Ilyen volt, ilyen lett: budapesti látványberuházások tíz évvel ezelőtt és ma

Tíz olyan budapesti beruházás „ilyen volt-ilyen lett” szatelit-képét mutatjuk meg, amelynek befejezése és/vagy elkezdése 2010 utánra esik. A fotókat a kép közepén lévő csúszkával lehet jobbra és balra állítani. A baloldali állás a 2009-es, a jobboldali állás a 2019/2020-as állapotot mutatja meg.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

KöKi Terminál

Kőbánya-Kispest lepusztult közlekedési csomópontjának (vasútállomás, metró- és buszvégállomás) rendezése még 2004-ben kezdődött el, amikor az állam és az önkormányzat szépen, de biztosan átjátszotta a területeket és az ingatlanokat az offshore-hátterű R-Co Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek. Az építkezések 2008-ban kezdőttek meg, a beruházás átadására 2011 októberében került sor. A történetben kétszer tűnt fel beruházóként, majd később tulajdonosként Leisztinger Tamás, a kivitelező pedig a Strabag volt. Mire a beruházás befejeződött, a projekt órási adósságokban úszott, és még Kővári György jellegzetes ipari műemlék-jellegű, 1980-ban épült állomásépülete is teljesen eltűnt.

Köki Terminál

Kossuth tér

A Kossuth tér „történeti” rekonstrukcióját az amögött meghúzódó szemlélet és ideológia miatt nagyon sokan bírálták, lévén, hogy a cél a Horthy-korszakbeli állapot visszaállítása volt. A tér a munkálatok 2013-as megkezdése előtt valóban méltatlan állapotban volt az ország egyik legfontosabb reprezentatív teréhez képest.

Kossuth tér

Ludovika – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A második Orbán-kormány által létrehozott egyetem a magyar felsőoktatás finanszírozásának elsorvasztásából mit sem érzékel, az egykor a Ludovikához és a Természettudományi Múzeumhoz, valamint az Orczy-kerthez tartozó területeken sorra nőttek ki az új épületek, a régieket pedig felújították. A beruházás most is tart, jelenleg a Természettudományi Múzeum botrányos kiköltöztetése van soron.

Ludovika – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Széll Kálmán tér

Az 5,3 milliárdos rekonstrukciós projekt kapott hideget, meleget, de sokak számára emlékezetes lehet, hogy egy ekkora beruházásnál miért nem sikerült megoldani, hogy a tér korábbi emblematikus órája helyére telepített új, digitális óra működjön. Az óra-gate az átadást követően több mint két évig tartott, városi gerillák időközben többször pár ezer forintos IKEA-órákat ragasztottak az oszlopra, mivel a digitális óra csak maximum órákra, napokra volt képes rendesen működni.

Széll Kálmán tér

Duna Aréna

A 2017-ben megrendezett úszó-világbajnokság (köznyelvben: „vizes-vébé”) folyamatosan növekvő költségeit az Átlátszó olvasói is nyomon követhették (itt egy egészen megdöbbentő összefoglaló-cikk, itt pedig egy szemléltető grafikon) ezek közül a Duna Aréna és környezetének beruházásai voltak a leglátványosabbak. Az eredeti ígéret 14 milliárdról szólt, a végösszeg jóval 130 milliárd forint feletti lett a vébére, de a költségek még utána is nőttek.

Duna Aréna

Groupama Aréna – Telekom székház

A Népliget tágabb környezetének rendbetétele még 2002-ben, a Népligeti autóbusz-pályaudvarral kezdődött, majd sokáig nem történt semmi. A Könyves Kálmán körút átellenes oldalán a Ferencváros focicsapatának korszerűtlen stadionját, az Albert Flórián Stadiont 2013-ban kezdték el bontani és 2014-ben adták át, a kivitelező Garancsi István cége, a Market Zrt. volt, a 15 milliárd forintos beruházás finanszírozója pedig az adófizetők. A stadion elforgatása miatt a Könyves Kálmán körút melletti részen egy jelentős tér szabadult fel, ahová 2016-ban a Telekom kezdte el felépíteni az új, 50 milliárd forintos székházát. A kivitelező ismét a Market volt.

Groupama Aréna – Telekom székház

Puskás Aréna

A nemzeti stadion modernizálásának, részleges átépítésének vagy teljes újragondolásának terve nem a 2010 utáni Orbán-kormányoktól jött, viszont ők tűrték fel az ingujjat és láttak neki. 2011-ben még egy teljesen új stadion terveivel álltak elő potom 35 milliárdért, volt aztán olyan elképzelés, hogy a régi Puskás megtartásával és felújításával, amellé építenének új stadiont, aztán 2013-ban már 60-80 milliárdos költségről szóltak a hírek, 2014-ben pedig már 100 milliárdos beruházásról. 2016-ban végül elkezdték bontani a régi Puskást, az új stadiont 2019. november 15-én avatták fel a Magyarország-Uruguay mérkőzéssel. A kivitelezők között ott találjuk a NER-konstruktőrök szinte valamennyi tagját. A végösszeg bruttó 190,5 milliárd forint lett.

Puskás Aréna

Kopaszi-gát – BudaPart

Sokan félnek attól, hogy a miniszterelnök barátja, Garancsi István oligarcha BudaPart-beruházása miatt a Kopaszi-gát elveszíti közpark-jellegét. Mi tagadás, láttunk már ilyesmit korábban. Ráadásul kormányrendelet mondja ki, hogy a beruházás „kiemelt nemzeti jelentőségű ügy”, ami általában semmi jót nem szokott jelenteni.

Kopaszi-gát – BudaPart

Pannon Park – Biodóm

A Fővárosi Állat- és Növénykert beruházása, az egykori Vidámpark helyén épülő Pannon Park és Biodóm eredetileg 12 milliárdról indult, jelenlegi becslések szerint 63 milliárd forint lesz a végösszeg – ha elkészül. A kivitelező a Market Zrt. Az Átlátszó cikke itt olvasható a drágulásról.

Pannon Park – Biodóm

Árpád híd – Agora Budapest, Nordic Light, New Age

2017 márciusa óta zajlik az ingatlanfejlesztés az Árpád híd pesti felhajtója melletti (A Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződése), egykor a Szikra Nyomdának, buszpályaudvarnak és egyemeletes üzletcsarnokoknak helyet adó területen. Ezen a területen egyszerre három irodapark-projekt is folyamatban van brit és cseh beruházók finanszírozásában.

Árpád híd – Agora Budapest, Nordic Light, New Age

Németh Bogi — Bátorfy Attila

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!