén is túl van. Az átlagválasztó, nem a párthívőkről beszélek, ebből azt érti, ugyanazt műveli az ellenzéki pártok szövetsége, amit a Fidesz. Ugyan demokratikus előválasztást ígértek és azt, hogy helyben kell a döntéseket meghozni, de meghozzák helyettük azt a pártirodákban.”

Az előválasztást több kritika érte, főleg az utóbbi időben a pártok közötti megállapodások, háttéralkuk miatt, ami sok esetben azt eredményezte, hogy jó pár olyan körzet jött létre, ahol mindössze egy-két jelölt indul végül, így nem beszélhetünk valódi versenyről. Ráadásul sokak szerint a civil jelöltek és a kisebb jelölő szervezetek (mint az MMM és az ÚVNP) sem azonos esélyekkel vágtak neki a kampánynak, mint a hat párt. A témával nemrég részletesen is foglalkoztunk az Átlátszón.

Kövesse az ellenzéki előválasztást az előválasztási oldalunkon:

ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁS 2021 – Interaktív térkép és diagramok

Szabó Krisztián—Szopkó Zita—Hont András

Címlapkép: Hont András montázsa

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!