Nyílt és demokratikus küzdelem helyett halpiaci alku? Így szorult ki a civil jelöltek többsége az előválasztásról

2021. augusztus 15-én lezárult az ellenzéki előválasztás regisztrációs időszaka, eddig az időpontig tudták jelezni indulási szándékukat azok, akik szeretnék megmérettetni magukat szeptemberben. Az előzetesen bejelentett, vagy sajtóhírek alapján megismert jelöltek közül azonban nem mindenkit vettek nyilvántartásba: 30 aspiráns végül valamilyen oknál fogva nem indult, vagy indulhatott el. Legtöbbjük személyes okból vagy a függetlenek indulását ellehetetlenítő hatpárti megállapodások miatt volt kénytelen „visszalépni”, de arra is volt példa, hogy egy párt saját jelöltjét áldozta be a háttéralkuk miatt. A pórul járt indulókról a két leginkább érintett jelölő szervezet, az Új Világ Néppárt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökeivel is beszéltünk.

Harmincan nem indultak, hárman már vissza is léptek

2021. augusztus 15-én lezárult az ellenzéki előválasztás regisztrációs időszaka. A 294 korábbi bejelentett indulóból az Országos Előválasztási Bizottság tájékoztatása szerint 272 jelölt regisztrációja érkezett be, viszont ez a szám az aláírásgyűjtés kezdetéig még tovább csökkent, 262 jelölt vesz részt az aláírásgyűjtési szakaszban. A regisztráció egyik feltételeként az indulóknak szükségük volt egy befogadói nyilatkozatra attól a párttól, amelyik frakcióba a 2022-es esetleges kormányalapításkor beülnének.

A független jelöltek, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és az Új Világ Néppárt jelöltjei számára különösen fontos volt ez, ugyanis pártválasztás nélkül nem tudtak volna részt venni az előválasztáson.

A regisztrációs időszak előtti bejelentéseket és a hivatalos indulók listáját összevetve láthatóvá vált, hogy azok jártak a legrosszabbul az előválasztás első szakaszában, akik nem a hat kezdeményező párt egyikéhez tartoztak. A legtöbb nem-induló az Új Világ Néppárt jelöltjei közül került ki (12 fő, 43%), őket a független jelöltek (5 fő), a DK (4 fő), az LMP (4 fő) és az MMM (4 fő) jelöltjei követik. A Momentumból mindössze egyetlen előzetesen bejelentett indulót nem vettek végül nyilvántartásba. A többi pártnál nem volt kimaradt jelölt: az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik minden indulóját sikerült nyilvántartásba venni, vagy a saját, vagy más párt frakcióját választva.

Három olyan induló is van, akiket ugyan nyilvántartásba vettek, azóta viszont visszaléptek az indulástól. Az MSZP egy jelöltje, Bodnár Imre a sikeres regisztráció ellenére az aláírásgyűjtés előtti hétvégén Mellár Tamás javára visszalépett. Az ÚVNP két jelöltje, Kaposi László és Molnár Miklós pedig az aláírásgyűjtési időszak első napjain álltak el a részvétel lehetőségétől.

Befogadott és nem befogadott indulók pártok szerint

A hivatalosan közölt indulói névsor alapján már egyértelművé vált tehát, hogy jelöltindítási szempontból az előválasztás leginkább az azt kitaláló hat kezdeményező pártnak kedvez a legjobban. Ugyan az ÚVNP-t mint +1 pártot felvették maguk közé, az esetek közel felében inkább a hatpárti jelölt mögött, nem pedig az Új Világ-os jelölt mögött sorakoztak fel a pártok.

A pártmegállapodások sok esetben kiszorították a civil jelöltet a versenyből, akik végül a nem indulás mellett döntöttek.

Katanics Sándor és Dr. Popovics Judit esete pedig már korábban rávilágított a tényre, hogy a pártok azzal is képesek voltak valakit ellehetetleníteni, hogy egyszerűen nem fogadták el, vagy utólag megvétózták a befogadó nyilatkozatát.

Az egyes nem-indulókkal folytatott beszélgetések során kiderült, hogy a fenti esetek nem egyediek, és sokan ugyanazon okok miatt jutottak hasonló sorsra. Emellett megkerestük a két legérintettebb, hat párton kívüli szervezet elnökét is – Pálinkás Józsefet és Márki-Zay Pétert – akiket a háttéralkuk és egyéb okok miatt kiszorult indulókról is megkérdeztünk.

