Forrósodik a politikai közhangulat, a kormány is rátalált a maga „előválasztására”. Öt év után egyből két népszavazást is rendezhetnek

A héten a politika fókusza az előválasztásról átkerült a népszavazásra, azaz a népakarat kinyilvánításának egy másik formájára – már amennyiben az intézmény eredeti funkcióját tekintjük. Magyarországon ugyanis hagyománya lett annak, hogy a népszavazási kezdeményezések a soron következő választás bevezetőjét jelentik. Heti figyelőnkben áttekintjük, hogy miként alakultak a magyarországi referendumok a rendszerváltástól mostanáig. 

Társadalmi célú hirdetés

A 2021. július 21-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében újból kezdeményezhető népszavazás, ami a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt érvényben lévő szabályok okán az elmúlt másfél évben nem volt lehetséges. A kormány ugyanezen a napon be is jelentette a legújabb kezdeményezését, amely interpretációjukban a kiskorú gyermekek nemi identitásának védelméről fog szólni. A lehetőséggel Karácsony Gergely is élt, Fudan, autópálya és antitestszűrés témában.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Korábban, a koronavírus-járvány harmadik hullámának ellaposodásakor írtunk arról, hogy a kormány fokozatosan visszatért a korábban már bevált üzeneteihez, újra előtérbe került a migráció, Brüsszel, Soros és Gyurcsány is. Júniusban a listára visszakerültek a homoszexuálisok is.

Hogyan jutottunk idáig?

A Fidesz régóta ügyködik azon, hogy a 2022-es választás tétjét a saját keretezésében tudja bemutatni. Ebben fontos szerepe van a narancsszínű vidék/szivárványszínű Budapest-ellentétnek, amellyel a kormány azt igyekszik sugallni, hogy a „természetes”, „romlatlan”, „normális” néptömegek állnak szemben az „elfajzott” nagyvárosi típussal. A kommunikációs kísérlet némileg kicsorbult azon az ügyön, amely Kaleta Gábor volt perui nagykövetet érintette. A 2020 februárjában napvilágot látott botrány és az azt követő gyermekpornográfia miatti büntetőeljárás után nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, amelyben még kifejezetten a pedofilok nyilvántartását és a kiskorúak védelmét célozta meg, majd június 10-én ezt bővítették ki a „gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát” szorgalmazó módosítóval. A módosítás nagy magyar és nemzetközi felháborodást is kiváltott, kritikusai szerint a törvényjavaslat egész egyszerűen egybemosta a pedofíliát a homoszexualitással.

Az LMBTQ-ellenes törvény: magyar kormány orosz úton

A Fidesz politikájának évtizedek óta alapköve az ellenségképek gyártása. Sűrűn rotálódtak – csak hogy a „legnépszerűbbeket” említsük – a kommunisták,…

A június 15-én Jobbikos képviselői szavazókkal elfogadott és július 8-án hatályba lépett, orosz mintát követő törvény végül kevésbé szól a pedofília megfékezéséről, ehelyett sokkal inkább foglalkozik a kiskorúak nemi identitásával, az azt állítólagosan befolyásoló hatásokkal, azaz a nem heteronormatív nézetek megismerésének kérdésével. A törvény értelmében például tilos 18 éven aluliaknak az iskolában, tévében, reklámokban „népszerűsíteni” a homoszexualitást. Az üzenet végül visszacsatolódott a korábbi ellenségekhez is: a törvény nemzetközi ellenzői (mint az Európai Bizottság és az Európai Parlament, vagyis „Brüsszel”) a kormány szerint azt akarják, hogy az LMBTQ-aktivistákat engedjük be az iskolákba és az óvodákba, hogy ők tartsák a szexuális felvilágosítást, ezt pedig a kormány nem szeretné.