Pálinkásék fő célja a frakcióalakítás

Az Új Világ Néppárt előzetesen bejelentett (vagy sajtóhírek alapján ismert) jelöltjeiből végül 20-an indultak el (két jelöltet nyilvántartásba vettek, később azonban ők visszaléptek). Azaz tizenketten vannak tőlük, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak részt venni az előválasztáson.

Megkerestük a párt elnökét, Pálinkás Józsefet, hogy az okokról érdeklődjünk, és arról is beszélgettünk, hogy mennyire elégedett az előválasztás menetével. Nemrég ugyanis Facebook-oldalán fogalmazott meg kritikákat az előválasztással kapcsolatban, kifejezetten a civil jelöltek indulási nehézségei miatt: a hat pártnak gyakorlatilag lehetősége van arra, hogy megakadályozza a párton kívüli, független jelöltek indulását.

Elmondta, ő két ilyen esetről tud: az egyik Katanics Sándor. Ő a veszprémi DK egykori frakcióvezetőjeként nemrég kilépett a pártból, végül függetlenként, a Momentum támogatásával indult volna el, a DK azonban megvétózta indulását a nyilvántartásba vétel után. Történetéről múlt héten írtunk részletesen az Átlátszó előválasztás-figyelőjében. A másik Popovics Judit, aki az Új Világ Néppárt jelöltjeként, a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával indult volna, azonban a pártmegegyezések megakadályozták az indulását.

Előválasztás-figyelő – Mellár Tamás talán, két miniszterelnök-jelölt pedig biztosan fel fog kerülni az előválasztási szavazólapra

Újabb szakaszába lépett az ellenzéki előválasztás: augusztus 23-án a sikeresen regisztrált jelöltek felvehették az ajánlóíveket az aláírások összegyűjtéséhez. A 263…

Az Azonnali írta meg augusztus közepén, hogy Popovics Juditnak eredeti tervek szerint a Momentum adott volna befogadó nyilatkozatot, azonban ez mégsem történt meg. Márki-Zay Péter  úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a háttérben a párt MSZP-vel kötött szövetsége áll, a szocialista párt ugyanis nem adott engedélyt Popovics befogadására, a Momentum pedig arra hivatkozott, hogy a megállapodásukban benne van, hogy az MSZP engedélye nélkül nincs lehetőség a jelölt befogadására. Sajtófőnökük szerint azért sem kapott befogadó nyilatkozatot az ÚVNP jelöltje, mert több helyi konfliktust nem sikerült feloldaniuk vele, így vélhetően nehezen tudnának együtt dolgozni a frakcióban.

A körzetben végül két jelölt maradt, a DK-s színekben induló, Jobbik által támogatott Dr. Konczer Erik, és az MSZP-s, Párbeszéd, Momentum és LMP által támogatott Gurmai Zita.

Pálinkás szerint a 12 jelöltnél nagyjából az esetek felében az az oka a visszalépésnek, hogy illető rosszul mérte fel, képes-e időt, energiát, pénzt fordítani arra, hogy elinduljon az előválasztáson. A többiek közül sokan azért nem indultak el, mert úgy érezték, hogy „olyan háttérmegállapodások vannak, hogy nekik abban a körzetben semmi esélyük nincs. Ezen azt értem, hogyha van egy olyan körzet, ahol a hat pártból öt támogat egy pártjelöltet, és mondjuk a mi jelöltünket támogatta volna egy kis párt, akkor volt, aki azt mondta, hogy ilyen egyenlőtlen versenyben nem akar részt venni.”

A kimaradt jelöltek felkeresésén alapuló gyors „felmérésünk” is hasonló eredménnyel zárult: 12 jelöltből 8 (Bánfalvi Győző, Baranyi Béla, Csák László, Király Róbert, Nagy Péter, Szőke Tibor) azt válaszolta, hogy elsősorban személyes okokra hivatkozva döntött úgy, hogy mégsem indul el. (Horváth József Áron és Somogyi Ferenc a mi megkeresésünkre nem válaszolt, azonban Pálinkás József elmondta, tudomása szerint náluk is személyes okok játszottak közre a döntésben).

A Békés 3-as körzetben indulni tervező Dr. Pomuczné Nagy Ildikó Facebook-posztban beszélt döntése hátteréről: a körzetében eredetileg több párt támogatását élvezte, ám később – ahogy ő fogalmaz – elkezdődött támogatóinak levadászása. Minden szükséges dokumentuma megvolt, mégsem adta be azokat.

„Nem lehet egy időben kampányolni is, és az úgynevezett ellenzék részéről az ellenem hónapok óta tartó, lejáratásomat célzó hazugság hadjárattal szemben is fellépni. Erre egy hónap nem elég” – írja.

P. Horváth Tamás Baranya 4-ben akart indulni, visszalépését a következővel indokolta telefonos beszélgetésben:  „Én nagyon úgy látom, hogy ezt már lezsírozták előre, és nem is nagyon fértem ebbe az egész ügybe bele”. Hozzátette azt is, hogy véleménye szerint vidéken sokakat egyáltalán nem érdekel az előválasztás. Neki egyébként befogadó nyilatkozatot sem sikerült szereznie, annak ellenére, hogy a Momentumtól kapott ígéretet erre, végül mégsem tudott megegyezni a párttal.

„Ha a Fidesz ellen kell indulni akkor életemet és véremet, de ebben a mutyiban én nem veszek részt, úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek nyaralni” – foglalta össze történetét.

Stelli-Kis Sándornál (Pest 3) is hasonló indokok játszottak közre a döntésben, egyenlőtlennek érezte a hat párt által szabott feltételeket. „Végig éreztem, hogy lejt a pálya, a kampányt is ők jóval előbb kezdték meg, a humán és az anyagi erőforrásaik is messze felülmúlnak minket. Ez olyan mintha a Himaláját meg kellene mászni, és van az a hegymászó, akinek könnyebben megy, és van az amatőr, aki a Pilisi Parkerdőt akarná megmászni, azon gyakorolt eddig.” Ő egyébként a Jobbiktól próbált meg befogadó nyilatkozatot szerezni, de nem adták meg neki – szerinte azért, mert a körzetben volt jobbikos induló. Később az LMP jelezte, hogy adna neki befogadót, ám elmondása szerint, ezt nem akarta.

„Gyakorlatilag ezeket a civil és más pártbeli jelölteket úgy osztották el, úgy dobálták, mint a halpiacon a halakat. Az egyiket az egyik kosárba, a másikat a másikba.”

Stelli-Kis egyébként nemcsak az előválasztástól marad távol, az Átlátszónak elárulta, hogy a párt elnökségi tagjaként is beadta már lemondó nyilatkozatát, augusztus 31-i hatállyal. Ezt követően a Jobbikban tervezi folytatni a munkát.

A regisztrációs szakasz lezárulta után két ÚVNP jelöltről derült ki, hogy bár nyilvántartásba vették őket, mégis visszalépnek. Kaposi László és Molnár Miklós esetében a pártelnök elmondása szerint hasonló történt, vagyis felismerték, hogy ilyen egyenlőtlen erőviszonyok között mégsem akarják megmérettetni magukat. Molnár Miklós, a Vas 2-es körzet jelöltje az ugytudjuk.hu-nak személyes okokkal indokolta visszalépését, de elmondta, közrejátszott a döntésében a Vasivíz Zrt. elleni munkaügyi pere, amely szeptemberben veszi kezdetét.

A 2022-es választásról is szó esett, arról kérdeztük a pártelnököt, lát-e esélyt arra, hogy elinduljanak azok a jelöltek, akik most önhibájukon kívül, a pártok megállapodásai miatt nem tudtak részt venni az előválasztáson. „Mi, mint Új Világ Néppárt aláírtunk egy megállapodást a hat párttal, ami arról szól, hogy nem indítunk jelölteket a 2022-es választásokon. A megállapodásokat célszerű betartani, én biztos, hogy betartom.” Azt azonban hozzátette, hogy nem tudja kizárni – igaz, egyelőre nem tud ilyen tervekről –, hogy az ÚVNP azon jelöltjei, akiknek az előválasztáson való indulását megakadályozták, vagy a versenyt nagyon egyenlőtlennek tartva nem indultak az előválasztáson, függetlenként esetleg az indulás mellett döntenek jövőre.

A párt elnöke arról is beszélt, hogy nem magát tartja a legesélyesebb miniszterelnök-jelöltnek, ennek több oka van: egyrészt az Új Világ Néppárt egy fiatal párt, így ismertségük és erőforrásaik nem igazán vetekedhet a nagyobb pártokkal, másrészről pedig a baloldali pártok túlsúlya is hozzájárul ehhez: „ez egy baloldal által dominált előválasztás – következésképp a jobboldali, jobbközép jelölteknek kisebbek az esélyei. A mi fő célunk az, hogy frakciót tudjunk alakítani a következő parlamentben, ha ez a célunk megvalósul, akkor én elégedett leszek.”