2021. július 1-én a kormány a legújabb nemzeti konzultáció részévé is tette az ügyet, aminek 9. kérdése szerint Soros György finanszírozása alatt álló nemzetközi szervezetek szeretnének nyomást gyakorolni Magyarországra a gyermekvédelmi törvény miatt. A magyar újságírókat is célzó lehallgatási botrány közbeékelődése után Orbán Viktor miniszterelnök pedig július 21-én bejelentette az újabb népszavazást, ami ugyancsak a gyermekek védelméről fog szólni. A rendszerváltás óta megrendezett nyolcadik népszavazás öt kérdése a következő: 

• Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményekben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak?
• Támogatja-e ön, hogy kisgyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyerekek számára is elérhetőek legyenek a nemi átalakító kezelések?
• Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A Magyar Nemzet értesülése szerint a népszavazást legkorábban csak jövő januárban, legkésőbb jövő februárban fogják megtartani. „Az időpont oka az országos népszavazás legkorábbi megszervezhetőségén túl az, hogy az áprilisi, országgyűlési választás előtt több mint 41 nappal kell lezajlani a népszavazásnak” – írták.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és az előválasztás egyik miniszterelnök-jelölt aspiránsa is élt a népszavazás lehetőségével ugyanezen a napon, július 21-én, három témában: „országos népszavazást kezdeményezek arról, hogy

• a kínai egyetem helyett a Diákváros épüljön meg Budapesten, hogy
• a kormány ne adhassa el az autópályákat és hogy
• legyen általános, ingyenes antitestszűrés minden 60 év feletti honfitársunknak” – írta Facebook-oldalán.

Karácsony pártja, a Párbeszéd is megszólalt a kormány népszavazásával kapcsolatban, Facebook-bejegyzésükben olvasható, hogy „Orbán Viktor népszavazása az úgynevezett gyermekvédelmi, valójában a melegek megbélyegzését és kirekesztését célzó törvényről végtelenül álságos és aljas, amelynek egyetlen célja, hogy elterelje a figyelmet a magyar politikatörténet legnagyobb lehallgatási botrányáról, a Pegasus-ügyről, a magyar embereknek és vállalkozásoknak járó, az intézményesített korrupció miatt visszatartott európai támogatásról és az országot sújtó további problémákról”.

Miről szavazott korábban a nép?

A miniszterelnök jelenlegi népszavazási kezdeményezése a nyolcadik, ami megvalósulhat. A rendszerváltás után eddig hét országos népszavazás volt számos témában, amiből három érvénytelen volt az alacsony részvétel miatt. 1997 és 2011 között az Alkotmány úgy fogalmazott, hogy „az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott”. A Fidesz a 2011-es Alaptörvényben visszatért az 1989 és 1997 között alkalmazott érvényességi és eredményességi szabályzáshoz, miszerint „az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott”.

Korábbi országos népszavazások témái és eredményei 

A 2016-ban megtartott, a nem magyar állampolgárok kötelező betelepítéséről szóló népszavazás nem érte el 50%+1 fős érvényességi küszöböt, és emiatt érvénytelen volt, vagyis kétharmad híján az alkotmányba sem sikerült az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket beemelni. Ez azonban jogilag szinte semmit nem jelentett, ám a (módosítást elutasító) Jobbikra sikerrel húzták rá a migránspártiságot, míg a választást követően a bevándorlás ellenes alaptörvény-módosítást is tető alá hozták.

A gyermekek védelméről szóló nyolcadik népszavazás akkor lehet érvényes, ha legalább 4 865 387 fő vesz részt rajta, és akkor eredményes, ha az egyes kérdésekre legalább 2 432 694 igen vagy nem szavazatot adnak le.

A kormány retorikája a népszavazás kérdésfeltételében is egyértelműen látszik. Amíg 2010 előtt a kérdésekre adott válaszok többsége – a válaszok számának tükrében – főleg egyetértő, igenlő volt, a 2016-os népszavazás kérdését egy elutasító, nemleges válaszra élezték ki. Hasonló a helyzet most is, az öt gyermekvédelmi kérdésre a kormány mind nemleges választ vár.

A sikeres népszavazásokon kívül volt nyolc olyan kezdeményezés is népszavazásra, ami valamilyen oknál fogva a végén meghiúsult, nem lett megtartva. Legutóbb 2017-ben volt erre példa, akkor a Momentum Mozgalom kezdeményezett népszavazást a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonására. 266 ezer aláírás leadása után a népszavazásra végül nem került sor, mert a Fővárosi Közgyűlés magától visszavonta a pályázatot.