Márki-Zay szerint nem volt korrekt a civilek kizárása

Márki-Zay Péter júniusban a Népszavának adott interjút, amelyben arról beszélt, hogy  a pártok sok helyen megpróbálnak kisiklani az előválasztás alól, és a nyílt demokratikus küzdelem helyett füstös szobákban előre lezsírozni az eredményt. Ezzel egyrészt a visszaléptetésekre utalt, hiszen számos esetben láthattunk példát arra, hogy két párt közötti megállapodások miatt végül egy adott körzetben végül mégsem indult el egy-egy jelölt. Ráadásul a 106 választókerületből végül 11-ben egyáltalán nem lesz verseny, hiszen mindössze egy induló maradt a regisztráció lezárulta után, akik a pártok többségének támogatását élvezik.

„Összességében azt látom, hogy a pártoknak ezekkel a visszaléptetésekkel sikerült a füstös szobákat azért behozni az előválasztásba, és nagyjából megoldani azt, hogy azok, akiket ők szerettek volna, a parlamentben maradjanak. Azok a régi arcok sok esetben most nagyon jó pozícióból indulnak az előválasztáson” – mondta el a politikus az Átlátszónak.

Szerinte az előválasztás problémái leginkább a civil jelöltek indulásánál kerültek elő, annak ellenére, hogy valójában a pártok érdeke is lett volna, hogy mindenki, aki akar, elindulhasson az előválasztáson.

„Én azt gondolom, hogy az ellenzéknek legalább azt a korrektséget kellett volna tanúsítani az előválasztáson, mint amit mi mindannyian követelünk a Fidesztől az igazi választáson. Nem lehet kizárni a választásról indulókat, nem lehet kizárni a civileket.”

Az MMM színeiben indulók közül végül 4 (Almási Kecskés Gusztáv, Simon Gábor Imre, Szabó Miklós, Urbán Tibor) olyan jelölt volt, akit az előzetes indulási szándék bejelentése ellenére mégsem vettek nyilvántartásba. Urbán Tibor és Szabó Miklós nem reagált megkeresésünkre, az MMM elnöke azonban úgy tudja, személyes okok vezettek a döntésükhöz.

Márki-Zay tájékoztatása szerint ketten voltak, akik nem kaptak befogadó nyilatkozatot a pártoktól, tehát el sem indulhatnak az előválasztáson, de mint mondta, más civilekről is tud, akik hasonló helyzetbe kerültek. Az egyik a már említett, ÚVNP jelöltjeként indulni szándékozó Popovics Judit, a másik Simon Gábor Imre, aki a Baranya 2-es körzetben tervezett indulni.

Sikerült beszélnünk Simon Gábor Imrével, aki kérdésünkre röviden így válaszolt: „Hát az LMP helyi képviselőjelölt, egyben frakcióvezetője. Kilobbizta.” A választókerületben végül két jelölt maradt, Szakács László, aki a DK színeiben, a Jobbik támogatásával indul, valamint Keresztes László Lóránt, a már említett LMP-s jelölt, aki mögé az MSZP-Párbeszéd is beállt. Simon elmondta, hogy megkereste az LMP mellett a Párbeszédet is, hogy befogadó nyilatkozatot szerezzen, ők azonban válaszra sem méltatták.

Az MMM elnökétől, Márki-Zay Pétertől megtudtuk, hogy Popovics és Simon is elkezdett aláírásokat gyűjteni egy petíció formájában, amit a hat párthoz terveznek eljuttatni, ezzel igazolva, hogy ők legitim jelöltek és egyedül a pártok engedélye hiányzik, hogy elinduljanak. Hozzátette: az egyik érintettről biztosan tudja, hogy ha nem adják meg a pártok neki a lehetőséget az előválasztáson, akkor a 2022-es választáson fog elindulni, amit nagyon sajnálna, de abszolút megérti. Ezt egyébként Simon is megerősítette érdeklődésünkre: elmondta, kötelességének érzi, hogy 2022-ben elinduljon, amennyiben nem sikerül megmérettetnie magát az őszi előválasztáson, hiszen „a nyugdíjasokat képviselni kell a parlamentben”.

Almási-Kecskés Gusztáv Facebook-posztban számolt be visszalépése okairól, ő is az előválasztás jelenlegi alakulását, a pártok közötti paktumokat, és ezek következményeit tartotta problémásnak, ami miatt végül úgy döntött, hogy az előválasztás további részétől „elhatárolja” magát.

A választási esélyekről is kérdeztük az MMM elnökét, aki elmondta, hogy miniszterelnök-jelöltként elsődleges célja, hogy meglegyen a szükséges aláírás, aminek nagyjából a felénél jártak beszélgetésünk pillanatában, múlt hét pénteken. Ezután azt mondta, mindenképpen szeretne bejutni a második fordulóba, azaz az első három jelölt közé. Az MMM színeiben induló jelöltek kapcsán bizakodó, szerinte sok esélyes van, akik több esetben a pártok támogatását is élvezik. „Optimistán azt mondom, hogy akár 10 MMM-es civil bejuthat a parlamentbe is.”

A civil jelölteknek volt a legnehezebb dolga

Nem Katanics Sándor volt az egyetlen, akinek  civil jelöltként nem sikerült elindulnia, négy másik független induló is így járt. A leggyakoribb ok a civilek esetében a befogadó nyilatkozat hiánya volt, ami sok esetben szintén a pártok közötti alkukra vezethető vissza, több helyen ugyanis azért nem sikerült megszerezniük a dokumentumot, mert az adott párt már mást támogatott a körzetben.

Szalai László (Budapest 4) elmondta, egyik párttal sincs jóban, ráadásul mivel az ellenzéki korrupciót is gyakran bemutatja körzetében, esélytelennek tartotta, hogy megkapja a szükséges dokumentumot a hat párt egyikétől. Ujhelyi Sándor (Pest 9) pedig amiatt nem tudott befogadó nyilatkozatot szeretni, mert az Ébredj Nagykáta civil szervezet idén februárban eldöntötte, hogy Schmuck Erzsébetet támogatja, lobbizásuk eredményeként sorra visszaléptek a más pártok jelöltjei, akik végül egységesen beálltak az LMP társelnöke mögé, így ő sem tudott befogadó nyilatkozatot szerezni. Tóth Ádám (Borsod 6) indulása az Azonnali cikke szerint azért hiúsult meg, mert nem akart választani a pártok közül.

Gedei Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 1) elmondta, ő három, általa „elfogadhatónak” tartott pártnál jelentkezett a frakcióbefogadási kérelemmel: az LMP nem reagált, az ÚVNP-ről kiderült, hogy önmagában nem elég a támogatásuk, a Párbeszéd pedig azzal utasította el kérését, hogy a Momentummal kötött megállapodásuk alapján nem fogadhatnak be olyan körzetben mást, ahol Momentumos jelöltet „támogatnak”.

„Képzeljétek el, ezerrel kellett volna a saját kampányomat nyomatnom, ehelyett  energiám nagyobb része azzal ment el, hogy ezeknek írogattam, vagy 100 emailt összesen, majdnem ugyanannyi messenger üzenetet és vagy 50 telefonhívást.”

Azt írja, nem adja fel, petícióban kezdett aláírást gyűjteni, és mint kiderült, ő biztatta erre Simon Gábor Imrét és Popovics Juditot is. „Sokat gondolkoztam azon, hogy miért nem fogadtak be, vagy vétóztak meg  függetleneket, és arra a következtetésre jutottam, hogy azokat a függetleneket nem fogadták be, akikről feltételezték, hogy igen csak meg tudná zavarni a választókörzetben az eleve elrendeltetett közös sokpárti jelölt sikerét” – fűzte még hozzá pár nappal a levélváltásunk után e-mailben.

Választókerületek, ahol a bejelentett jelöltek végül nem indultak el az előválasztáson 

A pártalkukkal a Jobbik járt igazán jól

Bár a hat párt jelöltjeinek többsége a sikeres regisztrációt követően hivatalosan is regisztrált indulóként szerepel az előválasztási oldalon, természetesen itt is előfordult, hogy a pártok közötti megállapodások visszalépéshez vezettek. Sőt, az sem volt ritka, hogy egy párt saját jelöltjét áldozza be a másokkal való együttműködés javára.

Ezt történt az LMP esetében is. A pártból négy jelöltnek nem sikerült az indulás: Szabóné-Szendefy Mária (Somogy 1) az LMP területi szerve és az Országos Elnökség közös döntésével magyarázza a visszalépést. „Horváth Ákos (a Jobbik jelöltje – a szerk.) bejelentett indulását követően alaposan elemeztük a helyzetet és arra jutottunk, hogy ő lehet a legalkalmasabb arra, hogy a Fidesz jelöltjét (Gelencsér Attilát) legyőzze, ezért sikeres előválasztási szereplését a visszalépésemmel illetve a közös kampánnyal is erősíteni kívánjuk.” Hasonló okot adott meg a Hajdú 2-ben indulni akaró Jármi Péter is, akit pártja a momentumos Mándi László javára léptetett vissza.