Érdekes intermezzo volt (és elképzelhető, hogy a jelenlegi ellenzéki kezdeményezés végül erre fog hasonlítani) az 1997-es termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezés. Mint a táblázatunkból is kiderül, abban az évben tartották a NATO-csatlakozásról szóló népszavazást, amely aktust az akkori kormánypártok alig rejtetten kampányuk vezetőtémájává akartak tenni, hogy tudniillik a nyugati világ katonai szövetségébe való belépés koronázza meg az átmenet második kormányának erőfeszítéseit. Ennek érdekében módosították – az ellenzék tiltakozásától kísérve – a népszavazásra vonatkozó alkotmányos előírásokat, hogy ne egy érvénytelen népszavazás legyen kormányzásuk (és kampányuk) ünnepi aktusa. A történelem korántsem fura, hanem jól ismert fintora szerint azután 2008-ban, a vizitdíjas referendummal éppen ennek a módosításnak köszönhető csapdába esett bele az MSZP és az SZDSZ.

Ám vissza ’97 nyarához, amikor is a NATO-népszavazásos kampány idején Horn Gyula miniszterelnök pártja kongresszuson azt találta mondani, hogy a földtörvény módosításával azt tervezik, hogy gazdasági társaságok is vásárolhassanak termőföldet. A kormányzati sikerpropagandát elrontani igyekvő ellenzék egyből lecsapott, mivel ez megnyitotta volna a lehetőséget, hogy külföldiek is magyar földet szerezzenek, így népszavazást kezdeményeztek az ügyről. Nyár végére együtt volt a szükséges mennyiségű aláírás, és Orbán Viktor bejelentette, hogy azt kezdeményezik, hogy mindkét kérdésben ügydöntő népszavazás legyen. (A NATO kérdésében eredetileg úgynevezett véleménynyilvánító népszavazásra került volna sor.) A kormány érezte a veszélyt és elfogadva a népszavazások ügydöntő formáját, termőföld-ügyben saját kérdésekkel állt elő, amelyről a NATO-voksolással egy időben óhajtotta megkérdezni a népet. Alkotmányos patthelyzet állt elő, amelyet az AB tovább nehezített azzal, hogy az ellenzéknek igazat adva úgy döntött: a népi kezdeményezés elsőbbséget élvez a parlament által kezdeményezettnél. Zavaros taktikázásokat követően végül novemberben csak a NATO-ról szavaztak a magyarok, míg a termőföld-értékesítést illetően a ciklus végéig de facto moratórium lépett életbe, az ellenzék pedig azt hangoztatta, hogy a termőföldről szóló népszavazás igazából a választás lesz. Annak bekövetkezte és a sokakat meglepő kormányváltás után meg úgy vélekedtek, hogy a népszavazás okafogyottá vált, és nem is tartották meg a törvényes kezdeményezés ellenére. Jelenleg a Jobbik retorikája kísértetiesen emlékeztet az akkori ellenzékére, a párt hangsúlyozza, hogy a valódi népszavazás a 2022-es választás lesz. Amennyiben a választási szervek az ellenzéki kezdeményezés elé – mondjuk, a költségvetési vonzat miatt – akadályt gördítenek, úgy könnyen elképzelhető, hogy a teljes ellenzék üzenete a Jobbikéval fog megegyezni, és visszatérnek az előválasztás körüli felhajtáshoz. Amely eseménnyel kapcsolatban a héten sok újdonság nem történt.

Eheti fejlemények előválasztás-fronton

A hivatalos bejelentkezési időpont (2021. július 26.) előtti héten nem volt jelentős változás a választókerületekben induló jelöltek terén. A Civil Bázis valódi polgári képviseletet ígérve, a hatpárti szabályok figyelmen kívül hagyásával indítana jelölteket az előválasztáson. Visszalépés nem volt.

Térképes segédlet az ellenzéki előválasztáshoz

Hogy ez annak tudható-e be, hogy a még be nem jelentkezett indulók most már megvárják a hivatalos bejelentkezési időszakot, vagy mindenki kinyilvánította indulási igényét a hivatalos dátum előtt, nem tudni. Mindez a következő hetekben fog kiderülni.

Kövesse az ellenzéki előválasztást a heti kétszer (hétfőn és csütörtökön) frissülő előválasztási oldalunkon:

ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁS 2021 – Interaktív térkép és diagramok

Szabó Krisztián – Hont András

Címlapkép: Korábbi országos népszavazások témái és eredményei

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!