Bereczki János (Békés 3.) pedig azt írta, hogy időben jelezte jelentkezését a pártnak, „de sajnos sem akkor, sem azóta semmilyen választ, még csak elutasítást sem kaptam (…) a nemrég tartott kongresszusunkon sem tartották szükségesnek a Békés megyei állománnyal való kommunikációt”. Békés megyében ez nem egyedi eset volt: megtudtuk tőle, hogy az eredetileg 1. számú választókerületben indulni kívánó Takács Péter indulását is a pártok közötti megállapodás akadályozta meg, a körzetben az LMP is a jobbikos Stummer János mögé állt be.

A Győr 1-ben bejelentkezett Jenei Ferenc elmondta, hogy körzetében szerinte egy, a balos tömbön kívüli jelöltnek lenne esélye nyerni. A Jobbik azonban nem indított jelöltet, majd beállt a DK mögé, de mint írja a momentumos jelölt kései belépése tovább rontott a helyzetén. Ekkor érkezett egy ajánlat a kölcsönös visszalépésre. „A momos jelöltet (Rehó Tibor, Momentum – a szerk.) kiválónak tartom, szívesen támogatom, így nem okozott traumát a visszalépésem. Ezzel együtt az előválasztást a DK vagy az MSZP esélyes megnyerni, és ezzel sajnos, Győrben, az ellenzék esélye 22-ben majdnem nulla.”

A négy, végül mégsem induló DK-s jelölt közül végül csak hárommal tudtunk beszélni, Bulitka András (Szabolcs-Szatmár 3.) többszöri megkeresésünkre sem küldte el válaszait. Ábrahám Tivadar (Győr 5.) és Simon Zoltán (Győr 4.) egyaránt a DK-Jobbik megállapodás miatt állt el az indulástól. Balogh Bálint (Heves 2.) érdeklődésünkre elmondta, visszalépésének oka, hogy a DK közvéleménykutatása szerint a támogatottsága nem volt olyan mértékű, amivel az előválasztásokon valódi esélye lett volna győzelemre. Mint mondja, ez várható volt, hiszen indulását viszonylag későn, május végén jelentette be, ráadásul a civil szférából csatlakozott a politikai élethez, tanulmányai mellett. „Egyetlen jelölt maradt versenyben, Dudás Róbert, a Jobbik jelölésében, akit a DK és személyesen én is a támogatásomról biztosítottam.”

Az egyedüli momentumos jelölt, aki végül a visszalépés mellett döntött, Szépvölgyi Gergő (Borsod 7) válaszában arról számolt be, hogy az MSZP-Párbeszéd jelölt javára lépett vissza, saját döntés következtében: kampánya során ugyanis megismerkedett a szocialista jelölttel, Kormos Annával, akivel az első találkozás után közös nevezőre jutottak.  Mellette szólt, hogy helyi lakos, aki aktív a helyi közéletben is, míg Szépvölgyit, saját bevallása szerint, munkahelye és lakóhelye is a fővároshoz köti. „Úgy gondolom, hogy a visszalépésem Kormos Anna javára tudja a leghatékonyabban szolgálni az ország jövőbeni rendszerszintű megváltozását. A döntéseimmel a Momentum Mozgalom elnöksége is egyetértett.”

Összesítve a megkérdezettek válaszait, 18 esetben volt a hat párt egymás közötti megállapodása az oka a jelölt indulástól való elállásának, 10 alkalommal pedig személyes okkal magyarázták a nem elindulást.

Stelli-Kis Sándor a pártok közötti egyezkedésről úgy vélekedett, hogy akár alá is áshatja a 2022-es választás sikerességét:

„Egy olyan világba tart az ellenzék, amiből nem biztos, hogy jól fog kijönni 22-ben. Csak az, hogy a képviselőjük pozíciót, mandátumot nyerjen, és mindegy, hogy rámegy az egész ellenzéki siker, kormányváltás, csak legyen egy-két arcnak mandátuma, ez minden felülír.”

Kövesd figyelemmel az ellenzéki előválasztást az előválasztási adatvizualizációs oldalunkon:

ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁS 2021 – Interaktív térkép és diagramok

Szabó Krisztián – Szopkó Zita

Címlapkép: Az előválasztást szervező hat ellenzéki párt politikusai (fotó: Jakab Péter/Facebook) 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!